Június 4-én volt száz éve annak, hogy aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést. Az évforduló alkalmából a Margó Irodalmi Fesztivál tematikus nappal készült, amelynek programjai különféle szempontok szerint járják körbe Trianon múltját és jelenét – miként élte meg ezt az időszakot az akkori társadalom, milyen lenyomatai vannak az irodalomban, milyen forgatókönyvek mentén alakulhatott volna még Magyarország sorsa. A programban szerepelt egy izgalmas beszélgetés, a Mit tud a Fortepan és mit nem: Trianon visszfénye fotókon címmel. Az online előadás a tragikus napot és azt körülvevő időszakot nem az irodalom, hanem a fotográfia segítségével elevenítette fel. Előadója Török András, a Fortepan menedzsere, aki elmesélte, hogy a közösségi elveken működő archívum legszebb kincsei lomtalanításkor kerülnek elő.
MIKLÓS KATA – 061.hu
A Fortepan – aki esetleg nem tudná – egy online, válogatott és ingyenes közösségi fotóarchívum, amely a jelentőségteljes fotókat gyűjti össze az 1990 előtti időkből. A portál 5000 képpel indult 2010-ben, és ez a szám mára 130 ezer fölé emelkedett. A fotók egytől egyig kereshetők és rendelkeznek annotációval. Török András, a Fortepan menedzsere felidézte, hogy az induláshoz használt több ezernyi képet lomtalanítások alkalmával találták, és azt kérte, hogy mindenki túrja fel otthon a szekrényét, hátha vannak ott a Fortepanra váró kincsek Trianon és más témában egyaránt. A cél ugyanis az, hogy a következő esztendőkben tovább nőjön a gyűjtemény, és elterjedjen az ingyenesen elérhető fotográfiák eszméje.
A Fortepan kicsit olyan, mint az Ecseri piac: csodálatos kincseket rejt, ám sokszor nem azt visszük haza, mint amiért kimentünk – magyarázza ezzel a menedzser, miért van olyan kevés fotójuk Trianonnal kapcsolatban. Mint mondta, a Fortepan közösségi archívum nagyon sok témában roppant erős, de Trianon és az 1920-as év nem tartozik ezek közé. A gyűjteményt nézegetve mintha egy másik Magyarországot látnánk. Családi örömök, elegáns bankettek, futballcsapatok, repülés, rádióhallgatás. És csupán egyetlen Trianon ellenes tüntetés Szegedről. De azt is tudjuk, hogy Trianon nem azonos 1920-szal, hamarabb kezdődött és sokkal később fejeződött be. Az irredentizmus dokumentálásban már erősebb a Fortepan, nem is beszélve a visszacsatolásokról.
Az első Trianon témájú kép a szegedi Városháza előtt készült, ahol az aláírás ellen tiltakozott a lakosság.
A gyűjteményben megtalálható az aláírás helyszínéről, a versailles-i Nagy-Trianon kastélyról készült fotó, ahol 1920. június 4-én a világháborúban győztes nagyhatalmak ráerőltették akaratukat hazánkra és aláírták az első világháborút lezáró kényszerszerződést, amely megfosztotta Magyarországot területének kétharmadától és lakossága több mint felétől. Megtiltotta Magyarországnak az államszövetségre lépést, 35 ezer főben maximálta a haderő létszámát, korlátozta a fegyvergyártást valamint három éven át tartó jóvátétel fizetésére kötelezte hazánkat az okozott háborús károkért.
A fotó nem 1920-ban, hanem tíz évvel később készült, ugyanakkor tudjuk, hogy a kastély évszázadokon át ugyanúgy nézett ki. A forrásokból azt is tudni lehet, mennyire nehezen találták meg azt a két embert, akik aláírták a szerződést. Végül a legalacsonyabb rangú kormánytag, Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár vállalta. Magáról az aláírásról sajnálatos módon nincsen saját felvétele a Fortepannak – jegyezte meg Török András.
Elérhető azonban egy kép gróf a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt elmondott védőbeszédéről híres Apponyi Albertről. A felvétel 1930-ból maradt fenn.
A negyedik felvétel felvonulókat ábrázol, és 1929-ben készült a Gellért szálló előtt, Budapesten.
Az archívumban fellehető egy fotó egy gőzösről, amelyről első pillantásra nem teljesen egyértelmű, hogyan kapcsolódik a trianoni eseményekhez. Török András azonban elmagyarázza: az 1916-ban Magyarországon épült hajót a jóvátétel miatt kellett átengedni az akkori Csehszlovákiának, amely Svatoplukra nevezte át a járművet.
1918-ból fennmaradt egy fotó IV. Károly (balról a második alak) Isonzónál tett frontlátogatásáról.
Az első kép 1938-ból származik és Kiskunhalason készült a Trianon emlékműnél, a második 1940-es, és egy ledöntött határkő látható rajta a trianoni határnál Aggtelek és Kecső között.
’40-ben készült az alábbi kép is, amely a trianoni határ megnyitását ábrázolja Magyarország és Románia között.
Az alábbi fotó 1940-ben készült és a Corvin-áruház bejárata fölötti akkori Magyarország térképe látható az ideiglenesen visszaállított területekkel.
Fotók: Fortepan
A beszélgetés teljes egészében is meghallgathatja!