Törvénybe kellett iktatnunk, hogy a lehetetlen az lehetetlen!


Óriási tévedés, ha valakinek a valódi nemét írják bele az okmányaiba! Az okmányok ugyanis közhiteles tények igazolására szolgálnak, tehát annak a bizonyítására, hogy az adott emberi lény mit hisz, és nem arra, amit a többiek gondolnak róla. Ugyanis az, amit a többiek gondolnak róla, az akadályozza az önkifejező szabadságát és így embertelen, mondhatni strukturális elnyomást valósít meg. És nekem még anyagoznom sem kell, hogy képes legyek ilyen baromságokat leírni. A becsületükre legyen mondva, nekik kellett, már kora ifjúságukban elszántan mindent megtettek azért, hogy szétüssék a személyiségüket, és a boldog nemnélküliségbe vagy homoszexualitásba serdüljenek bele.

Alapvetően nem értek ugyanis egyet doktorminiszterelnökhelyettes úr javaslatával, hogy beleírják a születéskori nemet a születési anyakönyvi kivonatba.

Veszélyes lejtő első lankája ez.

Ugyanis a nemét az embernek azért írták bele régen az anyakönyvbe, hogy egy lány vagy egy fiú születését rögzítsék, és nem azért, mert rögzíteni kellett azt, hogy valaki fiú-e vagy lány. Minden kultúra, ahol a liberalizmus nem fejlődött ki, tartalmazza ugyanis azt a tudást, hogy milyen biológiai különbségek vannak a nők és a férfiak között. A különböző emberi csoportok, egyébként a nem emberiek is, már hallottak valamit harangozni a túlélésről, és a maguk részéről a pozitív hozzáállás mellett döntöttek.

Egyenként és csoportosan. Lehet, hogy miközben kidolgozták a belüket azért, hogy az udvaron rohangáló öt gyereküket eltartsák valahogy, felrémlett bennük, hogy ez strukturális elnyomás, mert mindig a Józsi van felül a helyi plébános erre vonatkozó tanácsaira hagyatkozva. Viszont azt is viszonylag könnyen meg lehetett volna értetni velük, hogy minden felmenőjük pozitívan állt ehhez a szaporodás dologhoz, például azzal, hogy másik nemű emberi lénnyel házasodott.

Akinek az ősei abbahagyják a szaporodást, az nem létezik.

Ez bizonyosan látványos eszköze a strukturális elnyomás felszámolásának, de sajnos az elnyomottak felszámolásával is együtt jár. Akárki az elnyomó és akárkit nyom el.

Szeretett világunk birtoklásáért két embercsoport vívja élet-halál harcát, a szaporodók és a nem szaporodók. De nem csak emberrasszok, törzsek, nemzetek harcolnak egymással, hanem az észak-atlanti civilizáción belül minden egyes államon belül is zajlik a nem szaporodók és a normálisok csatája. A nem szaporodók ugyanis, ez könnyen belátható, nem rendelkeznek jövővel. Nekik csak a saját életük van, nincsenek gyermekeik, nekik mindegy mi lesz utánuk.

A kecske éppen értesül a gender-elmélet rá vonatkozó következményeiről.

Hála a liberális agymosásnak, egy csomó gyermekes, szaporodó embert sem érdekli a jövő, legfeljebb a klímakatasztrófa, de a saját közössége, törzse egyáltalán nem.

A nem szaporodók, a hedonisták számára az a legkényelmesebb, ha felzabálnak minden fizikai és lelki erőforrást a szaporodók és az ő gyerekeik elől. Hogy a saját életükből a legtöbbet kihozhassák. Ebbe belefér a szaporodáson kívül minden, az összes perverzió és az összes pótcselekvés.

Az evolúció eredeti feltevése az volt, hogy Isten teremtményei élni vágynak és sokasodni, fennmaradni, élvezni az élet továbbadásának örömeit, a tulajdonképpeni öröklétet. Természetanyánk most még csak ismerkedik a nem szaporodás iránti vággyal, az értelem félelmetes torzszülöttjével, a lét felelősségétől való irtózástól.

