Kijev tiltakozását fejezte ki szerdán a Kercsi-szorosnál történt tengeri incidens nyomán Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészek fogvatartásának meghosszabbítása miatt, és arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy együttesen gyakoroljon nyomást Oroszországra a tengerészek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedése érdekében.
Nyilatkozatában az ukrán külügyminisztérium jogellenesnek nevezte a moszkvai lefortovói kerületi bíróság keddi és szerdai határozatait, amelyek alapján a testület április 24-ig meghosszabbította az előzetes letartóztatását mind a 24 haditengerésznek, akiket Oroszország 2018. november 25-én ejtett foglyul a Fekete-tengeren.
Az ukrán katonák fölötti bírósági eljárás ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal. Az, hogy a tárgyalást zárt ajtók mögött tartották meg, arról tanúskodik, hogy a Kreml teljességgel tisztában van ennek a bírósági bohózatnak a törvénytelenségével
– szögezte le a tárca.
A közleményben a minisztérium kijelentette, hogy a hadifoglyokkal szembeni bánásmódot szabályozó, 1949-es genfi egyezmény alapján a 24 ukrán haditengerész hadifogolynak minősül.
Követeljük Oroszországtól, hogy teljes mértékben e státusuknak megfelelően bánjon velük, és tartsa tiszteletben jogaikat, megfelelve a nemzetközi jogszabályokban foglaltaknak
– tette hozzá a tárca.
A moszkvai bíróság a tárgyalás során elutasította a haditengerészeknek azt a kérését, hogy kezeljék hadifogolyként és állítsák katonai bíróság elé őket, az orosz hatóságok jogértelmezése szerint ugyanis nem tekinthetők hadifoglyoknak, mivel Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot. Kijev követeli azt is, hogy az orosz fél haladéktalanul mutassa be a támadásban megsebesült ukrán haditengerészek egészségi állapotáról szóló – a nekik nyújtott kezeléseket is tartalmazó – orvosi zárójelentéseket. A külügyminisztérium köszönetet mondott egyúttal azon országoknak, amelyeknek képviselői elmentek a bírósági tárgyalóterembe, hogy jelenlétükkel támogassák az ukrán haditengerészeket.
Tavaly november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz partiőrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra -, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit – ugyanis az általa önkényesen megszállt Krím-félsziget körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti -, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva úgyszintén önkényesen engedélyhez köti. Oroszország azt is állítja, hogy az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését. A Krím-félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve a NATO és az Európai Unió tagállamait – nem ismer el legitimnek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
sanyi
2019-01-17 at 09:11
És Ukrajna hazaengedte már az ugyanott pár hónappal korábban lefoglalt orosz kereskedelmi hajók legénységét? Azok civil matrózok, ezek meg haditengerészek.
blase
2019-01-16 at 16:43
Kar, hogy a PS szerkesztes nelkul kozli a hagyomanyosan balos MTI hireit.
Peldanak okaert kezdhetnek az egesz osszefoglalot ugy, hogy
1. a moszkvai illetekes birosag meghosszabbitotta az ukran tengereszek fogvatartasat
2. Johetne a birosag allasfoglalasanak magyarazata
3. Erre az ukranok tiltakoztak
Es ennyi. Igy lenne semleges es mertektarto.
De az MTI-t nem a hir alapja erdekli. Nem. Csak az, hogy Porosenko tiltakozasan keresztul kifejthesse, hogy a Krim Oroszorszaghoz valo csatlakozasa a) onkenyes, b) sokan elutasitjak.
Erdekes, amikor barmi hirt ad ki az MTI Koszovoval kapcsolatosan, akkor nem erzi szukseget, hogy minden hirt azzal zarjon, hogy elmondana, hogy az elszakadas onkenyes volt es sokan nem ismerik el.
Az MTI sajnos nem mertekado hirforras, csak egy hirportal a sok kozul (balos beutessel)
Gravity Antal
2019-01-16 at 15:25
Sorosenkó Ukrajnája melyik nemzetközi bíróság tagja? Az ukránok betartják a Minszki határozatban foglaltakat? Ha mindent jogát és kötelezettségét betartja Ukrajna, akkor várja el másoktól is ezt.
pufff
2019-01-16 at 15:15
Porosenko fogja be a pofáját mert az általa – Sorosék csicskájukként – vezetett Ukrajnában nyomorognak az emberek ,addig is az oroszokon élősködhet néhány emberük.
zizu
2019-01-16 at 15:09
Porosenko egy aljadék.
Mindent elmond róla a fenti kép. Mint Ukrajna elnöke, katonaruhában pózol.
Szörnyű.
És valóban, az oroszok “csak” visszavették ami az övék.
Hesslerezredes
2019-01-16 at 15:14
Nyugi, majd ezt fogja hordani egy oroszországi fogolytáborban, amikor a 3 napos háború – ebből 1 nap lesz a tényleges háború, amikor is az első puskalövésre az egész ukrán hadsereg megadja magát az oroszoknak, a második nap a bevonulók ünneplésével fog telni, a 3. nap pedig az ukrán vezetés gulágra küldésével – után újra lesz orosz-magyar közös határ a Kárpátok gerincén…
Ba
2019-01-16 at 15:50
AMEN 🙂
Hesslerezredes
2019-01-16 at 14:55
A Krímet meg az ötvenes években elcsatolták Oroszországtól (a Szovjetunión belül, Hruscsov döntése alapján). Szóval Oroszország visszavette – egy szabad és tisztességes népszavazás után – ami mindig is az övé volt. Poros Jankó tanuld meg: nemcsak az alvó oroszlán, de az alvó medve bajszát sem szabad huzigálni. Mármint az alvó ‘orosz’ medve bajszát sem.