A Népszabadság című politikai napilap kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal több külföldi lap. Többek közt arról írnak, 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában“, és „Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában“, így a kormányfő a 2010-es “földcsuszamlásszerű” győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.
Az Elhallgattatva című írásban a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a Népszabadság „nagyon hirtelen” történt bezárásával „az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el“, és sok minden utal egy “puccsra”.
A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja. „A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új (információ) a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot” a svájci Ringier-től, arra pedig végképp nincs „elfogadható magyarázat“, hogy miért kellett ennyire „puccsszerűen” eljárni – írta Stephan Löwenstein. Hozzátette, a történtek alapján felmerül a kérdés, vajon az-e a cél, hogy „eltűnjék a nyilvánosságból egy újabb kellemetlen hang“, vagy esetleg csatlakozzék „az Orbán Viktort dicsőítők kórusához“.
Egyebek mellett a TV2 tulajdonosi szerkezetében végbement átalakulásokat és a reklámadó körüli fejleményeket ismertetve kiemelte, „persze a képhez az is hozzátartozik, hogy 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában“, és „Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában“, így a kormányfő a 2010-es “földcsuszamlásszerű” győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.
A Financial Times című londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne a Népszabadságról közölt írásában megállapítja, hogy a legkeresettebb minőségi magyar lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik „a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével“. A szerző szerint a fejlemény aggályokat vet fel a magyarországi sajtó sokszínűségének további eróziójával kapcsolatban. A Népszabadság felfüggesztéséről szóló bejelentés előtt is voltak már félelmek a médiára, a bíróságokra és a civil társadalmi szervezetekre nehezedő kormányzati nyomás miatt Közép- és Kelet-Európa országaiban, köztük a közeli Lengyelországban is – áll a Financial Times írásában.
A tudósító megemlíti, hogy a Népszabadság kiadója szerint a lap olvasottsága tíz év alatt 74 százalékkal csökkent, és a lap 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A Financial Times írása szerint azonban más médiacsoportokat „robusztus állami irányítású, közpénzből (finanszírozott) hirdetési bevételek védenek a piaci nyomástól“.
A BBC közszolgálati médiatársaság online hírportálján megjelent írás szerint újságírók és az ellenzék kormányzati nyomásnak tulajdonítja a Népszabadság felfüggesztését. Az ellenzéki pártok szerint a Népszabadság bezárása is mutatja, hogy a miniszterelnök a magyarországi sajtószabadság eltiprására törekszik, és teljes ellenőrzést akar a média felett – áll a BBC ismertetésében.
Forrás: MTI
Fotó: PestiSrácok.hu
Lakinger Béla
2016-10-09 at 22:01
A tulajdonos helyesen járt el a hirtelen bezárással, lekapcsolással.
Ha nem ez történik, vagy enged annak, hogy hétfőn megjelenhessen az újság, akkor megjelentetnek valami írásokat, amit már elkészítettek és teljes erővel az archívum másolásával foglalkoztak volna, ezzel a tovább növelve a veszteséget és lehetetlenné téve az esetleges újraindítást, eladást.
Az újság egyetlen értéke az archívum.
khm
2016-10-09 at 15:57
Istenem,mennyire idióták.