Elérte a huszonöt százalékot a 2015 óta érkezett menekültek foglalkoztatottsága Németországban a csütörtökön ismertetett adatok szerint.A szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit, BA) kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung, IAB) szakértője, Herbert Brückner a Rheinische Post című lapnak elmondta, hogy az idén márciusban felvett adatok szerint a 2015 óta érkezett menekültek közül minden negyediknek van munkája, és nagyjából minden ötödik dolgozik teljes állásban.
Herbert Brückner tájékoztatás szerint hogy a huszonöt százalékos foglalkoztatottsági szint viszonylag alacsony, mivel a Németországban élő külföldiek teljes körét – Az EU-ból és a világ más tájairól érkezett bevándorlókat a menekültekkel együtt tekintve – a foglalkoztatottság ötven százalékos, a német állampolgárok esetében pedig ez az érték hatvannyolc. A szakértő szerint a munkába álló menekültek száma azonban várhatóan tovább emelkedik majd, az intézet becslése szerint az év végéig havonta akár tízezer fővel. Brückner felidézte: az IAB korábban azt az előrejelzést adta, hogy a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán tizede talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, öt év alatt ötven százalékra, tizenöt év alatt pedig hetven százalékra emelkedhet.
Ha az elhelyezkedők száma az eddigi ütemben növekedik tovább, az előrejelzés beigazolódik – mondta Herbert Brückner. Az IAB adatai szerint leginkább a pakisztáni menekültek sikeresek a német munkaerőpiacon, körükben negyven százalékos a foglalkoztatottság. Ugyanez magas a nigériai és az iráni menekülteknél is, az eritreaiak, afganisztániak, irakiak és szomáliaiak körében pedig átlagos. A menekültek legnagyobb csoportját alkotó szíriaiak elmaradnak az átlagtól, eddig minden ötödik talált munkát. A menekültek főleg olyan állásban dolgoznak, amelyben jó német nyelvtudás nélkül is boldogulnak. Csaknem egyharmaduk időszakosan dolgozik, munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában. A vendéglátásban tizenegy százalékuk dolgozik, ugyanennyi a szolgáltató vállalatoknál, például takarító, szállítmányozási vagy vagyonvédelmi, biztonsági cégeknél helyezkedett el. Az iparban dolgozók aránya elenyésző, ami a képzettségükkel, szakmai tapasztalataikkal függ össze – mondta az IAB szakértője, rámutatva, hogy a jellemzően a kevéssé iparosodott országok köréből származó menekültek közül sokan a hazájukban is a szolgáltató szektorban dolgoztak.
Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/Johan Ben Azzouz
Vízöntő
2018-06-01 at 20:21
Egy adat hiányzik. A német államnak mennyibe került ez a statisztikai eredmény eddig, és mennyi hozzáadott értéket termel a 25%?
Ghandi
2018-06-01 at 19:44
Érdekes, január elején még csupán 5000 dolgozott… Szerintem ezt a frissebb statisztikát csak álmodják, pusztán mentegetőznek, és változatlanul hülyének néznek mindenkit.
kakuk marci
2018-06-01 at 18:34
Hat ez tenyleg csoda.
Legalabb annyira, mint a bünözes csökkenese.
A ülyites nagyban folyik!
Naprózsa
2018-06-01 at 17:13
Semmilyen tisztelet nem jár azoknak, akik erős fiatal férfiként a bajban védtelenül otthon hagyják a családjukat!
Wez
2018-06-01 at 13:41
Miféle őrült világban élünk? Több segélyt kapnak ezek a terroristák, mint amennyit itthon munkával keresnek az emberek (280ezret)! Itt mindenki megőrült? Negyedük dolgozik? A többi milliók meg segélyen élnek? Liberális öngyilkosság!
Ferenc
2018-06-01 at 10:21
Akkor ott már tán a kommunizmus is beköszönt?