És csodálkozva néznek egymásra az evolúcióval, ez akkor mi?

Lánynak vagy fiúnak született testvéreink, talán már szüleiktől tanulva a léttől, a lét fájdalmától való rettegést, inkább torzszülöttnek vágynak lenni, mint egészségesnek. Biológiailag egészségesek, de betegek akarnak lenni, hogy azt hazudhassák maguknak, szabadok. Szerencsétlenek szembe szegülnek azzal, amit a biológia ad és a másik nem torzóiként remélnek valamiféle felelősség nélküli végességet.

Nem létezik, amit akarnak, hiába írják be egy nő személyijébe, hogy férfi vagy fordítva, ettől még nem lesznek azok. Ezt ők is tudják, és dühük ezért fordul felénk, akik boldogulunk valahogy azzal, ahogy a szerencsénk és az akaratunk engedi persze, amit a természet ad nekünk.

Bármennyire is fáj nekik, hogy mi nem annak látjuk őket, aminek ők hiszik magukat, nem engedhetjük be őket a valóságba.

A nem létezőt nem teszi létezővé sem törvény, sem okirat, sem emberi szándék. Az ember nemének nincs jelzője, már a biológiai nem is felesleges bővítés, az emberi lények neme szükségszerűen a fizikai valóságba van lehorgonyozva, onnan nem lehet kiragadni.

Születési nem sincs értelemszerűen, mert a biológiai nem nem megváltoztatható. Legfeljebb lerombolható, de a férfiasság elpusztítása nem eredményez nőiességet, ahogy a nőiesség elpusztítása nem eredményez férfiasságot. Különös, a természet csodája, hogy a nő vagy a férfi elpusztítható egy emberben úgy, hogy azért marad valami érző torzó az emberből.

És közülük hány szeretné visszakapni magát reménytelenül. Van valóság és van normalitás. A fene gondolta, hogy a végén még ezért is harcolni kell.

Ne hajoljunk meg az őrület előtt!

Az európai ember, úgy tűnt a XX. század eleje után végleg leszámolt azzal, hogy olyasmikben higgyen, ami nyilvánvalóan nem létezik. Egyéni hiedelmeket, vágyakat, tüneteket nem lehet átültetni a fizikai valóságba.

Ne higgyük, hogy pszichiátriai tüneteket műtéttel és joggal gyógyítani lehet. A lehetetlen az lehetetlen. Nem lesz lehetséges törvénytől, emberi szándéktól. A fizika törvényeit, ahogy a genetika, a biológia szabályait nem kell és nem is szabad törvénybe iktatni, mert az tulajdonképpen a törvények kigúnyolása.

A gender-őrület abban különbözik a korábbiaktól, hogy az áldozatai, a hihetetlenül intenzív propaganda hatására, maguk követelik alapvető emberi joguknak a szenvedést, az emberi megsemmisülés jogát, a testük lerombolását. Aztán, ahogy minden ilyen őrülettel lenni szokott, a korhatár a végletekig, a csecsemőkorig lecsúszik, a lehetőségből kötelesség lesz, és az lesz az ellenség, aki ragaszkodik a biológiai neméhez és aki családban, normálisan akar élni és normális biológiai úton akar gyerekeket.

Ez egy olyan kép, amit mindenkinek látnia kell. Természetesen elnézést kérünk olvasóinktól.

Nemváltás nem lehetséges. Lehetetlen, mert a természet törvényei kizárják. Társadalmi nem sincs, kultúra van, amely minden esetben sok évezredes fejlődése során a világ adottságának, megváltoztathatatlan törvényének tapasztalta a kétneműséget. Azért, mert az.

Aki mást állít, az elmebeteg. Vagy csak egy ostoba karrierista, akinek csak egy ilyen áltudományban van egyetemi karrierre lehetősége. És most már sok százezer ilyen gazember élősködik század- vagy ezredannyi betegen.

