A drúz kisebbség és zsidó támogatóik több tízezres tömege tüntetett szombat este egy zsúfolásig megtelt téren Tel-Aviv központjában az Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonaként meghatározó törvény ellen.
A drúz kisebbség – amely alapvetően a végletekig hűséges az izraeli államhoz – hosszú ideje most először tartott nagyszabású tüntetést. A törvényt a kisebbségek diszkriminatívnak tartják, szerintük a jogszabály másodrendű állampolgárokká teszi őket. Sérelmezik azt is, hogy a jogszabály az arab nyelvet hivatalosról különleges státusúvá minősítette le. Tel-Avivban a tüntetők a központi Rabin téren gyűltek össze, és közülük többen egyenlőséget követeltek. A résztvevők az izraeli mellett ötszínű drúz zászlókat is lengettek. A transzparenseken arabul, angolul és héberül olyan feliratok voltak olvashatóak, mint “Mindannyian testvérek vagyunk. Mindannyian egyenlőek vagyunk” vagy “Igazságot mindenkinek”.
A szervezők közölték, hogy a “minden polgárnak egyenlő jogokat” mottóval tartott megmozdulásra 150 ezer embert vártak.
Azért vonultunk az utcára, hogy azonos jogaink legyenek. A gond a törvény céljával van, amely a társadalmat csoportokra akarja bontani
– mondta a 32 éves Halifa Halifa, a drúz tüntetők egyike. A drúzoknak nincs gondjuk az izraeli állammal – tette hozzá Halifa, aki korábban sorkatonai szolgálatot teljesített az izraeli hadseregben. Izraelben mintegy 130 ezer fős drúz kisebbség él, amely különleges státuszt élvez az 1950-es évektől kezdve. Izrael muszlim és keresztény arab vallási kisebbségeivel ellentétben az iszmáilita síita iszlámból kialakult vallási közösség tagjait besorozhatták az izraeli hadseregbe. A drúz férfiak több, mint nyolcvan százaléka be is vonul, ami magasabb a bevonuló zsidók arányánál.
A tiltakozó akcióra a drúz katonatisztek fóruma szólított fel. A The Times of Israel című angol nyelvű portál ezzel kapcsolatban idézte Tamir Pardót, a Moszad izraeli titkosszolgálat volt igazgatóját, aki szerint a törvény “igazságtalan az izraeli lakosság 20 százalékával szemben”.
Nem arról van szó, hogy ki milyen pártot választ. Ez az értékek kérdése
– tette hozzá. Izraelben mintegy 1,8 millió arab él, ők teszik ki a 9 milliós lakosság 20 százalékát. Reuven Rivlin izraeli államfő szintén bírálta a július közepén elfogadott törvényt. Több száz művész és író pedig levélben fordult Benjámin Netanjahu kormányfőhöz azzal a kéréssel, hogy vonassa vissza a törvényt, mert az “kifejezetten faji és vallási megkülönböztetést” tesz lehetővé.
Benjámin Netanjahu a drúzok kifogásai miatt egy különleges testület hozott létre, de az izraeli sajtó arról számolt be, hogy a kormányfő idő előtt otthagyta a közös tanácskozást, miután heves bírálatok érték kormányzati munkáját. Az utóbbi napokban a törvény elleni tiltakozásuk jeleként három drúz katonatiszt is bejelentette, hogy leszerel a hadseregtől.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI
Argum
2018-08-05 at 15:06
A “harmadik fél” közismert neve: “az uszító.”
Egy “nationality bill” témájú cikkhez írt hozzászólás részlete:
„…az amerikai liberális Demokrata pártban lévő zsidó elit gyűlöli Izraelt, mint Zsidó államot….Ezek a liberális zsidók elsősorban a Demokrata Párthoz hűségesek, és annak is a Kommunista-Iráni Muszlim Testvériség ágendájához, amely annak lehetőségét keresi, hogy hogyan lehetne Jeruzsálemet, Judeát, és Szamáriát átalakítani egy Hamasz-Hezbollah-ISIS kalifátussá, melynek központja Jeruzsálem lenne. Így Izrael egy 6 mérföld széles földcsík maradna, kitéve az állandó rakétatámadásoknak.”
Dr. Horror
2018-08-05 at 10:50
Nekem, aki rendszeresen olvassa az izraeli (angol nyelvű) sajtüt, egyre érthetetlenebb ez az egész Natiaoality Bill (nemzeti törvény) körüli cirkusz. Miért? Mert nagy nevű izraeli politológosok, ex- katonatisztek, politikusok, közéleti személyiségek, stb. foglalnak állást ÉS érvelnek nagyon komolyan a törvény káros hatását VAGY a teljesen ártalmatlan jellegét hamgsúlyozva.
Mindkét társaság érvei helytállónak látszanak, ám ami nekem a legkülönösebb, hogy tényleg úgy tűnik, a törvény körül mesterséges hangulatkeltés zajlik. Aki tud jól angolul olvasni, kísérje figyelemmel, aztán okoskodjon ki valamit. Itt most én is tanácstalan vagyok.
Argum
2018-08-05 at 10:20
„A gond a törvény céljával van, amely a társadalmat csoportokra akarja bontani”
Nos,a klf. társadalmak már az idők kezdetétől fogva, mindig is csoportokból álltak. A kérdés az, hogy ezek a méretükben (erejükben) különböző csoportok tudnak-e békésen egymás mellett élni, vagy nem. És egyre inkább úgy tűnik, hogy nem. A „harmadik fél törvénye” erre azt mondja: „ha két fél nem tud egyezségre jutni, akkor keresd a harmadik felet, akinek érdeke az ellenségeskedés fenntartása.”