Zsebe László
2018-06-01 at 07:39
A 25 %-ban benne van az is aki alkalmi munkát vállal, és az is aki nem teljes munkaidőben dolgozik.
márko
2018-05-31 at 22:10
Hamis „szabad, filantróp,balliberális” meglátások = HAZUDSÁGOK,
Élvezzék a nagy csodájukat.
/
Nagyon szeretném hogy a V4-ek kezdjék megvalósítani
egy erősebb gazdasági összefogást( már a vasutak, autópalyák sokat jelentenek)
HA V4 NEM FOG ÖSSZE ,
mink a nyugati Eu-nak = NULLÁK vagyunk.
Jóska
2018-05-31 at 21:34
A képen látható csapatot valamint eszközeiket és elhatározást tükröző tekintetüket nézegetve valahogy nem az jutott eszembe,
hogy “munka hadának a lépte dobog”. Lehet hogy én látom rosszul.
zia
2018-05-31 at 21:12
“vagyonvédelmi, biztonsági cégeknél helyezkedett el..”
GRATULÁLOK!Nem inkább vegyi- és hadianyagraktárakban kellene alkalmazni őket?
Naprózsa
2018-05-31 at 20:59
Hogyne! Legalább 90% munkába állt: kábítószer árusként, striciként, maffia-pénzbeszedőként, verőembereként, és utcai nőnevelő illemtanárként…
De lehet, hogy már hasznos takarító munkának beszámítják azt, aki nem a WC kagyló mellé rottyant, hanem a csészébe kegyeskedik.
Hiába, a német vér nem válik vízzé, hisz a Grimm testvérek is remek meseírók voltak.
A Nagy Testvér figyel téged
2018-05-31 at 20:51
Csak az a baj, hogy minden második órában imádkoznak, megtartják a böjti időt, a munkamoráljuk egyenlő a nullával. Az új dolgozók nagy része képzetlen, nincs munkatapasztalata, nem ismeri az alapvető munkahelyi normákat. Sokuknál már a feladatok értelmezése is kihívást jelent, olyan alapvető készségek is hiányoznak, mint az olvasás vagy az írás. Ilyen munkavállalókra pedig nem lehet egy balesetveszélyes gép kezelését rábízni, vagyis csökken a vállalat produktivitása. Azonban ez csak az egyik probléma.
A munkához szükséges alapvető képességek hiánya mellett sokan bizonytalan családi háttérből érkeznek, hitelekkel instabil pszichés állapotban járnak be dolgozni. A lopások, az agresszió és a tettlegességig fajuló konfliktusok mára mindennapossá váltak egy-egy vállalat életében.
Kritikus a munkahelyi hangulat
Fizikai dolgozókkal folytatott fókuszcsoportos beszélgetések alapján egyértelműen látszik, hogy a régóta egy adott vállalatnál dolgozók nehezen viselik az új, képzetlen munkaerő megjelenését. A kulturális normakülönbségek miatti feszültségek mellett erkölcsi és anyagi érdekkonfliktusok jelentkeznek.
Ha például a teljesítményt csoportszinten jutalmazza a vállalat, akkor szinte borítékolható a konfliktus, akár tettlegességig fajuló viták kerekedhetnek abból, hogy az előírt számok megvalósulása érdekében a régi dolgozók többet dolgoznak, mint az újak. Folyamatosan gyengül a régi munkavállalók lojalitása – mert sokan úgy érzik, hogy “bárkit felvesznek, akinek két keze és két lába van” – ami végső soron a fluktuáció megugrásához vezet.
e.házi bandi
2018-06-01 at 07:55
Egyelőre a hoki törvények működnek a délibábos migránslátók köreiben, nem nagyon akaródzik a tanultak irányában növelni a statisztikát. Egy dolog biztos, a kecskék bizonyos testrészeinek irányában az érdeklődés változatlan, és ha nincs kecske, hamar rájuk jön az ideg. Semmire nem jó ez a horda, csak a tanulatlan, agresszív emberek száma növekszik, annak meg egyelőre nyoma sem látszik, hogy a gazdaság fejlődésének élharcosai ők lennének. Mese szinten megy a dolog.