Újra régi fényében ragyog az irodalomtörténeti jelentőségű marosvécsi Helikon asztal

Október 15-én avatják újra a marosvécsi Kemény-kastélyban a he­li­ko­ni írói kö­zös­sé­get jel­ké­pe­ző Helikon-asztalt, Erdély egyik legfontosabb irodalomtörténeti szimbólumát. A Kós Károly által, eredetileg Kuncz Aladár emlékére faragott asztalt 1935-ös átadása óta nem újították fel, egészen mostanáig. A helikoni közösséget báró Kemény János, a két világháború közötti erdélyi magyarság egyik legmeghatározóbb kulturális alakja alapította meg, tagjai között volt mások mellett Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Nyirő József, Reményik Sándor, vagy Tamási Áron. A kört különböző világnézetű írók alkották: baloldaliak, nyugatosok, és a nemzeti oldalhoz tartozók egyaránt részt vettek az évente tartott háromnapos tanácskozásokon. Nagy Kemény Gézával, Kemény János unokájával nagyapja kultúraszervező tevékenységének jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, miért van nagy szükség Kemény János szellemi örökségének ápolására.

MM – 061.hu

Kemény János 1903. szeptember 5-én született az Amerikai Egyesült Államokban, Pittsburgh városában, de egész életében erdélyinek vallotta magát. A főnemesi báró magyargyerőmonostori Kemény család sarja abból a családból jött, mely nemcsak az emlékíró fejedelmet, hanem Kemény Zsigmondot is adta a magyar irodalomnak.

Apja, Kemény István, fiatalon összekülönbözve családjával, vagyon nélkül kivándorolt Amerikába. Itt kétkezi munkától a hivatalnokságig vitte, és amikor meghalt, három gyermeket hagyott maga után, akikkel özvegye, Ida Mitchel Erdélybe költözött. Kemény János ekkor alig egyéves volt. Tízéves koráig nagyapjánál Alsójárában nevelkedett. Többször is elvitték a közeli Marosvécsre, rokonai hatalmas birtokára. Az ottani várkastélyt még az erdélyi fejedelem, Kemény János építtette, aki nemcsak névrokona volt a kisfiúnak, hanem egyenesági felmenője is. 

Kemény János Kolozsvárott végezte a középiskoláit, majd a családja Bécsbe küldte, erdőgazdálkodási főiskolára, de nem igazán érdekelte, már akkor is az irodalom és színház vonzotta. 1921-ben a családja sürgősen hazahívta Erdélybe, ugyanis nagybátyja, a marosvécsi kastély akkori birtokosa meghalt, és mivel fiúgyermeke nem volt, az örökség unokaöccsére, Jánosra szállt. Marosvécsen megismerkedett leendő feleségével, a skót-görög származású Augusta Patonnal, aki épp Erdélyben vakációzott. Hamarosan összeházasodtak és beköltöztek a történelmi birtokra.

A helikoni íróközösség

Kemény János 1926 nyarán hívta meg első alkalommal marosvécsi otthonába az Erdélyben kisebbségbe szorult magyar írókat, akikből később a helikoni munkaközösség megalakult. Szabad munkaközösségnek, szabad írói parlamentnek nevezték magukat, mert a csoport nem törekedett az erdélyi magyar írók összességének képviseletére. A háromnapos találkozókat – melyeket a marosvécsi kastély parkjában tartottak -, évenként megismételve, új fejezet kezdődött az erdélyi magyar irodalom történetében. Az irodalmi kör tagjai volt többek között Áprily Lajos, Dzsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor, Tamási Áron és Jékely Zoltán, de Kemény meghívta Marosvécsre Nyirő Józsefet és Wass Albertet is. A közösség tagja volt egy ideig Szerb Antal, és az Auschwitzban megölt Karácsony Benő is. Kemény tehát fontosnak tartotta, hogy a helikoni találkozókon különböző világnézetű írók vegyenek részt. Pomogáts Béla irodalomtörténész a hajdani résztvevők sokszínűségét kiemelve így fogalmazott: volt, aki politizált, volt, aki távol tartotta magát; volt, aki a francia kultúra eszményképét hordozta, volt, aki a székely ideát követte, voltak radikálisok, konzervatívok, népiek, katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok – a lényeg az volt, hogy tudtak közösen dolgozni. Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza ezzel kapcsolatban azt mondta:

“Tamási Áron gondolkodása politikailag nem igazán közelíthető Wass Albertéhez, vagy akár Nyirő Józseféhez, nagyapámnak volt is egy írtatlan szabálya, hogy egyáltalán ne politizáljanak a Helikonban, ennek ellenére reggeltől estig politizáltak, hozzáteszem, akkoriban nem voltak még olyan éles határok a nézetek között, mint amilyenek most vannak. 1926-ban, hat év Trianon után, az anyaországtól elcsatolt területen élő magyarság nem engedhette meg magának, hogy éles különbséget mutasson. Azt hiszem, ez könnyen belátható.”