Nem meggyőztek bennünket, hanem elkoptatták az ellenállásunkat azzal, hogy épp harminc éve hazudják egy betegségről, hogy az nem betegség, csak azért, hogy a betegek jobban érezhessék magukat. Nincsenek transzférfiak és transznők, csak betegek vannak, és olyan gazemberek, akik még betegebbé akarják tenni őket egy primitív áltudományos ideológia nevében, persze a saját jól felfogott karrier és anyagi érdekeik miatt. És persze mindig vannak igazi hülyék is, ők a tömeg.

Igen, kedves genderesek, alapjában véve elsősorban csak gazemberek vagytok.

A vezető képen magukat csigának képzelő csigák szereznek örömet egymásnak, úgy, hogy nem is tudják, ők hímnősek.


A szerző: Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

Ez is érdekelhet

Német villámháborús tervek Oroszország ellen 2024 tavaszán

  Csak nehogy kitalálják az oroszok, hogy Németországot is nácitlanítani kell. Ezt ugyanis a németek maguk …

25 hozzászólás

  1. Jogos!!! Ha vki leakarja vágatni a pöcsét, nyugodtan tegye. De fizesse a saját zsebből. Erre én nem vagyok hajlandó áldozni. Egy korrigacios műtét szülés után, vagy baleset után ok. De az, h jön a kis szivárvány fiú, h ő úgy döntött, vagy kutya, nő vagy akármi a faszom lesz, azt fizesse saját zsebből. Ennek ez a lényege. Ennyi. Erre én nem fizetek semmit. Elég nekem nézni is ahogy reklámozzak magukat. Amúgy is undorító.

  2. A születéskori nemet azért helyes beírni a születési anyakönyvi kivonatba, hogy a genderőrület lopakodó terjeszkedését feltartóztathassuk. Ha nem lenne ennyi bolond a világon, ha nem települt volna egy egész üzletág a bolondok nemi identitászavarára, tudatosan rá is játszva arra, és provokatívan ráerőltetve a társadalmakra a bolondságot, akkor egy ilyen törvényre sem lenne szükség.

  3. Amikor törvénybe kell iktatni, hogy a lehetetlen az lehetetlen az már a vég. Innen kezdve átvette az irányítást a törvénybe iktatás, átvette az irányítást a bölcsészkedés, átvette az irányítást a szubjektív. Amikor a WHO-nál nembetegséggé nyilvánították, akkor ütötték be a koporsószeget a normalitásba. A WHO 3 milliárdos költségvetésének 20%-a származik a kormányoktól. Amikor a 0-4 évesek maszturbációjáról elmélkedik egy WHO tanulmány fel lehet tenni.. Miért teszi? Ki pénzelte a tanulmányt? Ki írta? Volt-e befolyás? Tudja-e egyáltalán aki írta, hogy mit írt?
    A sok hülye bölcsészkedés az egészségünkbe fog kerülni. Vagy már került.

  4. Remek blogbejegyzés, nehéz téma – könnyed hangnemben és kiváló/rémületes illusztrációkkal, ugyanakkor sok böszme/troll-hozzászólással.

    Lazításképpen nézzük csak, hogy is történt azon a bizonyos Karibi kis szigeten:

    Angolosoknak:
    https://www.youtube.com/watch?v=PAkkLQr2Kjc

    … és a felejthetetlen Darvas Ivánnal:
    https://www.youtube.com/watch?v=PYzXgAJJT4U

  5. Vajon csak nekem tünt ugy
    hogy a fenti két kép
    között van valami hasonloság?

    • Á, dehogy.! Az a halálosan rémült kecske már látta a másik képet, és retteg, hogy szivárványok helyett majd őrá vágynak inkább. Épp most az mekegi remegve, hogy akkor már inkább a torokátvágásos halal-halál! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük