Trócsányi László igazságügyi miniszter sikeresnek nevezte a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszédet a közigazgatási bíróságokról. Az Igazságügyi Minisztérium meggyőződése szerint a Velencei Bizottság véleménye, illetve ajánlásainak megfontolása elősegíti, hogy 2020. január 1-jén erős hazai és nemzetközi legitimációval rendelkező, független és professzionális közigazgatási bírósági szervezet kezdhesse meg működését Magyarországon.
A miniszter azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy pénteken részt vett a Velencei Bizottság ülésén, amelyen a testület elfogadta a közigazgatási bírósági szervezet felállításával kapcsolatos törvényekről szóló véleményét. Emlékeztetett arra: a vizsgálatot még novemberben kezdeményezte, figyelemmel arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a demokrácia alapja. Magyarországon 1949-ig működött önálló közigazgatási bíróság. A Velencei Bizottság elfogadott állásfoglalása elismeri a szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer létjogosultságát, valamint a miniszteri igazgatási modellt, azzal, hogy abban a bírói önigazgatási szerveknek is szerepet kell kapniuk.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete külön kiemelte az igazságügyi tárcával folytatott kiváló együttműködést, és értékelte, hogy már benyújtották azt a törvénymódosítási javaslatot, amely elősegíti, hogy a szabályozás minél jobban megfeleljen a véleménytervezetben foglalt ajánlásoknak
– közölte Trócsányi László.
Az Igazságügyi Minisztérium meggyőződése szerint a Velencei Bizottság véleménye, illetve ajánlásainak megfontolása elősegíti, hogy 2020. január 1-jén erős hazai és nemzetközi legitimációval rendelkező, független és professzionális közigazgatási bírósági szervezet kezdhesse meg működését Magyarországon, magasabb szintre emelve a bírói jogvédelmet közigazgatási ügyekben – nyilatkozta az MTI-nek a tárca vezetője.
Forrás/fotó: MTI
Namond
2019-03-16 at 13:57
Az Igazságügyi minisztérium jogszabály alkotási gyakorlata nem taktikus.
Már a 2010. évi médiatörvény és 2013. évi földtörvényt utáni velencei és európai bizottsági probléma keresést követően le kellett volna vonnia megfelelő következtetést.
Első sorban nem a kész magyar törvényt kell a Velencei Bizottsággal véleményeztetni, hanem az alapjául, mintájául szolgáló uniós és esetleg az azon kívüli országok hasonló törvényeit.
A saját törvényt ez után talán könnyebben értelmezik.
Amúgy a kik vagy mik a Velencei Bizottság szakmai felügyeleti és ellenőrző szervei. Hova lehet fordulni, ha kétséges a Velencei Bizottság szakmaisága, politikai függetlensége, integritása és transzparens működése? Hova lehet fordulni, ha a Velencei Bizottság nem tartja be jogszabály vizsgálatok során saját működési rendjében lefektetett szabályokat és ennek következtében megalapozatlan, elhamarkodott véleményt alkot?
HOL VANNAK A FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK A VELENCEI BIZOTTSÁGGAL KAPCSOLATBAN?
zolatiguszti
2019-03-15 at 18:43
És mi van az előző cikkel miszerint fékek meg ellensúlyok?
Kétes
2019-03-15 at 15:58
Ide jutottunk!
Már annak is örülnünk kell, ha nem kell bocsánatot kérnünk!
Azt pedig külön értékelem, hogy a Velencei Bizottság nem tárgyalt a CEU-val, mielőtt az ajánlásait megfogalmazta.