“Honnan jöttetek és hova szeretnétek eljutni?” – kérdezem a melegítőben, papucsban Horgos főterén csattogó barnás bőrű fiatal férfit, aki három társa között a csoport hangadójának tűnik. A kommunikációs kísérlet angolul és németül is kudarcba fullad, majd a kezembe nyom egy fordító programot, illetve a több százezer forint értékű újabb típusú almás telefonkészülékén. “Marokkóból indultunk”– derül ki a fordítóba arabul pötyögött szöveg megfejtése. “Budapestre tartunk” – írja máris a következő mondatot, majd sebtében fel is kínál 2000 dollárt, ha a turistabuszunkkal átvisszük őket. Szemlátomást mehetne feljebb az ár, ha tárgyalnánk, de néhány perc után megérti, kár próbálkozni. Közben egyre nagyobb csoport vesz körül bennünket. A velünk lévő francia tolmáccsal egyszerűbbé válik a párbeszéd. Most már ők próbálnak pénzt kérni. Egyikük a csupasz talpát mutatja, sebekkel tele. Állítólag Belgrádtól gyalogolt egészen idáig. Olaszországba tartanak vagy Németországba és ott akarnak letelepedni, olasz vagy német feleséget találni. Horgoson, ebben a 4-5 ezer lelkes faluban éppen a minap tartottak lakossági fórumot, amit kvázi kiköveteltek a rettegésben élő helyiek. Hét éve élnek félelemben és a nyomás egyre fokozódik. Most olyan kétezer-ötszáz illegális migráns tanyázhat az üres épületekben és falu széli majorban, sátortáborokban.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédővel és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány delegációjával járhatta stábunk napokon át a Délvidéket, a magyarság jogérvényesítő lehetőségeit és mindennapi nehézségeit monitorozva, melyből természetesen a migrációs nyomás magyarokra gyakorolt hatása sem maradhatott ki. Nem először tudósítunk a szerb-magyar határról. Néhány hónap telt el azóta, hogy felkutattuk a horgosi migránstáborokat, és szembesültünk a fokozódó helyzettel. A magyarok már akkor, ha csak tehették, nem mentek utcára sötétedés után. Többen számoltak be arról, hogy albán, arab fiatal férfiak csoportokba verődve lődörögnek az utcákon, kéregetnek, követelnek, gyakorta fenyegetőznek és nem egyszer történt meg, hogy nőkre támadtak.
Hogy mennyire nem rózsás a helyzet azt a saját bőrünkön is érezhettük, amikor marokkói, algériai és szír illegális bevándorlók tucatjaival körülvéve fenyegetett bennünket a csoport szemmel léthatóan vezetője, egészen ügyes angol nyelvhasználattal, hogy legjobb esetben csak a kocsinkat törik rommá, ha nem távozunk sietősen.
Akkor a horgosiak számítása szerint 400-500 illegális bevándorló tanyázhatott a település melletti erdős rész régi romos major épületében, száz körüli a határ melletti sátortáborban és még körülbelül 100-200 más elhagyatott épületekben. Most 2000-2500 migránsról beszélnek. Ez a szám a helyi lakosság körülbelül fele.
Már a határ menti szakaszt megközelítve feltűnnek az út mellett a szebb időket látott tanyák, ezeket most mind migránsok lakják. De látni kisebb-nagyobb levert tanyáikat, sátortáboraikat több helyütt is Szabadkáról a horgosi határátkelő felé tartó úton. Az egyik üzletnél fürtökben lógnak, de a főtér egyelőre nyugodt. Aztán jönnek, kettesével, négyesével, a szintén albán burekes előtt tömörülnek. Bár ő is ide jutott egyszer, valahogy, ez a tömeges megszállás – mert nehéz a jelenségre jobb kifejezést találni – még szerinte sincs rendben.
A sötét bőrű, talán valóban marokkóiak közben legalább tucatnyian lesznek. Miután kiderül, hogy franciául beszélnek, már könnyebb a helyzetünk, köszönhetően a Nemzeti Jogvédő Szolgálat francia tolmács jogászának, Szabó Zsuzsanna Júliának többet is megtudunk róluk. Többek közt azt, hogy mindent egy lapra tettek fel, mert annál a szegénységnél, amiből jöttek, minden csak jobb lehet. Az útjuk Belgrádig könnyen, szervezetten zajlott, onnan már gyalogszerrel jöttek idáig és bármi áron, de tovább fognak menni. Terveik szerint Budapest felé, majd tovább Olaszországba.
