Lehet őszintén beszélni a nyolcvanas évekről? Igen. Az Eltörölni Frankot című film bemutatja a korszak valóságának azt a szeletét, amelyet következetesen letagadnak. Van benne több fantasztikus jelenet: az egyikben egy hatalmas lakásban tartanak összejövetelt, ahol összegyűlt a budapesti értelmiség színe-java. A csóró punk pszichológus barátnője útlevelet akar saját maguknak, hogy elmeneküljenek. Végül a nagyképű házigazda – vagy annak barátja – azt mondja: „Majd megkérdem anyámat.” Nem tudom, hányan vigyorogtak el a nézőtéren ennél a jelenetnél, én igen. Nyilván megláttam az SZDSZ-t, a Rajk-butikot, ezt az egész vízfejű, egykor volt maoista és újbaloldali, akkor még újgazdag bandát, akinek szülei összeharácsolták ezeket a lakásokat és villákat. És milyen a sors, még előtte, éppen aznap beszéltem egy volt III/III-as tiszttel, aki azt mondta, hogy a nyolcvanas évek valójában arról szólt, hogy megpróbálták előbb Aczél asztalára tenni a Beszélőről készült jelentést és másolatot, mielőtt maguk a szamizdatosak odatették volna. Hát akkor, ennyi. Publicisztika.
Egy igazán jó film jelenetei beleégnek az emberbe, vele járnak még napokig, vissza-visszaköszönnek reggel, a kávé előtt vagy után vagy amikor a tükörbe pillantasz, esetleg hátranézel, nem jön-e utánad valaki. Ismertem az Eltörölni Frankot hideg-realista, visszafogott, mégis őrjítően erős forgatókönyvet, háttértanácsadóként részt vettem a végső csiszolásban, és azért szurkoltam, csak ne legyen elrontva. Nem lett. Nagyon nem. Pont olyan film, amilyen még nem nagyon készült a nyolcvanas évekről.
Sötét, zaklatott, felkavaró – zömmel társutas vagy (poszt)bolsevik értelmiségünk még a Rákosi-diktatúráról sem nagyon volt képes olyan művet, műveket készíteni, amelyek teljes valójában megmutatják a rettegés, az őrjöngő paranoia, a csengőfrász és a levert vesék és életek világát. Sokáig nem lehetett. De ’90 óta? Ja, azóta se nagyon lehetett. Nem nagyon akarták.
Talán az idő is kellett ehhez, talán egy olyan rendező, aki a lövészárok mindkét oldalán eligazodik, meg tudja találni azokat az értékes tudású embereket, akik egy közös mű szolgálatába állva odateszik magukat és ha kell, belevetik magukat a mélybe. És persze bírni kell a játszmázást.
Volt olyan, hogy a szuperfüggetlen, szuperliberális és szuperobjektív ellenzéki portál nem akarta lehozni a nevemet a rendezővel készített interjúban – konkrétan azt, hogy részt vettem a munkában –, mert hát én propagandista vagyok és gondolom – miért is ne? – fasiszta, homofób, meg akár még magamra aggathatnám az összes régi jelzőt, de aztán mégis megjelent az anyag, mert az alany ragaszkodott a nevemhez.
[A PestiTV Hálózatának csütörtöki adásában a kádári hőstelenítésről és persze a filmről is beszélgettünk:
Nem ment bele a kicsi kis alattomos játszmák egyikébe, mert ahogyan mondta nekem a beszélgetésben, pontosan ismeri már ezeket a csatákat, ezért tudta, hogy amikor a még Havas Ágnes vezette Filmalap felemelte az orrát az akkor már díjnyertes forgatókönyvével kapcsolatban, az nem feltétlenül a műnek szólt. Hanem valamiért nem tetszett nekik az a világ, az a valóság, amelyet abban lefestett. Mert az minden volt, csak nem a Legvidámabb barakk.
Nem mondta ki, én kimondhatom, nyilván nem tetszett Havas Ágnes ex-elvtárs-asszonynak, aki egy tipikus átmentett posztkommunista káder volt (és maradt), a kétségtelenül ügyes és befolyásos Andy Vajna hozta a nyakunkba. De amíg Vajna érdemei felbecsülhetetlenek – ha magától a karaktertől, illetve az általa képviselt napfényes, de olcsó, gumicukor-illatú filmvilágtól azért irtózhattunk –, Havas Ágnes olyan előélettel rendelkezik, ami teljesen alkalmatlanná tette a konzervatív, polgári és antikommunista – vagy sokszor csak annak nevezett – irányzat képviseletére.
Csak két mondat: orosz szakos bölcsészként (és népköztársasági ösztöndíjasként) került a szovjet tévé magyarországi csapatába, majd rátalált arra az Intervideóra, amit két kulcsszereplőről ismerünk. Az aranycsempész Kovács Mihályról és felfedezettjéről, az agyonlőtt Fenyő Jánosról.
