Több, mint 200 millió dollárba (csaknem 56 milliárd 500 millió forintba) kerülhet Donald Trump amerikai elnök kormányának az amerikai katonák állomásoztatása a Mexikóval közös határ mentén az év végéig – áll a The Washington Post című amerikai napilap által szombaton ismertetett elemzésben.
Az összeg viszonylag kevés az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) 716 milliárd dolláros (202 ezer 270 milliárd forintos) éves költségvetéséhez képest, elemzők azonban megjegyzik, hogy így is megrázhatják a költségvetést egy olyan időszakban, amikor a Fehér Ház azt akarja elérni, hogy a Pentagon 33 milliárd dollárral (körülbelül 9 ezer milliárd forinttal) csökkentse kiadásait a következő évre. Az Egyesült Államok jelenleg a Nemzeti Gárda 2100 tartalékosát állomásoztatja a déli határnál, ami 103 millió dollárba (29 milliárd forintba) került áprilistól szeptember végéig a Pentagon adatai szerint. Az amerikai elnök áprilisban jelentette be, hogy a déli határra küldheti a Nemzeti Gárda akár 4000 tagját. Végül 2000-et irányítottak a térségbe, hogy tehermentesítsék a határőröket.
A Trump-kormányzat a héten jelentette be, hogy 5200 katonát vezényel a déli határhoz az Egyesült Államok felé közeledő közép-amerikai migránskaravánok miatt. Az amerikai államfő azonban később arról beszélt újságíróknak a Fehér Házban, hogy az Egyesült Államok akár 15 ezer katonát is küldhet a déli határaihoz. Travis Sharp, a független stratégiai és költségvetési értékelési központ nevű elemzőközpont egyik kutatója szerint a katonák állomásoztatása december közepéig 110 millió dollárba (31 milliárd 75 millió forintba) kerülne, ha 15 ezer katonát küldenének a déli határhoz. A Nemzeti Gárda tartalékosainak állomásoztatása a déli határnál az év végéig több, mint 150 millió dollárba (42 milliárd 375 millió forintba) kerülne.
Így az aktív katonák és tartalékosok állomásoztatása a déli határnál az év végéig több, mint 200 millió dollárba (csaknem 56 milliárd 500 millió forintba) kerülne az Egyesült Államoknak. A Washington Post megjegyezte, hogy az amerikai elnök mindössze terveket vázolt fel a november 6-ai amerikai félidős választásokkal összefüggésben, így egyelőre nem tudni, hogy maradnak-e a katonák a déli határnál a voksolást követően. A becslések szerint az Egyesült Államok felé gyalog közeledő közép-amerikai migránskaravánoknak így is több hétig tart, míg elérik a mexikói-amerikai határt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Bakonyi Gábor.
2018-11-04 at 09:26
Természetesen semmiféle fal vagy szögesdrót sem áthatolhatatlan akadály, az csupán lelassítja a behatolókat annyi időre, amíg a határőrség oda nem ér. A mélységi védelem is fontos: azokat is minél rövidebb úton kell visszaküldeni, akik mégis átjutottak… Ha a folyamat hosszadalmas, és költséges, akkor az invázió elhárítása sikertelen lehet. Például ha a migráns golyót kap a határon, az sokkal olcsóbb, mint ha évekig pereskednek a jogászok egy kitoloncolás elintézéséért… A taposóaknák, vagy a tűzparancs elég durva módszerek, csak végső esetben kellene őket bevetni. A testi fenyítést viszont fontolóra kellene venni: például huszonöt botot kaphatna egy törvénytelen határátlépő. Az államok azért lesznek kénytewlenek előbb-utóbb testi fenyítéseket alkalmazni, mert a kóbor migránsokra pénzbüntetést kiróni nehéz lenne, mivel még a személyazonosságuk is gyakran tisztázatlan, bebörtönzésük célszerűtlen, mivel éppen hogy meg akar szabadulni tőlük az adott ország, nemhogy ott tartani őket, tehát kizárásos alapon a testi fenyítés marad… (Valószínűleg a jelenlegi nemzetközi szabályok átalakítása is szükséges lenne ehhez, de ha tovább romlik a helyzet, még erre is sor kerülhet…)
csakafidesz
2018-11-04 at 12:33
“A taposóaknák, vagy a tűzparancs elég durva módszerek, csak végső esetben kellene őket bevetni.”
Csak ezekkel lehet hatásosan védeni a határt. Nem végső esetnek kell lennie, hanem alapból kellene lennie. Mindenhol megvannak a kijelölt átkelők, a tisztességes ember arra megy.
csakafidesz
2018-11-04 at 12:37
“A testi fenyítést viszont fontolóra kellene venni: például huszonöt botot kaphatna egy törvénytelen határátlépő.”
A megbotozást el kellene rendelni, végre kellene hajtani, erre emberek is kellenének. Hülye ötlet. Jobb, ha lőnek a határőrök. Az világos sor, nem lehet vele visszaélni.
Katalin
2018-11-04 at 09:16
Sajnos a pénz beszél a kutya ugat. Az életünket átszövi, még az erkölcs a morál is pénzről szól. Ha van akkor nagy legények vagyunk, ha nincs akkor nyuszik. Ahol a pénz ott a hatalom. Ritka az ellenkezője. Életünk mozgató rugója.
Különben mennyibe kerülne az eltartása a több ezer migránsnak? Vagy inkább milliónak. Bizony költségvetést felborító tétel. Pláne ha alárják a liberális kormányok az ENSZ paktumot.
Mert nem arról van szó, hogy mellé pénzt is adnak. Bizony azoknak kell eltartani a tömegeket akik dolgoznak, mert a jólét a liberálisok szerint annak is jár aki nem tesz le semmit az asztalra.
Rájöttek, hogy teljesítmény nélkül is lehet jól élni.
márko
2018-11-04 at 07:50
USA-nak,Trumpnak JOGA VAN határát megvédeni,
JOGA VAN eldönteni kit fog beengedni,
/
EMIATT
senkinek sem tartozik magyarázással a
“Pozitiv global phenomenon” megvadultan szervezett
“emberi szeretet” ellen.
/
Az USA kongreszban,az elköltött pénzzel elszámol.
/
Ilyen “pozitiv global phenomenon”-t kell fékezni
ÉS AZ ENSZ-ben
az öltönyös,díszesen öltözött 15000 dolláros korrupt legénységnek ELLENÁLLNI.!
csakafidesz
2018-11-04 at 02:07
A sok bombázás (Libia, Szíria) nagyságrenddel került többe! A haza védelme pedig pont a mexikói határnál kezdődik, annak ára teljesen indifferens! A hazánkat akkor is meg kell védenünk, ha mindenünk rámegy! Új tárgyakat, autókat, házakat, stb. mindent meg lehet ismét szerezni, de új hazát nem.
pufff
2018-11-04 at 00:23
Nálunk is sokba került a védelmi rendszer ,viszont a gazdasági migránsok 100ezreinek eltartásánál sokkal olcsóbb.
csakafidesz
2018-11-04 at 02:12
Ne így számolgassad! Apáink, nagyapáink miránk hagyták ezt az országot. Ez a mi örökségünk és nem az afgánoké vagy a busmanoké! Ez a mi Hazánk és nem adjuk oda idegeneknek!!