Az Erdélyi Helikon a keszthelyi Helikon mintájára, Berde Mária ötlete alapján jött létre, ő volt az, aki Bánffy Miklóssal beszélgetett az írói összejövetelek tervéről – meséli Nagy Kemény Géza hozzátéve, hogy a kérdés csak az volt, hol rendezzék meg ezeket a találkozókat. Kemény János éppen akkor kapta meg örökségül a hatalmas erdőkkel övezett marosvécsi várkastélyt, és úgy döntött, megszervezi az írói szövetséget, anyagilag is támogatva azt.

“Megkérdezte a feleségét Augusztát, mit szólna hozzá, ha minden évben összehívnák az írói csoportot, akiknek három-négy napig szállást és ellátást kell adni. Auguszta erre visszakérdezett, hogy mikor kezdik a szervezést”

-meséli Nagy Kemény Géza.

Kemény János unokája Takaró Mihály szavait idézve hozzáteszi, Európa egyik legnagyobb irodalmi “összeröffenései” voltak ezek, ehhez képest – legnagyobb elkeseredésére – sem a magyar iskolákban, sem a romániai iskolákban nem tanítják.

A közösség 1939-ig minden nyáron tanácskozott, a második világháború kitörése után már csupán egy alkalommal gyűltek össze Marosvécsen, 1942-ben. A helikoni közösség a kiválások és viták ellenére a romániai magyar írók legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt a két világháború közötti időszakban.

A Helikon asztal

A Helikon asztal a marosvécsi kastély parkjában áll, amelyet Kós Károly faragott vistai kőből Kuncz Aladár emlékére. 1935. jú­ni­us 30-án, a ju­bi­le­u­mi X. He­li­kon ta­lál­ko­zóra készült, azóta nem újították fel. 

“Percze László konzul úr ötletére megvalósítottuk az álmunkat, és egy profi restaurátor felújította ezt a nagy jelentőségű asztalt. Sokat dolgoztak rajta, de teljes mértékben nem lehetett felújítani, a kommunizmus alatt a kertbe járók által belevésett monogramokat, “Itt jártam”-feliratokat nem sikerült teljesen eltávolítani. Kilencven százalékban sikerült megújítani, növényvédő anyaggal bevonni, ami megvédi a továbbromlástól. A sarkokat, amelyek le voltak törve, kijavították, dróthálós megoldással ragasztották vissza. A talapzatot teljesen megújították, illetve az asztal körül lévő területet megvédték, hogy ne spriccoljon fel a víz amikor nagyobb eső van”

-mondta az asztal felújításáról Nagy Kemény Géza.

Kemény János unokája szerint ez az asztal a Helikon egyik legfontosabb szimbóluma. Sok fénykép kerül elő a helikoni ülésekről, meséli, mikor szép idő volt, kint a padokon ültek körben az írók, és vitatták meg az erdélyi irodalom és kulturális élet időszerű kérdéseit.

Székely Színház, Zsidó Színház

Kemény János az erdélyi magyar színjátszást is segélyezte. 1931-ben vette át a kolozsvári színház vezetését, vagyonát a teátrum gazdasági helyzetének rendbetételére használva. Ebben a munkakörben maradt 1941-ig. 1941 és ’45 között a Kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója volt, majd alapító mecénása a marosvásárhelyi Székely Színháznak. A hatályba lépő zsidótörvények miatt Kemény János kénytelen volt elbocsátani a kolozsvári társulat zsidó származású tagjait, de nem hagyta őket magukra. Létrehozták Kolozsvárott a Concordia Zsidó Színházat, melynek hivatalos megalapításához Kemény segítségét kérték. A báró másnap Budapestre utazott, onnan a Zsidó Színház megalakításának engedélyével tért vissza.

Nagy Kemény Géza ezzel kapcsolatban így fogalmazott a 061-nek:

“Nagyapám nemcsak megmentette őket, hanem meggyőzte őket, hogy keresztelkedjenek át, mert ez az egyetlen esélyük. Nem a zsidókat mentette meg, hanem a zsidó vallású magyarokat.”

A kastély mint kulturális központ

Arra a kérdésre, hogy mit lehet hosszú távon kezdeni egy olyan hatalmas várkastéllyal, mint Marosvécs, Nagy Kemény Géza azt mondta, sokan vannak örökösök, de reméli, hogy hasonlóak az elképzeléseik a családon belül.

“Kemény János utolsó fia, Miklós, azt mondta, ő mindenképp a kultúra szolgálatába szeretné állítani a kastélyt. Egyelőre adminisztratív dolgok miatt nem tudunk felvenni támogatásokat, de remélem, hogy hamarosan ez is rendeződni fog”, teszi hozzá Nagy Kemény Géza.

---

Kastélynap 

Október 15-én 11 órai kezdettel rendezik meg a Kemény-kastélyban a Kastélynapot. A Helikon asztal avatása mellett Tamási Áron születésének 125. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik a kastélyban, lesznek kerekasztal beszélgetések, tematikus előadások, könyvvásár, színes gyermekprogramok, néptánc, szabadulószoba, zene, főzőverseny, piknikezés, íjászat és kézműves vásár. Lesz Edukastély is, melyben interaktív játékok segítségével ismerhető meg az erdélyi kastélyok történelme.