Két évvel ezelőtt, 2016 júniusában mutatták be a Hősök terén az Itt élned, halnod kell zenés történelmi játékot Koltay Gábor rendezésében. Az alkotógárda Trianon címmel újabb grandiózus történelmi zeneművet mutat be június 22-én és 23-án, a folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője ezúttal is Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője, a szövegkönyvet a produkció rendezője, Koltay Gábor állította össze.

MP – 061.hu

“Úgy tapasztalom, nagyon sokan nem igazán tudják, mi történt 1920. június 4-én, amikor aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést Versailles-ban, a Grand Trianon palotában. Magyarország 19 milliós európai középhatalomból 8 milliós kis állammá szűkült, területének több mint kétharmadát veszítette el – emlékeztetett Koltay Gábor a darabot színpadra vivő Esztrád Színházzal közösen tartott sajtótájékoztatón. A történelmi ismeretek felelevenítésén és az emlékezésen túl a rockopera „közös gondolkodásra hívja a nemzeti közösség megmaradásáért és felemelkedéséért tenni akaró honfitársainkat”, az 1920-ban bekövetkezett nemzeti tragédia közelgő 100. évfordulója pedig alkalmas arra, hogy beszéljünk a kiváltó okokról és a velünk élő trianoni problematikáról, a mindennapjainkat is befolyásoló utóhatásról.

A darab üzenetének és célkitűzésének hangzatos megfogalmazása mellett Koltay kifejtette, a Trianon előretekintésre buzdít, hiszen ma már lehetetlen és felesleges is megkísérelnünk visszafordítani a történelem kerekét. Azaz arra kell választ találnunk, hogy miként lehet ebben a megváltozott, számos feszültséggel és ellentmondással terhes világban – ugyanakkor a határok átjárhatóságának megvalósulásával minden korábbinál reménykeltőbb lehetőségek közepette – lelkileg, kulturálisan és gazdaságilag is összekapaszkodnunk, a magyarságtudatunkat megtartanunk. Felhívta figyelmet arra is, hogy ma már minden környező országban vannak gondolkodók, akikkel felesleges szenvedélyek nélkül közösen lehet gondolkodni a trauma feloldásának lehetőségeiről.

Itt élned, halnod kell – Hősök tere, 2016 nyarán

Koltay elmondta, a zenés produkció közel száz évet átölelve, néhány szétszakított család történetén keresztül mutatja be, miként befolyásolta életünket alapvetően mindaz, ami 1920-ban történt. Az előadás tehát nem a tárgyalt történelmi időszakok történelmileg fontos pillanatait idézi meg, mint a két év bemutatott Itt élned, halnod kell című mű, hanem annál jóval személyesebb. A produkcióban szereplők túlnyomó többsége Koltayék és az Esztrád előző produkciójában is fellépett. Ezen a nyáron színpadra lép mások mellett Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Makrai Pál, Sipos Imre, Benkő Péter, Ruttkay Laura, Szentgyörgyváry Laura, Laklóth Aladár, Benkő Péter, Varga Klári, Palcsó Tamás és Rudán Joe, valamint Varga Miklós gyermekei: Varga Szabolcs és Varga Vivien, a Sztárban sztár + 1 kicsi című népszerű tévés zenei vetélkedő idei és tavalyi győztesei.

Koltay Gábor a szereplők jelentős részével régóta együtt dolgozik, Varga Miklóssal például az István, a király (1983), Rudánnal az Atilla, Isten kardja bemutatója (1993) óta. Az előadásokon tizenöt énekes, húsz színész, kétszáz táncos, száz statiszta, harminc lovas és negyven artista lép fel. Bonyolult és látványos díszletrendszer épül a Hét vezér szoborcsoport elé, két nagy színpaddal és két hatalmas LED-fallal. Két éve sok kritika érte a nézőteret – idézte fel a rendező. Mivel a tér enyhén lejt a Dózsa György út felé, és az első néhány széksor mögötti ülőhelyekről már nem lehetett látni az előadást, amit ezért sokan a kivetítőkről néztek. Ennek kiküszöbölésére a júniusi előadásokon egy hátrafelé emelkedő nagy lelátót építenek a színpadokkal szemben, két szélső lelátóval kiegészítve a konstrukciót –magyarázta.

Itt élned, halnod kell – Hősök tere, 2016 nyarán

A darab négy tételből áll, a szövegkönyvet Koltay Gábor emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített versek segítségével állította össze. Az első tétel a Millenniumtól az első világháború végéig tartó időszakot, Trianon előzményeit foglalja össze, a második 1920-tól a tragikus döntést és a szinte teljes körű társadalmi támogatottságot élvező, a második világháború végéig kitartó revíziós politikát mutatja be. Az 1945 utáni évtizedek, a trianoni döntés ’47-es megpecsételése, Rákosi és Kádár rendszere jelenik meg harmadik tételben, míg az utolsó a rendszerváltozás Trianon-hangulatát és az azóta eltelt éveket – benne az EU-csatlakozással – idézi meg egészen 2010-ig, amikor az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Összetartozás Napjáról, a Trianon-emléknapról szóló törvényt.

Koltay Gábor régóta foglalkozik Trianon kérdésével: 2004-ben készített egy közel kétórás dokumentumfilmet, majd egy 13 részes televíziós sorozatot Trianonról. Mint felidézte, hiába készülhetett el a film 14 évvel a rendszerváltozás után, a témát akkoriban még komoly feszültség övezte, a film vetítését pedig a baloldali kormányciklus idején ellehetetlenítették, egyedül az Urániában lehetett megtekinteni. A sorozatot pedig a hivatalos műsorra tűzés ellenére végül nem engedték adásba a Magyar Televízióban. Megjegyezte, változnak az idők, hiszen korábban, amikor Raffay Ernővel körútra mentek Erdélyben, a román hatóságok rövid távon kiutasították őket Romániából, később azonban az ottani legnépszerűbb tévécsatorna, az Antenna 1 esti főműsorában több millióan láthatták a filmet, sőt,  a sugárzást több órás élő vitaműsor követte az ő, és mások mellett román történészek részvételével.

Vezető kép forrása: Lokál