Legfrissebb értesülések szerint legalább 69 ember életét követelte csütörtökre virradóra a Banglades fővárosában, Dakkában pusztító tűzvész.
Korábban 56 halottról lehetett tudni. A halottak mellett mintegy ötvenen megsérültek. Ali Ahmed, a bangladesi tűzoltóság vezetője az AFP francia hírügynökségnek elmondta: a tűz Dakka óvárosának Csavkbazar nevű negyedében tört ki szerdán éjszaka egy négyemeletes épületben, amelyben lakások mellett gyúlékony vegyszerek, valamint műanyagok tárolására használt raktárhelyiségek is vannak.
Ali Ahmed szerint félő, hogy a halottak száma növekedhet. Mintegy kétszáz tűzoltó dolgozik a helyszínen további áldozatok után kutatva.
A tűz idején közlekedési dugó volt, ezért sokan nem tudtak elmenekülni
– mondta Ahmed arra utalva, hogy a környék utcái igen keskenyek. Csavkbazar a bangladesi főváros szűk sikátorokkal tagolt, épületekkel zsúfolt kerülete, ahol lakóházak, üzletek és raktárak váltják egymást. A lángok hamar átkaptak a környező épületekre is. Az AP amerikai hírügynökség úgy tudja, legalább öt épület vált a lángok martalékává. A tüzet a helyi idő szerinti reggeli órákban, kilenc órányi erőfeszítést követően sikerült ellenőrzés alá vonnia a tűzoltóknak.
Mafúz Riben, a dakkai tűzoltóság és katasztrófavédelem egyik tisztségviselője az AP-nek nyilatkozva elmondta: sok ember bent rekedt az épületekben, s a halálos áldozatok nagy része a felismerhetetlenségig megégett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
khm
2019-02-21 at 17:24
Bazár.
“A bazár (perzsa ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként iszlám kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott árucsarnok (arab szóval szúk). A magyar nyelvben régebben a bazár szóval jelölték a házak aljában húzódó, üzletekkel beépített átjárót is, napjainkban pedig a kétes minőségű, olcsó tömegcikkeket árusító pavilonsorokat, illetve a kirakodóvásárral egybekötött jótékonysági rendezvényeket.[1]
Kialakulásuk jellemzően egy mecsethez kötődött, annak falánál jelentek meg az első kereskedők és kézművesek, de idővel a bazár külön városrészt alkothatott. Nemritkán teljesen vagy részlegesen fedett volt, különösen a kényes portékát áruló kereskedők (ékszerművesek, kelmeárusok stb.) igyekeztek árujuk védelmét így biztosítani. Minden jelentősebb városnak vagy városrésznek megvolt a bazárja, amelynek belső elrendezését az jellemezte, hogy az azonos termékek üzletei és műhelyei (aranyművesek, nemezkészítők stb.) egy helyre csoportosulva várták vevőiket. A bazárban árulók tevékenységét, a tisztességes kereskedelmet és a portékák megfelelő minőségét a muhtaszib felügyelte. A legnagyobb bazárok Irán területéről ismertek (pl. Teherán, Iszfahán), a leginkább eredeti formájában fennmaradt bazár pedig a marokkói Fez városában található.[2]”
Wikipédia.