Több, mint kétmillió amerikainak otthonában nincs vezetékes vize – adta hírül csütörtökön a The Washington Post című amerikai lap.
Terjedelmes riportjában a lap az arizonai navahó indiánok földjéről tudósított, ahol az egyik riportalany úgy fogalmazott: “a vezetékes ivóvíz itt igazán luxus lenne”. “Egy olyan vidéken, ahol a víz szent dolog, sokaknak több mérföldet kell gyalogolniuk a vízért” – írta a lap munkatársa. Leszögezte: a vezetékes víz hiánya elsősorban az amerikai őslakosokat, vagyis az indiánokat sújtja. A navahók lakta Sweetwater városkában élőknek például 45 percet kell autózniuk, míg vízhez juthatnak, majd otthon kimérik a vizet mosakodásra, iváshoz, főzéshez. A lap két országos nonprofit szervezet múlt hónapban készült felmérésére hivatkozva azt írta: több, mint kétmillió amerikainak nincs folyóvize, és ez egészségügyi problémát is jelent. Nemcsak a vezetékes víz hiányzik ugyanis, hanem a csatornarendszer is. Óriásiak az egyenlőtlenségek – állapította meg a lap, kifejtve, hogy az őslakos amerikaiak háztartásaiban tizenkilencszer gyakoribb, az afroamerikaiak és a spanyolajkú amerikaiak körében pedig kétszer nagyobb a vezetékes víz hiánya, mint a fehér amerikaiaknál. Az egyenlőtlenségek a város és a vidék közötti megosztottságot is jelzik. Míg egyes városokban az elöregedett infrastruktúra okoz gondot, addig a vidéki közösségeknek gyakran még az infrastruktúra kiépítéséhez sincs anyagi lehetőségük, sőt, hiányoznak a szakembereik is. A helyzet a vidéki Amerika egyes részein olyan rettenetes, hogy a szakemberek a fejlődő világéhoz hasonlítják – vonta le a következtetést a The Washington Post. Majd idézte Brett Gleitsmannt, egy vidéki közösségek infrastruktúrájával foglalkozó cég vízmérnökét, aki korábban Afrikában és Dél-Ázsiában dolgozott.
A kultúrák ugyan különböznek, de a tapasztalatok hasonlatosak
– fogalmazott a szakember. Hozzáfűzte, hogy mind a fejlődő országokban, mind Amerika egyes vidékein az emberek gyakran kútból vagy nyilvános vízelosztó helyről viszik maguknak a vizet, vagy egyszerűen csak az egyik olyan rokonukhoz fordulnak, akinek van vezetékes vize.
Az Egyesült Államoknak nincs átfogó statisztikája és módszere arra, hogy felmérje, hány ember él vezetékes víz nélkül
– mondta el a lapnak George McGraw, az egyik, ezzel a problémával foglalkozó nonprofit szervezet alapító elnök-vezérigazgatója. Radhika Fox, az Egyesült Államok Vízszövetsége nevű, szintén nonprofit szervezet vezetője pedig ehhez hozzátette: azt is nagyon nehéz felmérni, hogy vajon hány embernek nincs azért vezetékes víz az otthonában, mert nem engedheti meg magának anyagilag, jóllehet, a környezetében van vezetékes víz és csatornázás is. Fox szerint jóval több, mint kétmillió emberről lehet szó. A The Washington Post hangsúlyozta: a vízhálózat infrastrukturális fejlesztésére biztosított szövetségi támogatás az 1970-es évek óta folyamatosan csökken. De nemrégiben – egy ritka kétpárti együttműködésnek köszönhetően – a képviselőház és a szenátus is törvényjavaslatot nyújtott be, amely az alacsony jövedelmű közösségeket és embereket segítő programok indítását javasolja, hogy kiépíthessék a víz- és a csatornahálózatot, illetve megfizethessék a vízdíjakat. A Navahó Nemzet – amely az Egyesült Államok legnagyobb indián rezervátuma – több, mint 300 ezer tagja mintegy harmadának nincs sem vezetékes vize, sem angolvécéje – emlékeztetett a The Washington Post. A lap idézte az egyik ott élőt: “a víz az élet”.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA
ikabika
2019-12-14 at 00:50
A-me-ri-ka-i-naaak??? 🙂
egon samu
2019-12-13 at 20:27
Ha nincs vízvezeték akkor whiskyt kell inni…
albert heim
2019-12-13 at 05:28
Az indián olyan szorgalmas, mint a Gangesz parti jógi !Mondjuk a tüzes vizet jobban szeretik két segély között , mint lótuszülésben elmélkedni.Mexikói is lenyírja a füvet majd,kiszárítja …….teríti X DDDDD
csakafidesz
2019-12-12 at 23:48
Az lenne a normális, ha számolnánk. Amerika lakossága 30x nagyobb a miénknél. 2.000.000/30 = 67.000 Nos helyben lefogadom, hogy Magyarországon van 67.000 olyan ember aki nem vezetékes, hanem kútvizet fogyaszt.
