A Németország és Magyaroszág közötti kétoldalú kapcsolatok megítélése kölcsönösen kedvező az országokban, hiszen a németek 66 és a magyarok 61 százaléka szerint javult, vagy nem változott a bilaterális viszony az elmúlt két évben – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletével együttműködve készített.
A két nemzet egymásról alkotott országképe bizakodásra ad okot: a németek kétharmadának (66 százalék) pozitív véleménye van Magyarországról, és a magyarok körében is magas szinten van (45 százalék) a németekről pozitív véleményt formálók aránya. A németek esetében egyértelműen javult a kétoldalú kapcsolatok megítélése, 2017-ben ugyanis 28, 2019-ben azonban már 42 százalékuk mondta azt, hogy jó véleménnyel van a német-magyar viszonyról. A magyar emberek körében ez magas szinten stabilizálódott az elmúlt években: 2017-ben 56, 2019-ben pedig 53 százalék mondta azt, hogy jó véleménye van a két ország közötti kapcsolatokról. A változás katalizátora a politikai kapcsolatok megítélésének javulása lehet a németek részéről. Az ő esetükben ugyanis 22 százalékkal többen mondták (57 százalék) most, mint két évvel ezelőtt, hogy szorosabbra kéne fűzni a német-magyar kapcsolatokat e téren, míg a magyarok részéről ebben nem történt érdemi változás (42 százalék a korábbi 41 helyett). Újabb közös pont a gazdasági relációk további erősítése: a németek 59, míg a magyarok 55 százaléka mondta azt, hogy a hagyományos erős német-magyar gazdasági kapcsolatokat még szorosabbra kéne fűzni. A németek egyre javuló Magyarország-képét bizonyítja az is, hogy a magyar kormány migrációs politikájával a korábbi 26 százalék helyett ma a németek 38 százaléka ért egyet. Sokat nyom a latba a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából létrejött Merkel–Orbán-találkozó is. Teljes egyetértés mutatkozott ugyanis abban, hogy az akkori határnyitás pozitív cselekedet volt a magyarok részéről; a németek (64 százalék) és a magyarok (66 százalék) szerint is Németországnak hálásnak kell lennie a három évtizeddel ezelőtti cselekedetért.
Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Füge
2019-09-26 at 16:50
Azt azért tudjuk, még ha nem is mondja ki senki egyik oldalról sem, hogy a német tőke Németországból szép lassan szivárog kifelé. A legstabilabb ország a közelében a miénk. Nem véletlen a sok beruházás német részről. Sajnos az ottani gazdaság a szociális rendszer összeomlásának következtében (német) -a sok “agysebész” munkaerő miatt-, ugyanolyan lassan, de kritikusan le fog épülni. -no és a történelem során kire is számíthatott Németország eddig is, hát persze, hogy Magyarországra-
Füge
2019-09-26 at 16:52
Kiegészítés: Csak most már partnerként (aki nem hagyja elveszni) néz ránk és nem “alantas nép”-ként! Ez nagyon nem mindegy ám!
khm
2019-09-26 at 16:58
“Kire is számíthatott Németorzság”
És mindig milyen jól jártunk ezzel? Területünk 2/3-ának lakosságunk 1/3-ának elvesztése volt a jutalom.
Füge
2019-09-26 at 17:10
Ez jó felvetés volt. Azt tegyük hozzá azért, hogy újfent rajtunk “verték el a port”, de miért is? Mert félnek tőlünk, okosabbak, inteligensebbek vagyunk… ne dícsérjem magunk, a félelmük nem alaptalan. Mi gondolkodunk (kivétel a hazaárulók, bár azok is csak saját érdekből) De vigasztaljon az a tudat, hogy a történelem ismétli önmagát, lásd: “törökvész” most “arabvész”. Mi megállítottuk, erre más irányból exportálják őket. Nem kell sok időnek eltelni és mi leszünk Európa “nagyjai”… bár már most is azok vagyunk. Nos valahogy így. A félelem nagy úr ám, főleg ha észreveszik a másik “okosságát”… jujj most pironkodhatunk…bocs az iróniáért…