Az egykori Jugoszlávia feldarabolása geopolitikai szempontból egy elhibázott döntés volt, és történelmi katasztrófát jelentett az egész Balkán számára – mondta a napokban az aggastyán korára igencsak bölccsé lett szerb diplomata, a közel kilencven esztendős Vladislav Jovanović. A vajdasági magyarok Jovanović neve hallattán azonban arra emlékeznek, amikor szemrebbenés nélkül, folyékonyan hazudott a televízióban hónapokkal a délszláv háborúk kitörése után – elevenítette fel a korabeli történéseket Szabó Angéla a delhir.info oldalon.
A szerző felidézte, hogy Jovanović már harminc évvel ezelőtt sem az igazmondásáról volt híres, épp ellenkezőleg: külügyminiszterként úgy hazudott bele a tévékamerába – ország-világ előtt –, hogy közben a szeme sem rebbent.
Szerbia nem visel háborút, és a harcokban nem áll senkinek az oldalára. Egyetlen szerb katona sincs Horvátországban, nincs ott egyetlen szerb önkéntes sem, aki csatlakozott volna a horvátországi felfegyverkezett szerbekhez, nem lehet tehát arról beszélni, hogy Szerbia részt venne a Horvátországban dúló háborúban
– idézte a szerző Vladislav Jovanović korábbi hazugságoktól hemzsegő nyilatkozatát.
Sok magyar áldozat
Majd rámutatott, hogy szeptember végéig több magyar nemzetiségű kiskatonája is elesett a Jugoszláv Néphadseregnek a nem létező, a ki sem robbant háborúban, Horvátországban. Augusztus elején halt meg a temerini Baráth Róbert, nem sokkal utána a magyarkanizsai Ladócki Endre, a hónap végén a zentagunarasi Hunyadi Péter, szeptember derekán a szabadkai Kudlik Mihály, majd a zentai Gyurcsik Szilveszter meg a topolyai Becskei Sándor, és a tartalékos katonaként mozgósított muzslyai Balázs Tibor is. A kaméleonpolitikára újabb ékes példát hoz a szerző, amikor felidézi, hogy ugyanez a politikus tizenhét évvel később – amikor már nem volt külügyminiszter –, nem átallott még könyvet is írni arról, hogy ezt az esztelen népirtást el lehetett volna kerülni.
Magyarok a balkáni háborúban
A Magyarok a balkáni háborúban 1991–1997 című filmben szereplő egyik magyar férfit 1991. szeptember 17-én vitték el tartalékos katonának, és az úgyszintén mozgósított sorstársaival együtt már a Duna túlsó partján, Horvátország területén tartózkodott, amikor ezt a külügyminiszteri kijelentést hallotta a tévéhíradóban. Ő így reagált a nyilatkozatra:
Az volt a szerencse, hogy köztünk nem voltak olyan vérmesek, hogy a tévét szétlőjék mérgükben, amikor ezt meghallották. És ezt a híradóban mondta, mi pedig ott néztük, és láttuk, hogy ez nem igaz, mert mi már ott vagyunk.
Az ő története röviden összefoglalva – ugyancsak a filmből:
Kilenc autóbuszt megtömtek és elvittek bennünket Banja Luka mellé, a Manjača-hegyre, Boszniába
– idézte fel a történteket.
Katonai bírósággal fenyegették őket
Mi akármit kérdeztünk, választ soha nem kaptunk, mindig azt mondták, hogy katonai titok. Magyarok, bunyevácok, szlovákok, ruszinok és voltak szerbek is, de kismértékben. Magyar hang hallatszódott legjobban. Nem tetszett, amikor megláttuk, hogy hova értünk, hogy istállóban fogunk aludni és csak hideg víz van és hideg van. Akkor lefeküdtünk az autóbuszok elé, hogy ne tudjanak visszajönni Topolyára. Banja Luka városából jött egy katonatiszt, nem tudom, milyen rangú volt, nem emlékszem már rá, és ő azt mondta, aki átáll arra az oldalra, a szemben lévő oldalra, az hazaáruló, az haza fog menni az autóbuszokkal, de katonai bíróság elé fog állni. Hogy ott mi lesz, azt nem tudja, de semmi jóra ne számítsanak
– így emlékezett vissza a magyar katona.
Horvátországban már élesben mentek a dolgok
Ott voltunk két hétig Manjačán, minden nap mentünk le Banja Lukára, a kiképző központba gyakorolni, és utána bejelentették, hogy következő nap, reggel indulunk – csak annyit mondtak, hogy Vajdaságba. Mire odaértünk Gombosra, ott már sötét volt, azt mondták, hogy tovább nem mehetünk, át a hídon, mivel sötét van és veszélyes. Meglepődtünk, mert valójában mi nem is akartunk a hídon átmenni – az már Horvátország. Még a tisztek viccelődve mondták, hogy eső lesz, mert dörög az ég. Vukovár felől villogott este, látszott, hogy ott már élesben mennek a dolgok
– fogalmazott.
Az áldatlan állapotokról sem írhattak a magyar katonák
Az édesanyja folytatta a történetet:
Három héttel később kaptunk egy levelet, amin 77 pecsét volt, mindenhol járt az a levél, és abban írja a gyerek, hogy Eszék közelében vannak, egy állami birtokon beszállásolva, sokat nem írhat, rossz körülmények között vannak, de akármit nem írhat meg. Azon az éjjelen jöttek, hozták újra a behívót neki, a katonai küldönc hozta. A férjem, amikor bement a katonai ügyosztályra, hogy mit keresnek, háborgatnak állandóan bennünket, a gyerek odavan már három hete, és újra hozzák a behívót, hogy gondolnak ilyesmit? Nem is tudják egyáltalán, hogy hol vannak a gyerekek! Hogy legyünk mi, szülők nyugodtak, ha ők nem tudják, hogy hova vitték őket? És akkor azt mondták, hogy őnáluk, bent nem is szerepel egyáltalán a nyilvántartásban, hogy hol van, mert az újvidéki hadtesthez tartozik ez a szám, amelyik alatt ő szerepel. Megadták a Vöröskereszt számát, hogy azon érdeklődjünk, hogy él-e vagy hal-e. A húgom Temerinben lakik, és akkor ő Újvidéken keresztül kérdezte mindennap, de ahogy fölhívta a telefonszámot, két perc múlva már mondták: Örüljön, hogy nincs a listán – tehát él! Ahhoz jogunk volt, hogy húsz évig neveljük a gyerekeket, és most nincs jogunk ahhoz, hogy megérdeklődjük, hol vannak. S akkor azt mondta, hogy ez katonai titok, és legyek vele tisztában, hogy az a kötelessége, hogy a hazáját védje. Akkor mi mondtuk, szülők, igen az a kötelessége, hogy védje a hazáját, de minket itt senki nem bánt, nem itt védi a hazáját, ahol van a hazája, hanem elvitték őket Horvátországba. És mit keresnek ott? Azt mondták erre, hogy ez nem miránk tartozik, majd az okosabbak eldöntik.
Eldöntötték…
– zárul a szívszorító visszaemlékezés.
Forrás: delhir.info; Fotó: képernyőfelvétel
Csak mondom
2021-07-11 at 14:58
Szerbia bedőlt az EUnak a csatlakozás miatt. Kaptak ők szép pénzt érte, hogy félre nézzenek. Amúgy szabadon jártak-keltek, az EU legbiztonságosabb orszàga a migriknek, mégis az ellenkezőjét hirdeti a mai napig Brüsszel. A ballibsi kormány Ukrajnàt erőltette, a mostani kormànyig Szerbia Magyarország szàmàra a politikai palettàn nem is létezett, akkora volt a kreàlt bizalmatlanság, hogy a vajdasági magyarokat is vegzàlta a végrehajtó hatalom az anyaországban, ellentétben az erdélyiekkel, kàrpàtaljaiakkal, felvidékiékkel. Ez tény, én is voltam àldozata e remek politikànak, és kettős mércéjű alkalmazottja az àllamigazgatàsnak szàrmazásom miatt magyar àllampolgàrként. Volt honnan feljönnie a kétoldalú kapcsolatnak, van mit még törleszteni a vajdasági magyarok felé. Köszönjük a megváltozott szemléletet végre.
