A bírói függetlenség a magyar demokrácia egyik alapköve, de a bíróságnak nincs jogalkotó hatalma, a jogalkotó hatalom a választók által választott Országgyűlésé – olvasható a Trócsányi László igazságügyi miniszterrel készült interjúban, mely a Mandineren jelent meg szerdán.
A bírósági szervezet kialakítása a parlament feladata. “A szervezetileg független közigazgatási bíráskodás valósul meg Európa legtöbb országban, így az erről szóló vitát parttalannak és politikailag átfűtöttnek tartom. Egy bizottság – melyben komoly szaktekintélyek a tagok – segíti munkámat és velük együtt ki fogjuk alakítani a rendes bíróságoktól független közigazgatási bíráskodási struktúrát” – fogalmazott a miniszter.
Szükség van a párbeszédre. Mégsem engedheti meg magának egy társadalom, hogy a szervei, nevezetesen a bírói és a politikai hatalom egymásra lövöldözzön. Magyarországon erősíteni kell a dialógust, ezért fontos, hogy közösen elemezzük a joggyakorlatot. Ne csak a bíróság elemezze, hanem a jogalkotó is el tudja mondani, hogy mi a véleménye a joggyakorlatról
-fejtette ki.
A minisztérium feladata az értékelés elvégzése, nem pedig hivatalok létrehozása vagy megszüntetése
-válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy megszűnik-e az Országos Bírósági Hivatal. Trócsányi László emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt mondta, „értékelni kell az évtized elején megalkotott új alaptörvény és új igazságszolgáltatási rendszer működését, és hozzátette: “Miniszter úrnak sűrű évei lesznek“.
A miniszter a “bírói kormányzás“, a “politika eljogiasításának” jelensége kapcsán kifejtette, az emberi jogok második világháború utáni fejlődésével összefüggésben vannak, akik úgy vélik, hogy a politikai hatalom igazi ellenőre a bírói hatalom, szerintük a “bírói kormányzás” jó dolog, a bíró aktív, kvázi politikai funkciót is betölthet. Trócsányi László ezzel szemben – mint mondta – azzal a nézettel azonosul, mely szerint a bíróságok független jogalkalmazó szervek, azaz, ne a bíróság határozza meg például a házasság vagy a család fogalmát, vagy azt, hogy mely ország tekinthető biztonságosnak vagy sem, mert ez a jogalkotó feladata.
Különösen égető ez a dilemma a strasbourgi emberi jogi bíróság esetében, ahol jól látható, hogy a bírák között is komoly értékkülönbségek vannak, vitájuk tükröződik az ítéletekben is, ezért nehéz nyomon követni a bíróság ítélkezési gyakorlatát
-fűzte hozzá.
forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ferenc
2018-05-31 at 10:34
Kár, hogy tesznek rá. Éppen ők!
Károly
2018-05-31 at 08:58
Az ítélet mindig a hatályos jogszabályok alkalmazásával, az igazságosság és a jó rekölcs harmóniájával születhet és pont.
Ez a fundamentuma az igazságos ítéletnek, “kedves Bírák”
A perrendtartásokban nem lehet találni olyan fejezetet, “jogalkotás és politikai döntések”
saghy rozalia
2018-05-30 at 19:01
Értem. Nektek az a jó, hogy még mindig a bolsiszadesz az érzékenyítőkkel felturbózva dönthessenek.
saghy rozalia
2018-05-30 at 18:54
A bírók a függetlenség jelző alatt úgy döntenek ahogy akarnak. Nagyon elég belőlük.
khm
2018-05-30 at 18:30
Trócsányi úr!
Valóban sűrű programja lesz,de ne feledkezzen meg a magasságos kúriáról!
Mint tudjuk a vezetője kötelezte a bírókat,az érzékenyítő tréningre.
Esetleg megérdeklődhetné,hogy Halász János frakcióvezető kapott-e levelet Lovas úrtól?
Kertész András
2018-05-30 at 15:26
Fogalmad sincs, mit jelent a bírói függetlenség….. DDD!