„Nemzeti kultúránk rangja és nemzetközi tekintélye szempontjából botrányos lenne”, ha megváltoztatnák a Lukács György Alapítvány nevét – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak a kriptokommunista zárványként máig köztünk élő szervezet kuratóriumi elnöke. Agárdi Péter arról is fölvilágosította portálunkat: nem is igaz, hogy Lukács tömeggyilkos volt, az 1919-es poroszlói mészárlás nem is úgy történt, ahogy a fősodratú történetírás állítja. Eközben megtudtuk: a Fővárosi Törvényszék a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását kérte arról, törvényes-e a Lukács alapítvány elnevezése.
E sorok írója még tavaly októberben fordult közérdekű bejelentéssel a Fővárosi Főügyészséghez a Lukács György Alapítvány törvénysértő elnevezése kapcsán. Ugyanis a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló, több mint négy éve hatályos törvény kimondja:
A szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be.
Márpedig Lukács György vezető szerepet játszott az 1919-es Tanácsköztársaságban, amelynek helyettes közoktatásügyi népbiztosa volt. Sőt, a Vörös Hadsereg politikai biztosaként Poroszlón nyolc embert agyonlövetett. A második világháború után a kommunista rezsim egyik politikai ideológusa volt, kulcsszerepe volt több filozófus és író – Hamvas Béla, Kerényi Károly, Prohászka Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor – elhallgattatásában, tönkretételében. E tetteit az sem menti, hogy később tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak, és a forradalom vérbe fojtása után rövid időre letartóztatták – hiszen hamar megbékélt Kádárékkal, és 1967-ben belépett az MSZMP-be.
Tehát úgy tűnik, mintha rászabták volna az „önkényuralmi politikai rendszer fenntartója” kitételt. De ha bárkinek kétsége támadna, hogy a nyolc halott és a helyettes népbiztosság elegendő-e a tiltólistához: az említett törvény azt is kimondja, hogy kétség esetén az MTA állásfoglalását kell kérni. Márpedig az akadémia tavaly már kiadott egy összefoglaló jelentést a témában. Abban az szerepelt:
Lukács György kétségtelenül részt vett a kommunista rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában.
Bár a jelentés a közterületi elnevezésekkel összefüggésben vizsgálta Lukács – és még több tucat másik személy vagy kifejezés – használhatóságát, és mondta ki, hogy nem nevezhető el róla közterület, a dokumentumban foglaltak érvényesek a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) elnevezéseire is. Mindez azt jelenti, hogy az MTA állásfoglalása alapján Lukács György nevét nem viselhetné sem alapítvány, sem közterület.
Mégis viseli. A civil szervezetek bírósági adatbázisa szerint a mai napig működik az 1989. június 30-án bejegyzett Lukács György Alapítvány. Amint azt a szervezet honlapján olvashatjuk:
A Lukács György Alapítványt a rendszerváltás időszakában az új szerepre készülő, hamarosan átalakuló Magyar Szocialista Munkáspárt hozta létre Központi Bizottságának 1989. július 29-ei döntésével. Az alapító jogutódja, a Magyar Szocialista Párt 1990-től megerősítette és folyamatosan korszerűsítette az Alapítvány feladatkörét.
Alapító okiratukban pedig az alábbi nagyívű terveket fogalmazták meg:
az Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a baloldali eszmeiségű tudományos kutatás, nevelés, oktatás, ismeretterjesztés feltételeinek javításához. Ezen belül elsődleges küldetése a társadalomtudományi kutatómunka és könyvkiadás, a baloldali tudományos és közéleti folyóiratok támogatása, a szociális jogállam kialakulásának fejlődését megalapozó kutatások elősegítése.
E sorok írójának közérdekű bejelentését a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Törvényszéknek továbbította, amely a napokban arról tájékoztatott: az MTA állásfoglalását kérték az ügyben. Vagyis úgy fest, hamarosan születik egy újabb MTA-dokumentum arról, jó vagy rossz elvtárs volt-e Lukács György.
Kíváncsiak voltunk az alapítvány kuratóriumi elnökének, Agárdi Péternek a véleményére is. Agárdi (aki korábban a közrádió MSZP-s delegálású elnökeként is tevékenykedett) ragaszkodott hozzá, hogy válaszlevelét csorbítatlanul tegyük közzé. Ezt mindjárt meg is tesszük, de előtte röviden összefoglaljuk levelének legütősebb gondolatait:
- „hiba lenne elfogadni bármiféle névváltoztatást, ez nemzeti kultúránk rangja és nemzetközi tekintélye szempontjából botrányos lenne a világhírű magyar tudóssal kapcsolatban”
- „a Lukács György egyik főbűneként említett 1919-es poroszlói kivégzés nem tömeggyilkosság volt s nem úgy történt, ahogy azt a rágalmak, a koholmányok leírják”
- „Lukács György egész élete és munkássága – a tévedésekkel és a morálisan akár bírálható hibákkal együtt is – az önkényuralmak, a nácizmus és a sztálinizmus ellen irányult, egyúttal a nemzeti és az egyetemes kultúra, az egyetemes humanista örökség maradandó érték”
Alább pedig a teljes levél:
Tekintettel arra, hogy a bírósági és az akadémiai ügymenet tart, nincs módom részletesen válaszolni kérdésére, s egyúttal reagálni 2016. október 21-i cikkére. Mindazonáltal jelzem: a Lukács György Alapítvány elnevezését az alapítónak van joga meghatározni s bejegyeztetni, nem pedig az általa kinevezett kuratóriumnak. A hivatkozott Cnytv. 36§-a egyébként a közterületekre és a közintézményekre, az MTA BTK által közreadott, sok sebből vérző korábbi állásfoglalás pedig eleve csak a közterületi elnevezésekre vonatkozik, de így is hiányosan idézi. A Lukács György Alapítvány nem közhasznú szervezet, nem közterület és nem közcélú, hanem magánalapítvány, ezért is kérhette ki a bíróság az MTA új állásfoglalását.
Személyes véleményem szerint hiba lenne elfogadni bármiféle névváltoztatást, ez nemzeti kultúránk rangja és nemzetközi tekintélye szempontjából botrányos lenne a világhírű magyar tudóssal kapcsolatban. Tudománytalan az a történelemfelfogás, amelyre az MTA közterület-névhasználati állásfoglalása épül s mely a „közérdekű bejelentés” érvrendszere. Részletes vitatása helyett csak arra utalok, hogy a Lukács György egyik főbűneként említett 1919-es poroszlói kivégzés nem tömeggyilkosság volt s nem úgy történt, ahogy azt a rágalmak, a koholmányok leírják. Az elmúlt egy-két évben egyébként erről több szaktanulmány is új adatokat és összefüggéseket tárt fel. Lukács György egész élete és munkássága – a tévedésekkel és a morálisan akár bírálható hibákkal együtt is – az önkényuralmak, a nácizmus és a sztálinizmus ellen irányult, egyúttal a nemzeti és az egyetemes kultúra, az egyetemes humanista örökség maradandó értéke.
Amennyiben Agárdinak igaza lenne abban, hogy magánalapítvány nevében bármi szerepelhet (például: Sztálin Dalárda, Hitler Hímzőegylet stb), akkor kérdés, hogy a Fejér Megyei Főügyészség tavaly miért kezdeményezte a Hóman Bálint Alapítvány nevének megváltoztatását. A főügyészség ugyanarra az MTA-állásfoglalásra hivatkozott, amelyre e sorok írója is. Tény: hogy az állásfoglalás nemcsak Lukácsot, hanem Hómant is nemkívánatosnak nevezte, mivel a volt kultuszminiszter szerepet vállalt diktatórikus rendszer működtetésében. Mindebből következik: ha Hóman alapítvány nem létezhet, akkor Lukács sem. Feltéve, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán érvényesek.
Bendeguz79
2020-10-25 at 19:31
Ez a gyilkos parancsot addott ki 36 (8-at minden szazadbol)artatlan Magyar-katona meggyilkolasara.
Szerencsere csak egy szazad-parancsnok teljesitette Lukacs parancsat.
Miert nem letezik maig sem hivatalos emelekmu, annak a nyolc artatlan magyar katona meggyilkolasnak emlekere????
Miert a tomeg-gyilkost dicsoitik????
Aki a “honvedelemre” hivatkozna, Kun Bela fenyegetesere reagalt Romania.
A Roman hadsereg bevonulasa tett veget a Vorosok tomeg-gyilkolassainak.
Kun Bela es kovetoi kovettek el az agressziot Romania ellen.
Talan Szalasi Alapitvanyt is hoznanak letre????
kamcsatka
2019-09-08 at 12:41
szégyen és gyalázat hogy ezek a kutmergezok itt tevékenyednek, es alapitvanya van, meg allasa…tetves kommunisták.
Sergio Bellinari
2018-06-28 at 18:49
Haljon meg az is családostól, aki 2 dixsérõ szót ír err öl a zsidra állatról.
Sergio Bellinari
2018-06-28 at 18:48
Ezt a tetü zsidókomcsit a 3. éves szülinapján kellett volna lenyakazni. Az is társtettes a létezésében, aki hagyta élni. Én ötödfokú unokatesóival együtt 5-ször áthajtottam volna rajtuk egy Hoffer-körmöstraktorral. Nem mondom rá, hogy hazaáruló, mert neki a magyar haza sosem volt hazája, de azt mondom rá, hogy zsidó gyilkos.Legyen átkozott az emléke, és annak is beleverek a pofájába egy 6 kilós kalapáccsal, aki egyetlen sort is ír a tetü zsidra dicsôitésére.
Winnetou
2017-01-18 at 14:56
Lukács fő bűne, hogy hosszú, olvashatatlan könyveket írt. Csak a buta, nyugatmajmoló emberek olvasnak, a nemzeti érzelmű emberek eleve mindent tudnak.
Alex
2017-01-17 at 12:32
Legyünk őszinték! Nagy filozófus volt Lukács György? Nem, mert egyáltalán nem volt filozófus! Ideológus volt, a “marxizmus-leninizmus” nevű kutyulékot dagasztotta. “Az esztétikum sajátossága” c. kétkötetes művét még senki nem olvasta végig, mert az egész egy értelmetlen blabla. Maradandó az életműve? Nos kíméletlen őszinteséggel: Az egész egy kondér moslék, amit ki kell önteni a Marizmus-Leninizmus-(Sztálinizmus) trágyadombjára. Teljesen felesleges pénzkidobás Lukács Archivumot, vagy Lukács Alapítványt fenntartani. Tessék, hogy ez Heller Ágnesnek nem tetszik? Ettől még a tények azok tények maradnak, ami gané az gané, és már most büdös. Ha mi nem, akkor majd az utókor fogja az egészet kidobni a pöcegödörbe.
algohun
2017-01-17 at 10:56
erratum
áltudoány áltudomány
Csak pár cikkét idézetét töredékét olvastam az interneten magyarul és még évtizedekkel ezelőtt egyik könyvét németből forditva angolul. Fogalmam sincs hogy miről szólt e könyv és ebből arra következtethetek hogy semmi nem ragadt meg bennem belőle.
Mondjuk csak úgy kapásból ötven éve olvastam Bergsont Sartret ezt méghozzá franciául Descartet latinul Macchiavellit több nyelven Kölcseyt Szerb Antalt Babitsot Arany Jánost magyarul és mindegyikből maradt bennem valami évtizedek múlva is. Itt a gondolati műveikről van szó. Mellékesen ezek tudtak magyarul is irni. Lukács?
Na meg rengeteget angolul túl hosszú volna felsorolni mindet.
Lukácstól egyetlenegy fikarcnyi gondolat vagy mondattöredék sem maradt.
Ez minősiti.
L!e^tre et le néant piszok hosszú és nehéz bár a franciák tudnak úgy irni hogy könnyűnek látsszék.
A németek meg ellenkezőleg úgy irnak hogy a világos is katyvasz lesz.
Már ezért is gyanús ha valaki németül filozofálgat. Különben azt csak később tudtam meg hogy Sartre egész műve lopás vagy forditás Husserltől és Heideggertől ami azért is pikáns mert az egyik náci a másik komcsi volt. Stimm. Tehát ikrek filozófiában és vérengzésben.
Alig lehet sodrából jobban kihozni egy komcsit vagy egy nácit mint amikor egyenlőség jelet teszel a két gyalázatos ideológia közé,
Lukácsról nem irok semmit mert mit lehet irni egy senkiről? Aki semmit nem alkotott csak szellőztette
az eszelős korcs imamormolását a dialektikus materializmusról. Ami sem irodalom sem irodalomkritika egyáltalán nem tudomány és még viccből sem filozófia.
Nota bene Hómanról sincs sajnos jó véleményem. Marhaságokat ir a Hóman Szekfű bevezetőjében
vagy előszavában az ősmagyarokról és finnugorokról. Mármint ha ő irta.
Se Hóman sem Lukács politikai tevékenységéről nem tudok semmit nem is érdekel. Temessék a holtak a holtakat a gyilkosok a gyilkosokat. Szellemi tevékenységükkel lehet foglalkozni és aszerint itélni meg őket.
Több nagy iró és költő volt kalóz kém gyilkos és aljas söpredék. Persze ezek nem voltak nagy irók.
algohun
2017-01-17 at 10:06
Nem tudjuk a csatabárdokat és csontvázakat eltemetni.
Egyébként Lukács György teljesen ismeretlen Nyugaton …. én csak a francia és az angolszász kultúrához merek hozzászólni…. viszont ezen a két nyelven egy németnek tartott Georg Lukacs marxista ideológus
valóban ismert. Az angolszász szellemi világban ilyen kategória hogy marxista filozófus vagy esztéta vagy irodalomtörténész egyszerűen nem létezik. Senkit nem érdekel hogy mi a véleménye mondjuk Goethéről és az abszolút nem hogy mit irt bármelyik magyar iróról vagy költőről, egyszerűen a magyar nyelv és irodalom nem létezik. Szintén nincs dialektikus materialzmus sem politikai gazdaságtan és főleg nincs Marx Engels Lenin Sztálin Trockij Mao filozófia esetleg csak viccként. Ezek kizárólag a proletárdiktatúra ideológikus ámokfutásai. A politikai tudományokban és a történelemben foglalkoznak ezekkel amint egy biológus foglakozik monstrumokkal és szörnyekkel hogyhát ilyen is volt?
Úgy viszonyul György Lukács a filozófiához és az esztétikához mint Micsurin és Lysenko a genetikához.
Eszement hibbant ideologizált áltudoány.
Viszont németül elég jól tudott ahhoz hogy könyveket irjon.
Viszont ha kiderül hogy a fent emlitett áltudományok és hamis ámokfutások annyit érnek mint a hideg fúzió és a perpetuum mobile akkor az ennek a kényszerzubbonyában működő és alkotó művei is annyit érnek.
Vigh Gábor
2017-01-16 at 19:47
A volt MSZMP Párttörténeti Intézetének archívumában őrzik a belső használatra szánt visszaemlékezést,amelyben Lukács György közli a poroszlói tizedelés tényét ,és az abban való kezdeményező szerepét .Vagy talán ez is eltűnt, mint a pufajkás gyilkos Horn önéletrajza ?
medvefalvy
2017-01-16 at 16:48
Gumicsont.
Anna
2017-01-16 at 16:38
Ez nagy ütős cikk, “csak” gratulálni lehet. A “rendszerváltást” követően az egykoron jól fizetett és futtatott Agárdi, mint grafológus kereste a kenyerét, most talán azért nem szeretné a névváltoztatást, mert megint oda lenne a kenyere.
khm
2017-01-16 at 16:04
Tudjuk,hogy a lőwinger mi volt.
Hiába akarják az ellenkezőjét elhitetni Velünk.
kakadu
2017-01-16 at 13:04
Lukács György kedvesnővér volt és punktum!