Annak ellenére, hogy először még ők kínálnak pénzt, ha átjuttatjuk őket a határon, hirtelen olyan szegények lesznek, hogy még ennivalóra sem futja. Ezzel a fajta nincstelenséggel kissé nehéz együttérezni, miközben vadi új iPhone-okkal kameráznak bennünket, Adidas melegítőben, Marlborót pöfékelve.
Szabadkán és az egész környéken jellemző a migráns taxik cirkálása.
Van, aki még várakozik az utasokra, a másikban már öten szoronganak.
Éppen egy ilyen migránstaxi mellett sikerül leparkolnunk az egyik szabadkai bevásárlóközpont parkolójában.
Az autóbuszunk lesötétített ablakain végigkövetjük, ahogy a migráns fiúk beszállnak a szerb rendszámot viselő Citroen gépjárműbe. A sofőr csuklyáját a fejébe húzva kémleli a parkolót amíg valakit még várnak. A férfiak, akik már az autóban ülnek almás telefonjaikon pásztáznak valamilyen térképet.
Sártól szennyezett ruhájuk elárulja – ők nem a maguk csinálta táborból jöttek, ahonnan fehér melegítőben indulnak portyázni a Horgoson tanyázók. A taxiba szállók még csak nemrég járhatták meg a zöld határt… Ők nem várnak, most indulnak tovább, Magyarország felé.
Néhány hónap alatt megtöbbszöröződött az illegális migránsok száma Horgoson
A határ menti Horgoson szombaton tartottak lakossági fórumot a migrációs helyzetről, amely a helyiek szerint már az elviselhetetlenség szintjére ért. A település vezetőinek becslése szerint 2-3 ezer illegális migráns tartózkodhat most a területükön, ami egészen elképesztő szám, hiszen néhány hónappal ezelőtt egész Szerbia területén becsülték ennyire a migránsok létszámát.
A falugyűlésen a horgosiak arra panaszkodtak, hogy 2015 óta, azaz hetedik éve szenvednek a migrációs nyomástól és nem érzik, hogy bárki is tett volna ez ellen valamit. A lakosság által kezdeményezett és megszervezett gyűlésre egy petíciót is készítettek, amit négyszázan láttak el kézjegyükkel. Egy összesen nyolc pontból álló követelés listát adtak át Horgos tanácsa vezetőjének. Többek közt aktív rendőri jelenlétet és hatékonyabb határellenőrzést várnak. Követelik továbbá a magyarkanizsai befogadóközpont újranyitását, a taxisok ellenőrzését, a diákok biztonságos utazásának megoldását, a lakosság biztonságának biztosítását, az egészségügyi kockázat csökkentését, a drogkereskedelem és a prostitúció megszüntetését.
A falugyűlésről a Szabad Magyar Szó videóriportban számolt be:
egyvolthatárőr
2022-11-26 at 20:18
Naprózsa-az akkori-ezügybeni-szerb viszonyunk nem-
ugyanazvolt,mint amai,mertemlékezetes,hogy akkor a szerbek-egyébként jogosan-azért tiltakoztak,mert a
vízágyuk vízsugara átjutott hozzájuk,ami mint a határrendmegsérésének esete-amúgy jogosan-átlövésnek minősült.
Bela
2022-11-23 at 19:48
Ha az elkapott migránsokat és a sofőröket felpakolnak a katonai gépre és irány Afganisztán (lényegtelen honnan jöttek és hová tartanak), akkor megszűnne hazánk felé ez a vándorlás! Senki se vállalná be, hogy a tálibok csicskája legyen hátralévő életében.
