Újra húzóágazat lehet a turizmus, miután vidéken az elmúlt két évben csúcsra járt a belföldi kereslet és Budapest is felzárkózott – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. Régiós viszonylatban is kiemelkedő a hazai szállodák és vendéglátóhelyek piacának talpra állása a két éve megtört turizmusban, amely a járványhullámok alatt leginkább a külföldi utazók pénztárcájának kitett Budapesten szenvedte el a bevételhiányt.
Két éve a baloldali fővárosvezetés az addig Európa-szerte rekordokat döntő szektort forráshiányra hivatkozva teljesen magára hagyta, a budapesti turizmus azonban a kormány gazdaságmentő intézkedései és a következetes járványkezelés nyomán – más régiós fővárosokkal szemben – már tavaly regenerálódni kezdett, miközben a vidéki Magyarországon az elmúlt két évben csúcsra járt a belföldi kereslet – olvasható a cikkben.
Több külföldi érkezett
A korlátozások alól felszabadult európai országokból az átoltottság növekedésével és a légi járatok sűrűsödésével idén már hónapról hónapra több külföldi érkezik. Ugyan a szektort immár a február végén kezdődött orosz-ukrán háború és a nyomában járó infláció állítja kihívások elé, a beutazó forgalom ingadozása a rendelkezésre álló eddigi adatok szerint nem okoz nagy veszteségeket. Az év első három hónapjában a magyarok tíz legnagyobb küldőpiaca közül az első helyen végzett Ukrajna, amelynek turistái az orosz invázió elől Magyarországra utaztak és március végéig 160 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. Őket a hagyományos küldőországokból sorrendben a németek, az osztrákok és a csehek követték a listán – derült ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének havi adatokat elemző Trendriportjából.
Nőtt a vendégéjszakák száma
A 2021-es alacsony bázishoz képest az év harmadik hónapjában a vendégéjszakák száma országosan összesen 569 százalékkal, míg a fővárosban 486 százalékkal, a Budapesten kívüli szállodákban pedig 636 százalékkal emelkedett. A Balaton – a legnépszerűbb magyarországi úti célként – stabilan tartotta forgalmát a járványos időkben is, amit jól mutat, hogy a tó körüli régió látogatottsága tavalyhoz képest 2,45 százalékkal nőtt az egy hosszú hétvégét is magába foglaló tavasz eleji hónapban. A forgalom az inflációs hatások mellett bővült látványosan, pedig a bruttó szobaárak átlagos drágulása százalékban két számjegyű volt márciusban. Ekkor 2019-hez képest országos szinten 10,6, Budapesten 31, a Balatonnál pedig 45,6 százalékkal kellett többet fizetni a szállodai tartózkodásért.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Namond
2022-05-12 at 18:31
Nézzük_magát_a_dolgot 2022-05-12 at 09:18
A képzetlen munkaerő az építő iparban és a turizmusban (idegenforgalom) foglalkoztatható a legalacsonyabb bérrel és legkevesebb munkahelyi környezet javító beruházással.
O. bán ide terelte a hazai munkaerőt, 2010-2019 között.
Kiké a szállodaláncok, kastélyszállók, magas- és mélyépítésre szakosodott ipari vállalatok?
Ki és milyen célra hasznosítja a helyreállított műemlékeket?
Kié a Panoráma Deck és kié a Viking?
A Covid előtt mért volt az idegenforgalom-turizmus n.gazdasági részesedése 20% körüli?
Namond
2022-05-12 at 18:12
Barmok.
Azért mert a FIDESZ belső magjának az állami vagyonból csak a turizmus, vendéglátás és szállásnyújtás ( na meg a sok beton adalékot – zúzott követ – igénylő építőipar) maradt, nem kéne azt túldimenzionálni.
Járhatunk még úgy mint a Covid lezáráskor, az összes munkavállaló mehet legelni.
Orientál
2022-05-12 at 13:46
Hogyha Sorosék valami nagy disznóságukat nem keverik bele a világpolitikába és a világgazdaságba.
Nézzük_magát_a_dolgot
2022-05-12 at 09:18
Tegyük tisztába a dolgokat, ha már a nagyeszű közgazdászok nem látnak át egy végtelenül egyszerű összefüggést. Nem vagyok közgazdász, de még nem ittam el az eszem, végig tudom gondolni. A belföldi turizmus hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez egy, esetleg két nulla. Mitől nőne a GDP vagy GNP, ha a hazai polgár megkeresett jövedelmének egy részét belföldi turizmus keretében költi el? Csak annyi történik, hogy a (jó esetben) tényleges új értékek létrehozásával szerzett pénz a lángossütő, szobakiadó, szobaasszony, kocsmáros, pincér, a strandon jegyet kiadó vagy füvet kaszáló személy zsebébe vándorol át. Mitől nő a vásárlóerő, ha a belföldi turista egy csomó pénzt azért fizet, hogy helyette a vendéglő szakácsa készíti el az ebédet? Igaz a vendéglős meg a szakács meg a pincér jövedelemhez jut, de ez a vendégnél mint hiány mutatkozik. A turizmus nemzetgazdasági szempontból akkor teremt új értéket, ha külföldi turista költi vagy szórja el nálunk a máshol keresett pénzét. Aki nincs megelégedve az eszmefuttatásommal, kérem olvassa el az “Amikor nagyapám átsíelt Finnországba” c. regényt. Ebben abszurd humorral leírja a szerző, hogy egy koldusszegény belorussziai faluban abból élnek az emberek, hogy mindenki elad a falubeli másiknak és vica verza valami ócskaságot drágábban, mint amennyit ér. Ez a modell egy közösségen belül nyilván nem működhet.