Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kedden, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti éves meghallgatásán mutatott rá, hogy a magyar kormány az idén a 2010-es szintnél 645 milliárd forinttal fordít többet oktatásra, így Magyarország az európai átlag felett, a GDP 4,9 százalékát költi az ágazatra. Ezzel újabb ellenzéki toposz omlott össze a magyar oktatás alulfinanszírozottságának tárgyában.
Kásler Miklós beszámolójában kifejtette, hogy az oktatási infrastruktúra fejlesztésére 323 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek eredményeként jelenleg is több, mint 800 intézményben zajlanak beruházások: 174 milliárd forint magyar állami forrásból tornatermek, tanuszodák épülnek, iskolákat újítanak fel, bővítenek, a 149 milliárd forintos uniós keretből pedig többségében épületkorszerűsítési célok valósulnak meg. A miniszter szólt arról is, hogy előrehaladott állapotban van az új Nemzeti alaptantervről szóló javaslat, amelynek elfogadását a kormány bármikor napirendjére tűzheti. A tervezethez – amelyet tavaly ősszel bocsátottak szakmai és társadalmi vitára – több, mint ezer hozzászólás érkezett.
Ezúttal is fontos célnak nevezte a politikus a diákok nyelvismeretének javítását. Felidézte: a kabinet ennek érdekében a jövő évtől lehetővé teszi a 9. és 11. évfolyamos tanulóknak, hogy kétszer két hetet olyan országban töltsenek, amelynek nyelvét tanulják. A kormány erre a célra 34-35 milliárd forintot szán – tette hozzá. Kiemelte továbbá, hogy a kabinet 11 milliárd forintos támogatásának köszönhetően a jövő évtől minden diák ingyenesen juthat tankönyvhöz, ami jelentősen csökkenti a családok kiadásait.
A jobbikos Farkas Gergely arról beszélt, hogy a minisztériumnak többet kellene tennie a fiatalok nyelvtanulásának segítéséért, valamint a külföldön munkát vállalók hazacsábításáért. A DK-s Gréczy Zsolt elmondta: továbbra is rossz konstrukciónak tartják az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely helyett önálló egészségügyi, népjóléti, kutatási és kulturális tárcákat szeretnének. Szabó Szabolcs független képviselő úgy fogalmazott: a pedagógusok fizetésemelése “rég elinflálódott”, ezért nagyon komoly bérproblémák vannak az ágazatban. A szocialista Hiller István szerint a kormánynak többet kellene költenie a diákok idegennyelv-tanulásának támogatására, a kéthetes külföldi tartózkodások pedig túl rövid időt jelentenek erre a célra.
Kásler Miklós visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenne a pedagógusok száma. Tájékoztatása alapján míg 2010-ben 164 ezer tanár dolgozott, addig 2018-ban már 170 ezer. Kitért arra is: a pedagógusok bére 2013-hoz képest 50 százalékkal emelkedett, a fizetések pedig kiszámíthatóvá váltak az új életpályamodellnek köszönhetően, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lenne helye további korrekciónak. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország a kulturális célú támogatások területén az Európai Unió éllovasának tekinthető, 2017-ben ugyanis a GDP 1,7 százalékát fordította a területre. A kulturális kiadások 2010 óta két és félszeresükre emelkedtek, az idei 453 milliárd forintról pedig jövőre már 578 milliárd forintra nőnek – mondta.
Kásler Miklós aláhúzta: a kormány rendkívül lényeges területként kezeli a kultúra finanszírozását, ami az ország gazdasági teljesítményének növekedéséhez is hozzájárulhat. Fontos eredményként említette a Magyarságkutató Intézet létrejöttét, céljaik között pedig kiemelte a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezetbe tervezett cirkuszművészeti központ kialakítását. A miniszter a sport területét is alapvető fontosságúnak nevezte, mivel az hozzájárul az emberek egészségéhez, a betegségek és a túlsúly elkerüléséhez, emellett jellemfejlesztő hatása is van. Európában egyedülállónak minősítette, hogy Magyarországon 1,2 millió gyermek sportol minden nap, a kormány célja pedig, hogy minden iskolában legyen sportolási lehetőség, továbbá minden járásban legyen egy uszoda.
A tárcavezető beszámolóját követően kormányoldalról a Fidesz részéről Dunai Mónika köszönetet mondott a miniszter idei munkájáért. Hoppál Péter hangsúlyozta: a kormány a millennium óta nem látott mértékű kulturális infrastrukturális fejlesztésbe kezdett, a filmművészetben bevezetett új struktúra pedig a magyar film reneszánszát hozta el, ami világsikerekben mutatkozik meg. Frakciótársa, L. Simon László megjegyezte: a minisztérium 3,2 milliárd forintos kiegészítő támogatást biztosít a fővárosi színházaknak, ami több a korábbi években a társasági adón keresztül nyújtott forrásoknál.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula
mate ferencne
2019-11-27 at 10:49
aki haza akarna jönni 4 hetbol 2 hetet akar dolgozni
Lajos
2019-11-26 at 20:41
Ne izgulj kedves Nahát! Mindnyájan Isten kezében vagyunk. Na jaa! Néha átad az orvosnak. Na, onnantól valóban lehet izgulni!
Orvoshoz ne menjen az ember mert az a biztos halál. Kivéve a fogorvost.
Nahát
2019-11-26 at 17:47
Jó volna, ha az állam többete költene az egészségügyre is! BOTRÁNY az, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál név szerint dr. Gondos Miklós főigazgató úr szabotálja az egészségügyi fejlesztést, konkrétan létszámstopot vezetett be az orvosok felvételére. Konkrétan tudom, hogy fiatal, külföldről hazajött orvosokkal packázik a tisztelt úr, és várakoztatja őket a felvétellel, noha komoly orvoshiány van a szakmában. Vajon a drága jó Kásler Miklós miniszter úrnak van tudomása a létszámstopról, vagy a fellegekben jár? Mert így persze könnyű az ellenzéknek hörögni az ellátatlan betegek miatt. FELHÁBORÍTÓ! Ja, és így néz ki az, hogy a Gyurcsány által elüldözött orvosokat várjuk vissza? Ki fog hazajönni, ha ilyen pimasz, rosszindulatú állami alkalmazottak akadályozzák a hazatérésüket? A Fidesznek erről van tudomása?
Logikus
2019-11-26 at 21:16
Egészen konkrétan nincs létszámstop az egészségügyben! Ne akarj lázítani hazugságokkal!
Nahát
2019-11-27 at 07:28
Egészen konkrétan van.