Ideje belátni, hogy a bűnözést kivéve Amerikában minden téren jobbak a mutatók a gazdasági-társadalmi körülményeket illetően. Az átlagos amerikainak nem az a kérdés, hogy vegye-e (és miből) kocsit, hanem az, hogy milyen legyen. A lakáskörülmények háromszor olyan jók. Az élelmiszer választéktól egy magyar háziasszony elájulna.
csakafidesz
2019-12-12 at 23:52
Amig el nem felejtem. Farm a semmi közepén. Tessék szószerint értelmezni. A legközelebbi lakott hely 50 mérföld. Nos ott tényleg nincsen vezetékes víz. A farmok -nem mindegyik- távol van a lakott területektől, és sokezer farmer él, dolgozik az Isten háta mögött. Este az ágya mellé teszi a lefűrészelt csövű puskáját..
Parag Arnó
2019-12-13 at 12:45
Hárommillió ember él olyan mélyszegényságben, hogy ahhoz képest a szabolcsi, vagy borsodi cigány falvak maga a kánaán. De nem számít, mert vannak vagy négyszáz milliónyian. Az a hárommillió dögöljön meg nyugodtan. Amúgy meg azok a legszegényebbek, akiké volt az a föld, és elvették mindenüket,koncentrációs táborokba zárták őket leginkább sivatagokba, elvették a nyelvüket, az identitásukat, még a nevüket is. Ők a legyőzöttek, dögöljenek meg. Éljen amerika, tele a szupermaket! Amúgy már farmerok sincsenek. Amerika annyira jó, annyira jók a mutatók, hogy már a sajátjaikat is legyőzték. Azok is dögöljenek meg.
zoltaiguszti
2019-12-13 at 02:27
Azért nem cserélném el pl a tulajdon viszonyaikkal.Ott mennyire kivitelezhető hogy bármely nagyvárosban is bírtokoljon a lakosság zöme saját lakást meg itt? Ugye erről szólt a jelzálog botrány is részben.
Aztán az EÜ biztosítási rendszer ugye, vagy a nyugdíj rendszer.
Kiváló a piaci megoldás ha van pézed.És jók a magánnyugdíj pénztérak ha nem szvatja meg egy spekuléns őket és oda 10000 nyugger nyugdíja, Ugye anno Enron botrány az ifj Bushhal.10 000 nyugger pénzalapjával pucoltak el. Ők most miből élnek?
De mondhatnám az élelmiszer biztonságot is gyakorlatilag a lakosságon kísérleteznek nem is tudom hány gyógyszerrel szívták már meg amit később ki kellett vonni vagy ott a GMO fasz se ismeri a hosszú távú hatésokat de már tömik a lakosságba és az USA teljesen elfertőzte vele magát
Bejla
2019-12-12 at 21:58
ha az identitásuk része az ősi életmód zavartalan folytatása, akkor abban ez is benne van
Parag Arnó
2019-12-13 at 12:32
Bejla! Ezeknek az embereknek elvették a földjeiket, és egy olyan koncentrációs táborba vö. rezervátumba kényszerítették őket, ahol nincs víz. Mia francról beszélsz te itt? miféle identitásról?
Lacafaca
2019-12-12 at 21:02
Gondolom ugyan az a probléma mint Ózdon.
Gond van ha a tesókat arra “kényszeríti” az önkormányzat, hogy legalább ásott budijuk legyen, megelőzendő a Hepatitis járványt.
yindzsang19
2019-12-12 at 23:00
csak mi nem szólunk be nekik emiatt-rasszizmust vizionálva-ők viszont beszólnak nekünk az’ózdiak”emberi jogai’ okán és simán lerasszistáznak…