Vasárnap lesz a trianoni békediktátum aláírásának 97. évfordulója. 2010 óta ez a nap – június 4. – a nemzeti összetartozás napja, amelynek alkalmából most szombaton, vasárnap és hétfőn is tartanak megemlékezéseket a Kárpát-medencében, amelyeket kulturális programok, filmvetítések, koncertek, színielőadások színesítenek.
A Békés megyei Szarvason a nemzeti összetartozás napja alkalmából Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szabó Ödön, a romániai Bihar megye országgyűlési képviselője mond beszédet. Veszprémben a Szent Imre-szobor avatásán Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Navracsics Tibor európai uniós biztos emlékezik majd. A fővárosban a Szentháromság téren hagyományőrző koncertekkel, játékokkal és kiállításokkal várja a látogatókat a hétvégén a Magyarság Háza. Szombat délelőtt Szent László király udvara címmel középkori életképek láthatók zenével, balladával és különleges mesterségek bemutatójával, valamint a székely konyha ízeivel együtt a Magyarság Háza udvarán. Többször kapcsolják majd a csíksomlyói búcsút, és lesznek csángó táncbemutatók is.
Vasárnap a budapesti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját, az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök. A Magyarság Háza vasárnapra koncerttel és gyerekműsorral készül, este pedig a Holdviola, valamint a Lajkó Félix Trió és Iancu Laura lép fel a szabadtéri színpadon. A három nap alatt a látogatók megtekinthetik Kósa Klára keramikusművész Lelkünk virágai és Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató Világjelek című kiállítását is. Hétfőn a Tolna megyei Bonyhádon megemlékezést és koszorúzást tartanak a felvidékiek kitelepítésének 70., a trianoni békeszerződésnek a 97. évfordulója alkalmából. Köszöntőt mond Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Hontvári Ferenc, a felvidéki Kismácséd polgármestere és Balogh Gyárfás, a Hajósi Felvidékiek Kulturális Egyesületének elnöke.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Forrás: MTI
Kaktusz
2017-06-03 at 12:13
István
Trianont az alapozta meg, hogy beengedtünk, mindenféle jött-ment népet, akik aztán elszaporodtak és követeltek egy-egy darabot Magyarországból. És Horthynak meg hálásak lehetünk, hogy az 1 Bécsi és a 2 Bécsi döntéssel visszaszerezte az elrabolt területeknek a javát a magyar néppel együtt.
khm
2017-06-03 at 11:35
Igazságtalan a trianon.
Itt hagyta Nálunk a büdösistván féléket.
Ferenc
2017-06-03 at 13:45
Őket a “dicsőséges” vörös horda hozta vissza 45-ben, mert előtte Horthy még kipaterolta a fajtáját.
Ferenc
2017-06-03 at 10:44
A Habsburg-bolsevik koprodukció “jutalmát” megkaptuk “szövetségeseinktől”. Most a még (véletlen?) meghagyott, kevesebb, mint 1/3-ot próbálják – ugyancsak “szövetségeseink” – migráncs-hordával elárasztani, hogy magyarul már itt is csak mutatóban beszéljenek. Na, akkor jöhet majd az országcsonk globalisztánba integrálása, esetleg a “jófiu” trianoni csókosok közti szétosztása. Ha hagyjuk!