Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként nyílik meg a közeljövőben Budapesten a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden az MTI-vel. Azt írták: a nemzetközi jelentőségű műemlék ICOMOS-díjjal elismert rekonstrukciója 3,2 milliárd forintból, kormányzati támogatással valósult meg.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapesti Zsidó Hitközség meghívására kedden látogatta meg a helyreállított zsinagógát. Az évtizedeken keresztül üresen álló, erősen leromlott állapotú épület 2006-ban került vissza a Budapesti Zsidó Hitközséghez (BZSH). Az 1869-ben megtervezett zsinagóga tavaly év végére minden részletében megújult. Az épületet Kunos Péter, a BZSH ügyvezető igazgatója és Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója mutatta be a miniszternek. Kitértek arra: a tóraolvasó emelvény egyedi hidraulikus szerkezettel emelhető, süllyeszthető, így a szakrális tér egy gombnyomásra alkalmassá tehető kulturális rendezvények, akár nagykoncertek befogadására is. Az épületben kávéház, szalon és konferenciaterem, múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz is használható szobák kaptak helyet. A harmadik emeleten állandó kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók életét, döntési helyzeteit egy magyar zsidó család történetén keresztül.
A digitális eszközökön alapuló, filmes és animációs elemeket vegyítő audiovizuális élmény alkalmas lehet a fiatalok megszólítására is
– fogalmaztak. A kiállítás részeként két időkapszula hasonlítja össze az 1740-es és a 2020-as évek hétköznapi jelenségeit, például a jellemző ételeket, az egy nap alatt megtehető távolságot. A helyreállított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga és az Együttélés Háza kiállítás a tervek szerint július első felében nyílik meg a nagyközönség előtt. Palkovics László és a BZSH vezetőinek megbeszélésen szóba kerültek a Budapesti Zsidó Hitközség Külkereskedelmi Technikumának képzései is. Salusinszky András, az intézmény igazgatója kiemelte: induktív és kooperatív, a tanulókat bevonó módszerekkel készítik fel a jövő külkereskedőit, logisztikusait, pénzügyi és turisztikai szakembereit a munka világára. A hatéves képzésben a nyelvoktatás mellett nagy hangsúlyt kapnak a tanulók aktív-interaktív részvételére ösztönző megoldások is. A miniszter szerint a modern, innovatív technikumi oktatás keretében létrehozandó különleges szakképzési intézmény hidat képezhet a felsőoktatás irányába.
Forrás: MTI, Fotó: Wikipédia
Namond
2021-06-02 at 14:11
Már megint?
A MAZSIHISZ hová teszi a pénzt?
Hova lesz a zsidó vallási közösségek vállalkozásai nyeresége, például a mohamedánok által is fogyasztható kóser húsok és libamáj, (konzerv is) exportjából?
Hans Landa
2021-06-01 at 21:56
Otto Wagner egyik remekműve,gyönyörű keleties stílusban,szinte mint egy iszlám mecset.Ráday Mihály régi óhaja teljesült ezzel.Műemlékvédelem alá helyeztetném,állami tulajdonban.
Csak megkérdezném,hogy Izrael állam mennyivel szál be a zsinagóga felújításokba/BP,Szeged,Szabadka/?
csakafidesz
2021-06-01 at 21:21
knerten 2021-06-01 at 21:14
Egyetértek. Én voltam bent már a hatvanas években is amikor potyogott a vakolat. Egy renoválás tényleg ráfér, lehet itt egy zsidó könyvtár például.
csakafidesz
2021-06-01 at 21:18
Torockó 2021-06-01 at 20:16
Annál inkább nincsen rá szükség, mert kőhajításra van Európa legnagyobb, és a világ második legnagyobb zsinagógája amelyet szinte soha sem töltik meg a hívek egészen. (Más dolog, ha van egy orgona-előadás, arra sokan vesznek jegyet.) Tehát aki ad egy kicsit is magára az a nagy zsinagógába megy amelyik Európa legnagyobb.. Előre látszik, hogy nagyon gyér lesz itt a látogatók száma. Ez a beruházás is a Józsefvárosi pályaudvarra fog hajazni..
knerten
2021-06-01 at 21:14
@csakafidesz
Azért ez az épület egy frekventált helyen álló, nemzetközileg is jelentős műemlék. Az a szégyen, hogy eddig hagyták rohadni.
knerten
2021-06-01 at 21:13
Egyébként a VALÓDI antiszemitizmus (és egyben magyarellenesség) az volt, hogy a kommunista párt és ’89 utánai utódaik hagyták lerohadni, számos más műemlékünkkel együtt.
csakafidesz
2021-06-01 at 21:12
Ez is használaton kívül lesz, mint a Józsefvárosi pályaudvar emlékhelye? Oda is beöltünk egy csomó pénzt és szemmel látható, hogy nincsen rá semmi szükség.
knerten
2021-06-01 at 21:11
A tomboló antiizéizmus újabb ékes példája.
TS
2021-06-01 at 20:18
Otto Wagner egyik fontos műve. 1872-ben épült “keleties” stílusban, de a központi tere ravennai (San Vitale) vagy aacheni (Oktogon) épületeket idéz. Szerintem nagyon érdekes.
Torockó
2021-06-01 at 20:16
Kacskaringós tulajdon és pénzviszonyok voltak a Rumbach körül. Érdemes lenne körbejárni. A kereskedelmi hasznosítást zárják ki a beruházás fejében, vagy a hasznot osszák meg. Hitélet nem igényel újabb helyet, a felvirágzott körülmények között sem. Muzeális értéke viszont nagy.