Megkezdődnek az egyeztetések a következő napokban a jövő évi kötelező legkisebb keresetekről, az állami cégek bérhelyzetéről, a járulékcsökkentésről és a kiskereskedelemben tervezett, rövidített vasárnapi nyitvatartásról – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum – az idei évhez hasonlóan – nyolc-nyolc százalékkal emelkedik jövőre a tavaly év végén kötött, 2019-re és 2020-ra szóló megállapodás szerint. Az ennél nagyobb mérték meghatározott gazdasági mutatókhoz kötött, amelyek azonban csak jövőre ismerhetők meg.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség már jelezte, hogy újratárgyalná az egyezséget, ám mivel a szövetség azt nem írta alá, kérdéseket vet fel a kezdeményezése – írta a lap. A munkaadói képviseletek ugyanakkor elegendőnek tartják a minimálbérek tervezett emelésének mértékét; érvelésük szerint a munkaerőpiac keresletvezérelt, így egyébként is magasabb béren foglalkoztatnak ma már a munkaadók. Az állami vállalatoknál lejárt a korábbi, három évre szóló bérmegállapodás, ezért újabb, akár többéves rendezésről állapodhatnak meg a szociális partnerek. Az állami cégek dolgozói 2017 és 2019 között átlagosan harmincszázalékos bérfejlesztésben részesültek. A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó jövő júliustól a tervek szerint további két százalékponttal csökken, amennyiben a reálkereset-emelkedés meghaladja a hat százalékot. A Magyar Nemzet szerint a járulékcsökkentést új képlettel számolhatják, ami lehetővé tenné, hogy a mérséklést előrébb lehessen hozni az év elejére. A kiskereskedelemben a vasárnapi nyitvatartás önkéntes rövidítése ismét napirendre kerülhet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán – olvasható a Magyar Nemzetben.
Forrás: MTI/Magyar Nemzet
Anonymus
2019-11-07 at 12:13
Ja és had ne felejtsem beirni hogy az átlagnyugdijas itten Svédországban is lassan kukázik mert a többletpénz a 2015 alatt és utánna érkezö kormányaink kedvenc migránsaira költik.(Importált stabil jol szaporodo szavazobázis.) De azokra nagyon nagyon sokat.
Anonymus
2019-11-07 at 12:10
Itt Svédországban évente maximum 1,5% a béremelés.Örömmel látom hogy lassan lassan de utolér minket Magyarország. Fizetés vásárlóarány viszont egy az egyben vagyunk miután itt az árak is 3-5 szöröse a magyarországiaknak. Persze azzal kár etetnie a magyarországon élö polgárnak önmagát hogy ha a fizetések növekednek az árak meg majd maradnak ennek ellenére.Ez itt sem igy van.
Persze most majd elöjön valaki hogy bezzeg Budapesten az albérlet az egekig nött.
Erre a válaszom hogy Stockholmban is.De nem él mindenki a fövárosban.Akinek kevesebb a fizetése az bizony itten is elköltözik olcsobb albérletbe vagy vidékre faluhelyre.
Királytigris
2019-11-07 at 11:33
Ahány százalékkal emelkednek a bérek, annyi százalékkal emelkednek a nyugdíjjárulék befizetések is. Mivel felosztó kirovó rendszer van, tehát a befizetett nyugdíjjárulékot osztják ki a jelenlegi nyugdíjasok között, akkor mennyivel kellene emelkedniük a nyugdíjaknak?
Dillon
2019-11-07 at 09:45
egy normális ember értékeli ezt és örül neki… a többi meg (zoktatásegészségügymészárostiborc)….
ómió
2019-11-07 at 09:44
Nyomasztó, ahogy a “szegénység” nő! Főleg a bolsevik agyakban!