Június legvégére a 300 ezer hektárt is meghaladta az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága – írja közösségi oldalán az agrárminiszter. “A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkár-enyhítési rendszer és az aszálybiztosítás jelenthet segítséget” – írja Nagy István.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak.
A múlt hét végéig már több mint 300 ezer hektárra jeleztek aszálykárt a termelők, ami a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek. Nagy István hangsúlyozta, a kárenyhítési alap – amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítja – az elmúlt években mindig helyt állt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában.
Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét
-véli Nagy István.
Mint írta az agrártárca vezetőjeként tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről, a végleges és jogos gazdálkodói kárigények összesítése után pedig javaslatot fog tenni arra, hogy a kárigények alapján a kabinet döntsön majd az alap forrásainak kiegészítéséről.
A miniszter arra is kitért, hogy öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt. Ez segítséget jelenthet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz. Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólítja fel a biztosító társaságokat, hogy a termelők – áll a tárcavezető közleményében.
Vezető kép: Nagy István/Facebook
Logikus
2022-07-06 at 23:49
Namond
A pojáca az te vagy, mert megint átgondolatlanul írsz, és ráadásul ostobaságokagat!
A lakosság ellátása valóban nincs veszélyben, mivel mezőgazdasági ország lévén bőven tudunk annyit termelni, hogy saját használatra mindig meglegyen amennyi kell. De az ország mindig ennél sokkal de sokkal többet termelt.
A bejelentési kötelezettség pedig azért van, hogy meg is maradjon itthon annyi gabona amire szükség van, és ne vigyék ki az országból a lakosok szája elől!
Jobb lenne, ha többet nem nyilatkoznál itt, hanem visszamennél a HVG-re, és traktálnád a társaidat a marhaságjaiddal. Ők talán elnézik, hogy nem tudsz gondolkodni…
Namond
2022-07-06 at 22:16
Pojáca!
Isti, “3 hete, a magyar lakosság ellátása nincs veszélyben”, hogy ragadna üstökön az ördög.
2 hónapja import korlátozást – bejelentési kötelezettséget – vezetünk be, Psz ne mond senkinek a humanitáriusként feltüntetett szállítmányokra nem vonatkozik még ez sem.
Te barom, mekkora stratégiai készlete van az államnak, hány gabona és terménytárolót építtettél február 24-e óta?
Hogy ezt a segget miért tartotta meg Orbán?
Csak nem azért mert egy segg?
Bukohill
2022-07-06 at 20:03
A lényeg a fontossági sorrend. Pityukám, a méhek jól vannak-e az erkélyen?
Logikus
2022-07-06 at 14:59
dr. Kolompár Genitália
Hiába magyarázod el neki, mert halvány fogalma sincs arról, amiről ír, csak a ballib mantrát hányja vissza, aminek se füle-se farka. Bármibe lefogadom, hogy Budpesten kívűl még nem igazán járt, de a tutit azt nagyon meg akarja mondani… 😀
dr. Kolompár Genitália
2022-07-06 at 14:51
Nem kívánom az Orbán kormányt védeni, de már csak a kialakult helyzetet lehet kezelgetni, alapvető problémákat nem lehet már teléjes egészében megoldani. Ennek okát a következőkben látom: Beköszöntött a rendszerváltás, és minden állami szerveződésre kimondták a halálos ítéletet. Azokra a TSz-ekre is, amik nem csak Magyarországot, de fél európát ellátták mezőgazdasági terményekkel. Az igazságosság néha egyenlő a hülyeséggel. Amikor elkezdték a földeket szétosztani, senkinek nem jutott eszébe, hogy magyarország élelmiszer ellátásához szervezett termelés szükséges? De, csaj szartak rá, mert jónéhányan gennyesre keresték magukat. Csak a szemléltetésért túlozok, amikor azt mondom, hogy ma Magyarország termő területének igen nagy részén úgy gazdálkodnak, hogy ahol rizst kelle ültetni ott kaktusz van, ahol kaktuszt kellene ott rizs. Mert senki nem mondhatja meg a széttagolt területek tulajdonosainak, hogy mit kellene termelniük. Olyan sokáig várta Magyarország a “demokrácia” eljövetelét, hogy kiöntöttük a fürdővizet a gyerekkel együtt. Két olyan ágazat van egy normális országban, aminek a tökéletes működését minden egyéb fölé kellene helyezni. Az egyik az élelmiszer termelése és feldolgozása, a másik az egészségügy. Mégis ezek maradtak utoljára a sorban..