Egy még erre is emlékező akárki
2021-07-10 at 22:22
Hááát…,azért vitatnám azt,hogy életképtelenlettvolna.
Titó haláláig azért rendesen működött a rendszer,emlékszem az ottani
rokonaink anno úgy fohászkodtak:addigjó nekünk,amig-nanem a kádár,bár ez is ismerős,ugye?…-aTitó él!…
És az ő 60-as,70-es,évekbeli-hozzánkképesti-jólétét igencsak irigyelhettük
a hozzájuki kilátogatásainkkor.
Örnagyörnagy
2021-07-10 at 22:10
Tessék erről elolvasni Békés Sándor:Lángoló határ-át.nagysze
rűen ír az akkori határmenténi tapasztaltakról
Királytigris
2021-07-08 at 20:18
Jugoszlávia nem ország volt, hanem egy Antant korcs kreálmány. Korábban soha nem létezett.
Szét is esett, mert életképtelen volt.
Karácsony Márta
2021-07-08 at 18:44
Ejnye.. a szerbekkel soha nem volt ilyen jó a kapcsolat..(Miért, volt jó?) Mikor a migránsok támadták a határt Röszkénél, a szerb rendőrök, határőrök cigarettázva röhögtek. Szegény idősebb magyar könyvtárost megcsonkitották, karjait levágták, stb. Persze nem ez volt az egyetlen eset. Kutyából nem lesz szalonna. Milyen érdekes, hogy a boszniai muszlimokat irtották mint a gazt, a migránsokat meg nem, megvárják, mig a maradék magyarságot is elüldözik.
InterCityFirm
2021-07-08 at 18:42
Mi a tökömet okoskodtok itt? Mit tudtok ti az akkori helyzetről? Tudjátok, hogy mi volt Kóroson egy éjszaka alatt??? Beszarnátok, az anyátokat is otthagynátok. Amikor jött a Jna, NEHÉZ tüzérséggel baszott minket 65-km-ről.Szartak bele, hogy mamák, anyák és síró gyerekek vannak mindenhol.
benzoli
2021-07-08 at 18:19
Evek ota elitelt haborus bunosok karavanja jarja a Tv studiokat. Karoltve a haborus uszitokkal, magyarazzak a bizonyitvanyukat. Mely szerint a szomszed nepek az okai a 10 eves haborunak. Mivel nem akartak elfogadni, hogy a Torok es Osztrak utan a Szlav testver uralkodjon felettuk. A tartalekos katonak bevonulasa a Delvideken volt a legnagyobb aranyu. Sokan meg a mai napon is azt hiszik, hogy az orszagot vedtek a kulso-belso ellensegtol. A frontrol elmenni pedig = volt a dezertacioval. Altalanos amnesztia ketszer volt azok szamara akik nem vonultak be. A haboru elejen, a Horvat haboru lezarasa utan. Masodszor a NATO bombazasok utani kapitulacio reszekent. Azok jartak a legrosszabbul akiket jogerosen eliteltek a haboru alatt. Nekik nem volt felmentes.
Jurka
2021-07-08 at 15:06
Akkor voltam katona egy Ny-i megyében.Harckészültséget is elrendeltek és láttam a határnál egy erdő tele lőve 7,62-el.Simán át lövöldöztek,de ezt nem szabadott szajkózni.
ViAM
2021-07-08 at 15:03
Ugye nem véletlenül jelent meg ma ez a cikk?!
Hesslervezérezredes
2021-07-08 at 12:51
Szerb az, akivel este együtt iszol a kocsmában, aztán hajnalban hátba szúr és soha nem tudod meg, hogy miért tette.
A szerbek nem normális emberek.
Egészen egyszerűen n e m n o r m á l i s o k.
Csöndben kérdezem: az, hogy szerb területről ismeretlen egyének mostmár lassan 6. éve támadják a magyar határt, az nem szerb agresszió ellenünk???
És egyáltalán nem érdekel, hogy ezek állítólag migárncsok. A támadás szerb területről történik, tehát Szerbia, a szerb állam a felelős, hogy ezt eltűri.