De ő eltűnt, egy idő után végre leváltották és jött Káel Csaba, aki azonnal meglátta a lehetőséget a filmben, hogy a forgatókönyv nem csak jó, hanem igaz is, ami igazán ritkán fordult elő a magyar filmtörténetben.
Jó filmet sokat készítettünk – igazat igen kevésszer. Márpedig ez az lett – olyan árnyait mutatja fel a kései, már döglődő Kádár-diktatúrának, amit következetesen letagadtak az előadás nézői és főleg azok előtt, akik később születtek.
„Öt forint a forró lángos, éljen soká Kádár János” helyett kapunk a szürkeséget és sötétséget és zavarodottságot és alkukra kényszerítést és fenyegetést és ígérgetést és – végre! – a hatalomnak nemet mondást és kiállást a végsőkig. Meg olyan jeleneteket, amik a lelkünkbe égnek.
Csak egyet mondok, ez jár a szívemben azóta is. Az elején van, nincs benne spoiler, nem lövöm le a poént. Hősünk egy punk énekes, egy kívülről, a külvárosból érkező ember [őt akarja megvenni, elhallgattatni, majd eltörölni az Aczél-Kádár Művek], akit pszichológus barátnője elvisz egy értelmiségi összejövetelre.
Amikor megérkeznek, az énekes szakadt zenésztársa csak annyit mond: „burzsujok”, és valóban, látjuk a hatalmas, egészen óriási lakást, amit szépen körbejár a kamera. Mindenhol önfeledten beszélgető emberek. Végül odalépnek a házigazdához, aki egy másik értelmiségivel beszélget. Érezhetően felsőbb kaszthoz tartoznak, mint a punk-gyerek, ezt a párbeszéd érezteti is. A lány megkéri őket, hogy segítsenek útlevelet szerezni. „Ennek?” Nagyjából ez a kérdés merül fel. „Na jó, megkérdem anyámat.”
Nem tudom, hányan vigyorogtak el a nézőtéren ennél a jelenetnél, én igen. Semmi nem volt didaktikusan kimondva, ránk erőltetve, de én nyilván megláttam az SZDSZ-t, a Rajk-butikot, ezt az egész vízfejű, egykor volt maoista és újbaloldali, akkor még újgazdag (azóta már rég gazdag) bandát, akinek szülei összeharácsolták ezeket a lakásokat és villákat, amelyeket másoktól vettek el.
„Majd megkérdem anyámat” – hát ezt mondhatta volna a fiktív Demszky – mama: Pénzügyminisztérium, papa: impex –, a mártírgyerek Rajk – mama: mártírné asszonyság –, Pető Imre – apa: ex-ÁVH, Bauer Tamás – apa: ex-ÁVH, de szinte bárki az akkori SZDSZ-ből, mondjuk Haraszti Miklós is, aki még a filmhez csatolt dokumentumfilmben is szerepelt, szóval akár ő is mondhatta volna, hogy „Majd megkérdem anyámat”, mert Istenem, ebben benne volt ez az egész.
És milyen a világ, még előtte, hogy először megnéztem volna a teljes filmet, beszéltem egy volt III/III-as tiszttel, aki azt mondta, hogy most mit mondjon, mindent összehordtak (nyilván én is) róluk, pedig a nyolcvanas évek valójában arról szólt:
hogy megpróbálták előbb Aczél asztalára tenni a szamizdatról készült jelentést és másolatot, mielőtt maguk a szamizdatosak odatették volna.
Ez az egy mondat és a másik fenti mindent elárul az SZDSZ-ről és az átmentésről és, hogy mennyire át lettünk verve, és, hogy persze, hogy ez a kör azóta is a Legvidámabb Barakk legendáját erőlteti, mert nekik az volt, utazás, budai panoráma, pesti kapcsolatok, a szülők pénze és hálózata, hát igen, nehéz lehetett, nagyon nehéz. A mindenkori elit mindig jól el van az adott rendszerben.
Csak közben Frankot megpróbálták eltörölni. Meg a múltat.
Sün Balázs
2021-10-16 at 23:46
Demszkytől még a feleségét, Hodosán Rózsát is elszerette Magyar Bálint párttárs. Az ex-főpolgármester ilyen impotens volt!
Nagy Béla
2021-10-11 at 14:53
És Demszky volt a “tettek embere”! Ugyanolyan impotens volt, mint a Karácsony.