Ugyanakkor nem a kormány csinálja az aszályt. Ráadásul mia az, hogy aszály? Amit a kukorica még kibír, az a búzának már halálos ítélet is lehet. A homokos talaj sokkal gyorsabban kiszárad, mint a “zsíros ” jó minőségű. Az “aszály” károk egy nagy részét az adott talaj adottságok és az adott hely várható átlagos csapadék mennyiségének figyelmen kívül hagyása okozza. Nincs olyan rendelet, hogy ki hol, mit termeszthet. Viszont kellene lennie olyan ajánlásnak, aminek a be nem tartása kizárja a termelőt a kártérítás lehetőségéből.
Orientál
2022-07-06 at 14:06
Szerintem az az egyik gond ezzel hogy az ellenzék Gyurcsány vezetésével hat felé szakadt és nem hajlandóak még az évenkénti több milliárdos állami kapott pénzeket sem felajánlani a várható vízügyi beruházásokra . Amennyivel a kormánypártiak kevesebbet kapnak.
dr. Kolompár Genitália
2022-07-06 at 13:41
Én úgy gondolom, hogy felesleges a stadion – vagy víztározó szintű vitába belemenni. Viszont arról érdemes lenne beszélni hogy uniós és honi eredetű – mezőgazdasági célú – milliárdos nagyságrendű támogatások miért a milliárdos vagyonnal rendelkező borászokhoz kerülnek, és miért nem a kenyérgabonát és az állati takarmány megtermelő vállalkozásokhoz.
Logikus
2022-07-06 at 13:33
dr. Kolompár Genitália
Ebben egyet értünk, de ezt vele kell megbeszélni 🙂
dr. Kolompár Genitália
2022-07-06 at 13:31
Logikus 11:24
Az öntöző csatornák nem arról szólnak, hogy árkokkal megcsapolják a folyókat. Az öntöző csatorna a vízügyi szakemberek álal tervezve és jóváhagyva működhet. E csatornák vízszintjét és átfolyását zsilipekkel lehet szabályozni, így a folyóink- tavaink víztározóink szükséges vízszintjét mindig meg lehet tartani. Régóta vannak Magyarországon (is) ilyen csatornák. A folyók “szabályozása” helyett is ilyen csatornákat kellett volna építeni- víztározókkal kombinálva. A “legnagyobb (liberális) magyarunk” a Tisza szabályozásával olyan ökológiai kárt okozott Magyarországnak, hogy nem a legnagyobb magyarként, hanem a legnagyobb károkozóként kellene említeni.
vélemény
2022-07-06 at 12:19
Elég sok feladat vár megoldásra, a lemaradások és azok okai elgondolkoztatók és gyors cselekvésre osztönöznek.
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20220526-eghajlatvaltozas-es-vizgazdalkodas.
Orientál
2022-07-06 at 11:57
Akkor nem lennénk kitéve ennyire Soroséknek hogyha Medgyessyék Gyurcsányék és Bajnaiék együtt a balliberális mszp-seikkel szdsz-eseikkel nem k*rtak volna ide nekünk 20 milliárd eurós hitelt na és az éves kamataikat. Most láthatjuk hogy az ellenzéki 5 pártot pontosan Gyurcsány darálja le ,részben a dk-s pártjába ,náluk a felállás és a helyzet ugyanaz mert az országunkat ismét el kell k*rniuk mint ahogy jelenleg is Karácsonyékkal Budapesten csináltatják ,fővárosiak nyakukba akarnak b@szni 32 milliárdos eladósítást.
DörrögZuldán
2022-07-06 at 11:48
Árvízi tározók, záportározók, tavak, belvizes csatornák kétirányúsítása, folyók összekötése, számtalan lehetőség. Ehelyett megy minden évben a rinya, talán(?) és például(?) a műkörmös-jogász-stb. aranykalászos agrárium érintett területen lévő földjei miatt meg alig történik valami érdemi, csak a kifizetés évente.
Orientál
2022-07-06 at 11:45
És van a jövőre tervezett költségvetésben rengeteg biztonsági pénzalap a mindenféle károk enyhítésére. Na a Gyurcsányék ezeket a rengeteg milliárdokat is ellopnák Márki-Zayjuk vezetésével . Ahogy Márki-Zayjuk meglépett a közös szinte 100 millióval , Gyurcsányék meg csak bámulnak utána.
Hesslerezredes
2022-07-06 at 11:33
Itt toporog és hamarosan kopogtat a vízkorlátozás mostmár a főváros kapuján is.
12 év alatt semmi érdemit nem tett ez a Kormány (sem) az aszály kivédésére.
A Dunának még most is elég jó a vízhozama.
És átvágtat – most is – az országon, minden haszon nélkül.
Megmondom, mint kell/ene tenni:
1. beszélni a nehéz-munkagép gyártó nagy japán és dél-koreai cégekkel, hogy építsenek itt, velünk (értsd: az Állammal együtt, közös tulajdonba!!) gyárakat hatalmas földmunkagépek gyártására.
Óriás dömperek, földgyaluk, árokásók stb., nem sorolom gyártására.
2. egy hatalmas terepasztalon le kellene méretarányosan modellezni az egész Kárpát-medencét és megnézni, hogy a különféle vízfolyások milyen viszonyok mellett mit okoznak. Ehhez az elmúlt száz év összes információját fel kellene használni, hogy hol voltak árvizek, illetve ezek hol voltak a leggyakoribbak.
3. a 2. pont alapján le kellene azt is modellezni, hogy hol, milyen és mekkora mértékű beavatkozások lesznek szükségesek? – ha ez azzal jár, hogy egész falvakat kell eltelepíteni, akkor sajnos ezt állami költségre meg kell tenni. Amit el kell árasztani, azt el kell árasztani. Itt egyúttal meg kell nézni, hogy milyen ÚJ csatorna-rendszert kell/ene kiépíteni? Meg kell nézni, hogy milyen területeknek kell folyamatosan víz alatt állniuk?, persze nem a végtelenségig, hanem egyfajta – képzavarral élve – vetésforgóban.
4. Fel kell mérni, hogy az ország területe mélyvíz-rajzilag hogyan néz ki: hol kisebb és hol nagyobb a beszivárgás és ezen hol lehet segíteni? Tudomásul kell venni, hogy most legalább 500 évre előre kell gondoskodnunk az ükükükükükükük-unokáink megélhetéséről – hogy legyen szegényeknek elég vizük!!!
Nem gátak kellenek, hanem tározók, csatornák minden elképzelhető mennyiségben.
Ez pedig irgalmatlan mennyiségű földmunkával fog járni, ahhoz pedig tömeges és hatalmas gépek lesznek szükségesek.
Nem Leopárd és Lynx kell, hanem dózer, földgyalu, dömper, óriás teherautó és árokásó – de már tegnap is késő volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Logikus
2022-07-06 at 11:24
Akik az öntözés, meg a csatornák kiépítése mellett kardoskonak, azok átgondolták, hogy mi lesz akkor ha a nagy folyók kiszáradnak, amiből a vizet kivesszük?
Íme, Olaszország leghosszabb folyója is kiszáradt. https://www.travelo.hu/tavol/20220701-olaszorszag-velence-po-folyo-kiszaradt-tengerviz-aszaly.html
Miért gondolja bárki, hogy ez nem történhet meg a Dunával vagy a Tiszával?
Én azt gondolom, hogy sokkal előnyösebb lenne telerakni a folyók melletti részeket árvízgyűjtő tavakkal, ahova a tavaszi olvadáskor, amikor megemelkedik a vízszint be lehetne terelni a vizet, és nyáron pedig ebből lehetne öntözni.
Patriota
2022-07-06 at 11:11
Ja. Mindenki csak bólogat, kezeiket tördelik, hümmögnek. S nem történik SEMMI. Nem segélyeket, kárenyhítéseket kell adni a gazdáknak, hanem öntöző rendszereket ! Valaki írja öntöző csatornákat kiépíteni. Hány éve tudják, hogy aszály van lesz- egyre jobban. Hangzatos szövegek naponta többször a rádióban, tv-ben, hogy dübörög a mezőgazdaság, meg 20 millió embert tudunk ellátni kenyérgabonával. Baj lesz Miniszter Úr…..
Logikus
2022-07-06 at 11:10
Drazsen
Megint okoskodsz, pedig neked nincs mivel.
