Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) csütörtökön követendő példaként üdvözölte azt a nemrégiben elfogadott üzbég törvényt, amely a közép-ázsiai ország több tízezer hontalan lakosának ad állampolgárságot.
“Ez egy jelentős fejlemény és reméljük követendő példaként fog szolgálni más országok számára”
– hangsúlyozta Shabia Mantoo, az UNHCR szóvivője.
A közép-ázsiai országban több, mint 97 ezer hontalan ember él, ami az egyik legmagasabbnak számít a világon. Becslések szerint 10-15 millióra tehető az olyan emberek száma, akik nem állampolgárai egyetlen országnak sem. Sokan közülük ennek hiányában nem tudják érvényesíteni alapvető jogaikat, így például nem részesülnek oktatásban és egészségügyi ellátásban, fokozottan ki vannak téve a kizsákmányolás és a személyi szabadságuktól való megfosztás veszélyének. Közép-Ázsiában emberek százezrei váltak hontalanokká a Szovjetunió felbomlása nyomán, mivel nem tudták az utódállamok állampolgárságát megszerezni.
Az áprilisban hatályba lépett üzbég törvény ezt kívánja orvosolni. Becslések szerint 50 ezer embernek adhatja meg az üzbég állampolgárságot, sokan mások pedig a honosítási eljárások szeptemberben várható egyszerűsítésétől várhatnak segítséget. Az UNHCR 2014-ben indította el #Ibelong (Odatartozom) nevű kampányát, amelynek nagyratörő célja, hogy egy évtizeden belül felszámolják a hontalanságot. A kezdeményezést tavaly Cate Blanchett ausztrál színésznő is felkarolta.
Szakértők azonban felhívták a figyelmet, hogy az “idegengyűlölet és a populizmus” akadályozhatja a hontalanságot 2024-ig felszámolni hivatott erőfeszítéseket. Emellett szerintük kevés előrelépés történt az olyan nagy hontalan tömegek helyzetének megoldására, mint a rohingják Mianmarban és Bangladesben.
Mantoo a Reutersnek nyilatkozva mindamellett a közép-ázsiai országok “hatalmas előrelépéséről” dicsérte a hontalanság felszámolásának ügyében. Kirgizisztán tavaly például szerinte “történelmet írt” azzal, hogy a világon elsőként felszámolta a hontalanságot területén.
Tádzsikisztánban egy idén kiadott amnesztiarendelet értelmében hontalan lakosok ezrei kaphatnak tartózkodási engedélyt, amellyel három éven belül állampolgárságot is igényelhetnek – emlékeztetett.
Az ENSZ tisztségviselői szerint Kazahsztán és Türkmenisztán is felszámolhatja 2024-ig a hontalanság problémáját. A hontalan emberek gyakran sérelmezik, hogy kirekesztettként, megbélyegzettként tekintenek rájuk. Néha olyan hétköznapi dolgok is elérhetetlenek számukra, mint a SIM-kártya vásárlása, bankszámlanyitás, jogosítványszerzés vagy házasságkötés. Mantoo szerint, az állampolgárság megszerzése gyökeresen megváltoztathatja egy hontalan életét. “Jogi státusuktól a fizikai és mentális jólétükig mindent befolyásol. Az emberi lét fontos részét képezi a hovatartozás és annak az érzése, hogy valahová befogadtak minket” – fogalmazott Mantoo.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Jens Kalaene
Logikus
2020-05-01 at 11:03
NEM, EZ EGYÁLTALÁN NEM KÖVETENDŐ PÉLDA. Szívesen vitatkoznék erről egy ENSZ “szakértővel”.
Tsila
2020-04-30 at 20:12
Ja, remeljuk majd a felbomott Szovjetunio megoldja a problemajat. Az, hogy az ensz hinteni akar pl. az Eunak, hogy aki illegalisan jon Europaba es se nem Eus allampolgar se nem egyeb azok majd megkaphatjak az allampolgarsagot. Miert masert szollalna meg megint az ENsz ha nem emiatt? Aljas fondorlattal akar megint oteleteket adni olyan temakban amikhez semmi koze!
Hol a fenebe voltak egesz idaig? Miert nem surgettek a szetbomlott allamok jogainak rendezeset akkor amikor ez megtortent? 30 evvel a felbomlas utan meg mindig ez van? Miert nem mukodtek egyutt azokkal az allamokkal? Egyaltalan mi szukseg van az enszre? Egy csomo tulfizetett burokrata aki elszakadt a valosagtol!