Nagyon jelentősnek nevezett kísérletet hajtott végre Észak-Korea az ország északi részén fekvő Szohe rakétakísérleti telepen – jelentette vasárnap a KCNA állami hírügynökség. Phenjan korábban kilátásba helyezte a bázis bezárását, cserébe azoknak a szankcióknak az enyhítéséért, amelyeket ellene az Egyesült Államok korábban elrendelt.
A tesztet egy olyan időpontban hajtották végre, amikor lejáróban van az Észak-Korea által a rakétakísérletek felfüggesztésére megszabott egyéves határidő. Phenjan a héten felszólította az Egyesült Államokat, hogy változtasson politikáján, amellyel egyoldalú nukleáris leszerelést követel Észak-Koreától. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető figyelmeztette tárgyalópartnerét, Donald Trump amerikai elnököt, hogy Észak-Korea jövőre sajátosan új útra léphet. A kijelentés azt az aggodalmat kelti, hogy a kelet-ázsiai ország visszatérhet a kísérleti atomrobbantásokhoz és a 2017 óta felfüggesztett hosszú távú rakétakísérletekhez. A KCNA jelentésében kiemelte, hogy a vasárnapi jelentős teszt nagy hatással lesz majd Észak-Korea stratégiai álláspontjára a közeljövőben.
Elemzők elmondták, hogy a fővárostól, Phenjantól kétszáz kilométerre fekvő Szohe kísérleti telepről ugyan soha nem indítottak interkontinentális ballisztikus rakétát, de a bázist használták már rakétahajtóművek tesztelésére. Rakétaszakértők úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea most egy rakétahajtóművet próbált ki, ami azonban nem tekinthető rakétaindításnak. Észak-Korea számos sikertelen kísérlet után, 2012-ben sikeresen pályára állított egy műholdat, majd 2016-ban még egyet. A CNN amerikai hírtelevízió pénteken arról számolt be, hogy Észak-Korea feltételezhetően felújítja a rakétahajtóművek kipróbálását egyik kísérleti telepén. A tévé a következtetést a hozzá eljutott, a Planet Labs kaliforniai magánvállalat által műholdról készített felvételek alapján vonta le.
A Szohe kísérleti telep hetven kilométerre van a jongbjoni atomlétesítménytől, ahol egy öt megawattos kísérleti könnyűvizes reaktor van. A jongbjoni atomlétesítmény felszámolásának kérdése idén februárban szóba került Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megbeszélésén a vietnami fővárosban, Hanoiban. Úgy tudni, hogy a találkozón az észak-koreai fél a létesítmény leszereléséért cserébe a kelet-ázsiai ország elleni amerikai szankciók enyhítését kérte. Az amerikai fél ugyanakkor nem ment bele az alkuba, mondván, hogy a létesítmény felszámolása nem lenne elegendő egy alkuhoz.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/KRT
yindzsang19
2019-12-08 at 14:21
-aki először megcsinálta(megvett,agyelszívott tudósokkal-és be is vetette-világuralmi szándékkal)az meg nyivákol-milyen hisztéria tört ki náluk amikor az szovjetek is megcsinálták!?-nem tudták mit szabadítanak a világra(és benne önmagukra)
Királytigris
2019-12-08 at 12:53
Ha azt akarod, hogy senki ne támadjon meg, akkor interkontinentális rakétára, a csúcsán hidrogénbombával, lesz szükséged. Kölcsönös elrettentés! Az ilyen országot már senki nem meri megbombázni.
Ezt a Dagi nagyon jól tudja, és nem azért költöttek rá olyan sokat, hogy most leszereljék.