Kijev nem akar Magyarországgal politikai harcot vívni, de Budapest ésszerűtlen követeléseit sem hajlandó teljesíteni – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba, Ukrajna állandó képviselője az Európa Tanácsnál (ET) azzal összefüggésben, hogy az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt feszültté vált a viszony a két szomszédos ország között. Kuleba az ukrán Ötös televízió műsorában beszélt erről, nyilatkozatát az UNIAN hírügynökség idézte.
Kifejtette, hogy sem az ukrán, sem a magyar fél nem enged álláspontjából a vitában.
Mi nem félünk ettől a diplomáciai szembenállástól, mert meggyőződésünk, hogy helyesen cselekszünk, nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően
– szögezte le.
Dmitro Kuleba véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett feszültség ellenére Magyarország érdekelt Ukrajna biztonságának erősödésében. Utalt arra, hogy az oktatás körül parázsló vita ellenére Budapest nem ellenezte az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítását.
A biztonságot illetően Magyarország és Lengyelország egyaránt érdekelt abban, hogy Ukrajna magát megvédeni képes, erős állam legyen, szélesebb értelemben mint Európa hatékony keleti védelmi szárnya
– fogalmazott. Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajnának nem szabad illúziókat táplálnia, hanem elsősorban önmagának kell növelnie saját erejét.
Az erősekkel pedig mindenki baráti viszonyban akar lenn
– jegyezte meg.
Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előre jelezte, hogy Magyarország megakadályozza Petro Porosenko ukrán elnök részvételét a júliusi brüsszeli NATO-csúcson, továbbá nem támogatja az atlanti szövetség és Kijev védelmi miniszteri szintű, áprilisra tervezett tanácskozásának megtartását sem.
Budapest és a kárpátaljai magyarság képviselői szerint ugyanis a tavaly elfogadott új ukrán oktatási törvény szűkíti a kisebbségek már megszerzett nyelvhasználati jogát azzal, hogy kötelezővé teszi az általános iskola ötödik osztályától a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatását a nemzetiségi iskolákban is.
Az ukrán kormány az ET független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának ajánlásának megfelelően úgy határozott, hogy az átmeneti időszakot a jogszabályban szereplő két év helyett öt évvel meg kell hosszabbítani, azaz a törvény nyelvi cikkelyének alkalmazását ki kell tolni 2023-ig. Elfogadta a kabinet a nemzetközi testület azon javaslatát is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabály módosításáról szóló előterjesztés azonban még nem került az ukrán parlament elé.
MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Nemo
2018-04-18 at 12:09
Még nem állnak harcban de jobb időben felkészülni agy esetleges háborúra.
A Második Világháborúban kiküldték a 2. Hadsereget a Donhoz megfelelő felszerelés nélkül némelyeknek még kézifegyverük sem volt, hogy egyálltalán vissza tudjanak lőni. Erős sereg megfelelően alá tudja támasztani a diplomáciát. Nekünk legalább agy Svájci hadseregnek megfelelő haderőre lenne szükségünk hogy megfelelően meg tudjuk vedeni a Kárpát Medencei Magyarság érdekeit. Románia is erőteljesen fegyverkezik és a Románok 1919 ben elfoglalták Budapestet. A Nagyrománia térképen pedig a határok a Tisza vonaláig vannak meghúzva.
olszal
2018-04-18 at 10:31
Miért, talán csapataink harcban állnak?
Azért nem eszik olyan forrón a kását,minden bizonnyal létre fog jönni egy kompromisszumos megegyezés, addig is blokkoljuk Ukrajna nemzetközi szerepét.
Ukrajna mint tudjuk nem önálló akaratú ország (ha belegondolunk, korábban sem volt az…)de ha elzárja az orosz olaj és gáz útját, akkor kakaóban lennék.Nagyon jól tudja ezt ez a szedett-vedett társaság, emiatt sem hátrálnak ki az oktatási törvény adott szakaszaiból.
Ha ez így megy a jövőben is, akkor az orosz energia a németek felől fog érkezni, ami nyilvánvalóan a magasabb tranzitdíj miatt magasabb árat is fog jelenteni.
Nem hiába kapott vétót anno a Déli Áramlat az EU-tól…
Ezért is kell nekünk az atomerőmű, mert a villamos energia igényünk jelentős részét ki tudja szolgálni.Az un. zöld energia földrajzi fekvésünk miatt is bizonytalan,
hiába ugrál(t) a Szél (fútta Dettike),nem lehet fejlődő ipart bizonytalan háttérre tervezni.Nem beszélve arról, hogy ebben a műfajban(vill.energia) is kiszolgáltatottak lennénk.
A Velencei Bizottság pedig nem egyszer bebizonyította, hogy erősen részrehajló.
Van annyi furfang a magyar emberekben, hogy kimódolják a nekünk megfelelő módszert az Ukrajnában élő magyar származású emberek segítésére. A Velencei Bizottság nélkül is…
Nemo
2018-04-17 at 18:51
Ez a pofa fenyegetőzik. Remélhetőleg külügyminiszterünk aki nagyon karakánul kiáll a Kárpát Medencei Magyarság érdekeiért elküldi ezt a seggfejet melegebb éghajlatra. Magyarorszagnak szüksége van egy korszerűen felszerelt,erős és ütőképes hadseregre. Dícséretesek a törekvések ennek a kiépítésére csak egy kicsit elkésettek. Ne legyenek illúzióink hogy a NATO majd megvéd bennünket oda csak ágyútölteléknek kellünk a muszkák ellen.
Ábel
2018-04-17 at 16:17
Ez a velencei bizottság ajánlasa??!! magániskolák és magyar nyelv betiltása csak 5 év múlva??!! Ez aztán a naygon demókratikus nagyon tudományos nagyon velencei bizottság!! Szemét banda.