Ez nem olyan egyszerű, hogy ha aszály van, akkor öntözni kell. Ez egy elnagyolt és átgondolatlan kijelentés, ugyanis nem ilyen egyszerű a téma, mert ahhoz, hogy öntözni lehessen kutakat kell fúrni, ez pedig azt jelenti, hogy kivesszük a talajból a vizet, ami már nem fog oda visszajutni, tehát méginkább csökken a talaj vízszintje és mégnagyobb aszályok lesznek.
Hosszú távon pedig sem a Duna sem a Tisza nem bírná a gazdák szükségleteit kielégíteni tekintve hogy mindkét folyó jelentősen leapad a nyári kánikulában, amikor nem esik eső a hegyekben sem pedig a vízgyűjtő területeken.
Én elismerem, hogy könnyebb okoskodni és “megmondani a tutit”, de néha nem árt gondolkodni is. Tedd meg, nem bánod meg!
dr. Kolompár Genitália
2022-07-06 at 10:58
Nem vagyok mezőgazdász, sem mindenhez értő (polisztirol), de talán véleményem lehet.
Tudom, hogy Magyarország nem minden területe alkalmas növénytermesztésre, ezért olyan helyen is kell gazdálkodni, ami kevesebb eredmény hoz.
Azonban azt nem értem – vagy mégis(?) – hogy vízigényes kúltúrákat miért akarnak olyan helyeken termeszteni, ahol az esővizet locsolással nem lehet pótolni? Hogy mindjárt meg is magyarázzam magamnak: Az az érzésem, hogy a remdszerváltás előtt jobban működött a dolog.. Országosan meg lehetett szervezni, hogy az ország mely területén mit termesszenek, mi az aminek az ottani föld és egyéb viszonyok – pl. locsolási lehetőség – a legjobbak. Ma már csak a nagy gazdák veszik figyelembe, hogy a jóisten könnyének kiszolgáltatni, hogy lesz termés vagy nem, – az nem működik. A kis és közepes termelők egy igen nagy része az éppen aktuálisan jó árú terményt kívánja előállítani, függetlenül arra, hogy arra milyen lehetősége van. Számtalan esetben a vetésforgó sem létezik, azt hiszik a műtrágya mindent megold..
Magyarország a területéhez képest nagyon gazdag vízkészlettel rendelkezik. Kb. harminc éve hallom, hogy mostmár tényleg meg kell oldani a mezőgazd. locsolási lehetőségét ilyen-olyan állami, uniós és amerikai nagybácsi támogatással. Szerintem egy módon lehetne megoldani, hogy a gazdák invesztáljanak a locsolási lehetődés kialakításába – ahol arra lenne lehetőség. Ha a biztosítók megszüntetnék az aszájkárt, mint biztosított káreseményt
(ha még van ilyen a biztosítóknál) és a kormány nem fizetne támogatást olyan gazdának aszály esetére, akinek százötven milliós traktorra telik, de öntözésre nem. (tizen, huszon milliós traktorral isl el lehet minden munkát végezni)
Most jöhet a kérdés, hogy miért okoskodom ebben témában.. Csak azért, mert a kártérítések közpénzből mennek, és egyeseknek baromi kényelmes az észel történő gazdálkodás helyet állandóan a segélyért sorbanállni.
Drazsen
2022-07-06 at 10:44
“Királytigris2022-07-06 at 10:32
Pityukám!
Ha aszály van, öntözni kell!!! ”
Igen, de az öntözőrendszer kiépítése és a víz pluszköltséget jelent a gazdáknak, amit nem vállalnak fel. A Jó Istenre bízzák az öntözést.
Játékos
2022-07-06 at 10:36
a fszért kell hagyni, hogy a folyók csak úgy átrohanjonk az országon?
hány év kell hogy öntöző-csatornákat építsenek/ássanak?
de most komolyan!!!
Királytigris
2022-07-06 at 10:32
Pityukám!
Ha aszály van, öntözni kell!!!
Logikus
2022-07-06 at 10:31
Egy kicsit nem ártana belegondolni abba, hogy mi értelme van az ember munkájának, ha nincs rajta az Isten áldása. Alig járnak a templomokba, de azt elvárják, hogy a Jóisten segítse őket.
Itt az ideje észbe kapni, és rájönni, hogy bizony az imának ereje van és végre kérni kellene a mennyei Atyát, hogy adja áldását eső formájában is a gazdákra/földjeikre.