Welszibard
2021-10-11 at 02:14
A Fabricius Gábor egy okos rendező, aki belelát a hamis álarcok mögé, amit a “gulyáskommunista” bornírtság máig hatóan emberek millióinak tudatába belevésett. Hogy lehet az, hogy azok a régi Balázs Béla Studiós filmesek (és akikre Fabrícius is hivatkozik), akik a 70-es 80-as években nagyon jó, leleplező filmeket készítettek a proletárdiktatúra bornírt kádereiről , eltűntek, majd a rendszerváltás után elhallgattak?
Miért nem csinálták meg a nagy leleplező filmjeiket?
Haraszti, aki a “Darabbért” megírta a Vörös Csillag Traktorgyár “amerikázós” melósairól, a kamu “szocialista brigádszellemről”, és rögtön akadt franciaországi kiadója is, vajon miért nem írt folytatást a rendszerváltás után a multikról, a szabad rablásról? Mert SZDSZ-es lett?
Fabriciusnak igazat adok: a műalkotás egyoldalúvá válik, ha csak az érem egyik oldalát mutatja meg, vagy csak humorba és szatírába oltva (mint aTanú 1, Tanú 2). Ő a legnehezebbre vállalkozik: az eddig be nem mutatott részletekre kíváncsi, amit még Krasznahorkai Sátántangója sem írt meg.
Kíváncsian várom a filmet. Remélem, nem lesz didaktikus tanmese.
Ami személyes
2021-10-10 at 12:34
Kár hogy levették a rendezővel folytatott beszélgetést. Ott mélyebben foglalkoznak a társadalom akkori lélektanával is, a mindenen átszivárgó abszurd félelemmel és ami a mában is hat .
Robi
2021-10-09 at 14:14
Na szdsz..tolvaj, hazug banda volt..most mèg a kuncze gàbort akarjàk kikukàzni a böszmèèk bakker ez milyen?
.szègyenfolt.Persze lehet huhogni..
anonim
2021-10-09 at 11:31
ŐK VOLTAK A TUDJUK, MERJÜK, TESSZÜK!
Galamb
2021-10-09 at 09:35
Namond
2021-10-08 at 19:05
A papák nem kézzelfogható vagyont hagytak rájuk. Amikor a papák pozícióban voltak, akkor a vagyonfelhalmozás még nem üthetett meg olyan mértéket. Az ő örökségük a klubhoz tartozás. Pontosabban, A KLUB-hoz. A megélhetésre valót már ők “mazsolázták” össze 1990-98 és 2002-2010 között. Például érdekes lenne Pető Iván külföldi kintlévőségeit górcső alá venni…
Péter
2021-10-09 at 00:25
Elsö szavazó voltam épp kötelező sorkatonaként a rendszerváltáskor,a laktányából engedtek ki szavazni.
Ezek a bolsevik ügynökök jól átvertek mindenkit a rendszerváltással.
Bevonulásomkor még ELVTÁRS megszólítás volt,A választásokon után közvetlen URAM -ra változott,majd leszerelés elött BAJTÁRS -ra változott.
Az a katonaság egy nagy bohóckodás volt!Nem hadsereg!
Fürj Lajos volt a honvédelmi miniszter ,biztos azt gondolta hogy nehogy már a sorkatonák URAMOZZÁK ezeket a bolsevik féreg tiszteket,akik ezért a bohockodásért szolgálati lakásokat kaptak,meg korai 100%-os nyugdíjat!Ezért változhatott BAJTÁRSRA!MÁS ÉREZHATŐ DOLOG NEM TÖRTÉNT RENDSZERVÁLTÁS után!Úgyan úgy bohóckodtak tovább és lopták el a hadsereg vagyonát.A kaja ugyan úgy maradt moslék!
Ellopták az akkori fiatalok jövőjét,és persze másfél évet az életükből!
1990 az nem volt rendszerváltás!
Ez még a mai napig nem fejeződött be teljesen!
Namond
2021-10-08 at 19:05
Szép-szép.
De hogy élnek ma, miből és hol?
A papa által szerzett vagyonból?
..,készen van a fejecske
2021-10-08 at 15:40
Mindig éreztem a hamisságot megszólalásaikkor. Nem volt hihető, mely a későbbiekben be is bizonyosodott!
Bressa
2021-10-08 at 15:14
Hagyjuk már ezt a “bal oldal” dumát! Mi közük ezeknek a hazaárulóknak a bal oldal, vagy bármilyen oldalhoz???? Köztörvényes bűnözök a politika mögé bújva!
bl
2021-10-08 at 13:36
Hataloméhség-kizárólagosság-csalhatatlanság. (tudjuk-merjük-tesszük)
Ez a mai baloldalra, a mai baloldali ideológiákra is ráillik.
Gijutsushi
2021-10-08 at 13:25
Sz@r hazugok = SZDSZ, sz@r hazaárulók = SZDSZ, sz@r tolvajok = SZDSZ, sz@r kommunisták = SZDSZ, sz@r dologtalanok = SZDSZ, sz@r sz@rosgyurinyaloncok = SZDSZ.
jobb-ágy
2021-10-08 at 12:37
Fekete Péter ugyanazt csinálja, amit az elődje, Prőhle Gergely! DE HOVA TŰNT SZAKÁCS ÁRPÁD?!