hstuk
2022-11-23 at 03:22
A börtöneink lassan tele lesznek embercsempészekkel, óriási költséggel terhelve a költségvetést. Az orosz-ukrán háború pedig arra tanít bennünket, hogy ideje ötletelni azon, hogy vajon, hogyan lehetne modern technikával megvédeni a határainkat úgy, hogy még egy légy se jusson át észrevétlenül. Pl.: Beljebb kellene tenni a határsávot védő duplakerítést legalább 100 méterrel. A határsávba csatornát kell ásni, mélyet, majd vízzel feltölteni. A csatorna és a dupla kerítés közé, beton őrtornyokat kell telepíteni, kb 1500-1800 méterenként, napenergia ellátással, személyzet nélkül. A toronyokba csak kamera, távolról írányítható gumilövedékes fegyver, meg egy jó képességű gumilövedékes fegyverrel felszerelt drón kell, amely a határsértőket követni illetve adott esetben festékbombával birka módjára megjelőlni képes. Az embercsempészés büntetési tételét drasztikusan fel kell emelni, minimum 10-15 év letöltendővel, aminek akár nagyrészét pénzzel ki lehetne váltani. A fegyverrel ellenállókat vagy a határt fegyverrel támadókat, terroristának kijáró fogadtatásban illetve börtönbüntetéssel kell jutalmaznunk. A börtönévek kiváltásának lehetősége segít a költségvetésnek, amit kerestek az embercsempészek, szépen befizetik a közösbe, majd kapnak kb. egy 15 éves kitiltást, … Magyarország területéről. A magyar állampolgárságú elkövetők esetében, csak közmunkával lehetne kiváltani a letöltendő éveket. A határt megsértő illetve a határon súlyosabb bűncselekményt elkövető migránsokat, remélhetőleg az őrdrón festékkel megjelőli illetve felvételt készít róluk. A szerb területre visszamenekült és festékkel megjelölt migránsok esetében a szerb hatósággal együttműködve kell kézre keríteni a bűncselekményeket elkövetőket. Bulgáriával egyezséget kell kötni és az ottani török határon lévő kerítés túloldalára kell minden migránst kitoloncolni.
Pórász Ármin
2022-11-22 at 20:27
Szerbiát azzal zsarolják, hogy nem lehetnek az Unió tagjai, ha nem segítik a migriket. De ha már ott vannak ők is szabadulni szeretnének tőlük. Az Unió területére érkeznek az ukrán nők és a férfi migrik. Lakosság fogyás megoldva gyökértelenül. Még mondja valaki, hogy az Unió nem tesz semmit.
Hazafi
2022-11-22 at 20:17
Aknazár+tűzparancs!
Kiss Róbert
2022-11-22 at 20:14
7- eseknek hívják őket…sapkától
cipőtalpig ANNYI!!!euró…
ha annyi pénzem lenne,sem költeném ERRE???,mert ez egyben provokáció is,
a háttérben álló erők gátlástalanságával,
politikai háttérrel támadva európára…
ERZSI
2022-11-22 at 20:10
Naprózsa ! Nem régen alakult a szerb-magyar-osztrák összefogás a határon, igy együtt intézik ezt a témát, az erő és megoldás nem ebben a 3 országban van, itt csak védelem lehet! A másik: minden országban vannak Fletók és akik kiszolgálják őket, nem kell szomszédba menni, de biztos ott is vannak!
Ungarn über alles !
2022-11-22 at 20:04
ezerszer ismételten is csak azt tudom mondani: az erőszakos hívatlanokra LŐNI KELL !
ERZSI
2022-11-22 at 20:03
A riporternek az egyik migráns azt mondta, “mi rendőrők, katonák voltunk és kémek vannak közöttünk nem kevesen”, akkor helyére kell tenni a dolgokat mindenkinek a fejében, hogy miről van szó. Az ukrán háborúba számlálatlan jönnek a fegyverek és a külföldi kalandorok, átveszik a fegyvert és mennek tovább. stb.. Azt hiszem, akkor tisztába lehetünk, hogy mitől vagyunk megvédve. Az egésznap hazudózó (Fletó,jó pénzért), űl az árnyékszéken és hülyiti tovább az embereket, már akit lehet!
Naprózsa
2022-11-22 at 19:59
A nagy szerb-magyar baráti szomszédság mellett immáron 7 éve nehezen lehet szabadulni attól a gondolattól, hogy drága jó szerb barátaink úgy a migránsfuvarozás haszna (emlékszünk mikor buszokkal hordták jó pénzért a hordát 2015-ben ide a határra) mellett a magyar nemzetiségeik elüldözésére is mint mellékhaszon használják a muzulmán invázorokat, különben lenne itt a határ mellett akár több katonai állandó egység is állomásoztatva…
khm
2022-11-22 at 19:53
“annál a szegénységnél, amiből jöttek, minden csak jobb lehet”
Az továbbra is talány számomra,hogy akkora nagy szegénységből jőve,hogy a fenébe tudnak több ezer eurót költeni csak a taxiztatásra,meg “túravezetőkre”,meg drága felszerelésekre?