Galamb
2021-10-08 at 11:22
Még a ’90-es választás előtt szólt egy ismerősünk, aki bejáratos volt a Galamb utca-i “butikba”, hogy az egészet csak azért üzemeltetik, hogy regisztrálhassák a beavatatlan másképp gondolkodókat. És, hogy véletlenül se tegyük az x-et a “harcos antikommunisták” mellé.
egresi istván jános ernő
2021-10-08 at 11:22
Az SZDSZ – sajnos -, de sokunkat csúnyán át tudott verni -, az indulásakor mindenképpen…
nemzeti
2021-10-08 at 11:05
Ne beszéljünk mellé ez most nem a pufojkásokról szól.
nemzeti
2021-10-08 at 11:02
A mennyiben a mai kormányzópártnak olyan aktív lenne az ifjúsági
tagozata mint annak idején az SZDSZ-nek volt, nem gondolkodhatnánk
azon,hogy ne adj Isten ezek most nyerhetnek is.
Csak a fiatalabbak kedvéért mondom ezt.
Theo
2021-10-08 at 10:58
Miert nincs ennek a filmnek senmi reklamja????
Levetitik majd az iskolakban tortenelem oran, hogy a gyanutlan fiatalok is kapiskaljanak valamit?
Vagy majd este 11 kor egyszer a Dunan, hogy lehetoleg ne lassa senki?
Haho, Fekete Peter! Maga mit csinal? Vagy eppen ezt?
Hans Landa
2021-10-08 at 10:56
Filmajánló:Pufajkások(Az ávh története)betiltott film.Chrudinákék készítették a 90″-es évek elején de Schweitzer József főrabbi(aki a tartalmát ugyan nem kifogásolta)kérésére levették a tv-ről.
A film szerint az avh, egy jól körülhatárolható magyarországi kisebbség terrorszervezete volt.Tisztelet az alkotóknak.
Az országnak aztán pufajkás miniszterelnöke is lett……….
Ezen ügyeket 19″-ig,de talán a századfordulóig kellene visszafejteni,alaposan elemezni,iskolában TANÍTANI!!!!!.
Amíg ezt nem teszik meg nem tettek semmit……………….
nemzeti
2021-10-08 at 10:51
Múlik az idő.
Akik csak az elmúlt 10 évre emlékeznek,jó azoknak.
nemzeti
2021-10-08 at 10:49
Megszédítettek sok egyébként MSZMP ellenes embert is a kommunista ellenes dumájukkal
S erre fel villogott az ifjúsági tagozatuk is. Amit úgy hívtak akkor,hogy FIDESZ.
Az első polgármester választáskor ahol lakom,választási nagy gyűlésre
a FIDESZ óriási hangerővel,szólamokkal vonult be,egy utcából.
Keresztény Demokrata képviselőre adták az “Utólsó Kenetet”.
Akkor tűnt fel valami bűzlik itt. A földműveseknek nem tetszett az
SPONTÁN PRIVATIZÁCIÓ amit javasoltak.
Sok ismerős arc,még ma is.
Cipó
2021-10-08 at 10:49
Volt már egyszer egy ilyen remek film, csak az NDK-ról (egykutya). Alig kaptam levegőt a moziban.
https://gondola.hu/cikkek/53049-Megis_kinek_az_elete_.html
Cipó
2021-10-08 at 10:46
Hát igen. Én még emlékszem, amikor a lebukott szamizdatos Rajk Vancouverbe utazhatott ösztöndíjasként büntetésből…
Hans Landa
2021-10-08 at 10:34
Bravo Mező Gábor.
Made In szdsz,no comment…………….
G. A.
2021-10-08 at 10:24
Mi lett a tetű, fasiszta Petővel?
Mióta Bauer leváltotta, azóta kussol.
Emlékezzünk, hogy a Beszélő interjújában mondja ki Bauer, hogy azért jelölte Pető helyett Kunczét, mert nem ávósok a szüli és nem zsidó.
túródóra
2021-10-08 at 10:13
Látni sem bírom ezeket a gazember akasztófavirágokat. Hazaáruló még a magja is.
Tuti
2021-10-08 at 10:08
Mezo egy nagy kiraly!!!!
tiszta Allatfarm!
ezeket a retkeket…neha beszelek ezekrol a kulfoldi kollegaknak es lehet latni a szemukben a kognitiv disszonanciat, mert ok nem ezt hallottak a bbc-n es olvastak a guardianben
Zoltai Guszti
2021-10-08 at 09:59
Majd megnézzük.De hol?