Húsvét nyolcada csak most kezdődik, s a „nyolcadik nap” idén április 8-ára esik. Érdekesen rendezi a Sors az idei évet: Valentin napon induló Böjt, Bolondok napjára eső húsvét, és 18.4.8. mint „mágikus” számsor a Választások napján, mely egyben „húsvét nyolcada”. A locsolkodás és mulatozás közben azonban nem szabad elfelejteni, hogy Húsvét maga életünk, kultúránk, identitásunk nagy választásairól szól. (Dobó István Péter húsvéti cikke a PS-nek.)
Amikor az asszonyok eltávoztak, íme, néhányan az őrségből bementek a városba, és jelentették a főpapoknak mindazt, ami történt. Azok pedig összegyűltek a vénekkel, és miután határozatot hoztak, sok ezüstpénzt adtak a katonáknak, és így szóltak: „Ezt mondjátok: Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt amíg mi aludtunk. És ha a helytartó meghallja ezt, majd mi meggyőzzük, és kimentünk benneteket a bajból.” Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogyan kioktatták őket. El is terjedt ez a szóbeszéd a zsidók között mind a mai napig. (Máté, 28. 11-15)
Láthatjuk tehát, hogy a Feltámadás ünnepének másnapján már elindult a „politikai játszmák” ideje, amikor az Igazságot hazugságokkal igyekeznek elfedni a Világi Hatalmasok, amikor a Nép érdekei és politikai igazságok felülírják azt a tényt, amely egész keresztény kultúránk sarokköve. Az a bizonyos „szegletkő” melyet elvetettek, s melyen az egész, jelenleg épp veszélyben érzett európai kultúránk alapszik. Húsvét üzenete egyértelmű: igen, vagy nem. Hit, vagy tagadás. Feltámadás, vagy valami más. Jelenleg, 2000 évvel később is „szóbeszédek” terjednek, legyen az a liberális média által sugárzott „Da Vinci-kód” gnoszticizmus Mária Magdolna „méhének gráljával” vagy épp a „szeretett tanítvánnyal” való kapcsolat homoerotikus felhangjainak lebegtetésével. Tartja magát az, a már az apostolok korában elterjedt eretnekség is, miszerint Jézus meg se halt a kereszten, helyette Isten „kicserélte” Jézust egy rabszolgára és az halt meg helyette. Mellesleg ezt az „eretnekséget” hirdeti az iszlám világszerte, szintén tagadva a Feltámadás tényét, Jézus Isten-fiúságát. Igenek és nemek: a Feltámadásban hívők, és a Feltámadásban nem, vagy máshogy, feltételekkel, langyosan, „egyrészt-másrészt” hívők, vagy épp annak nyílt tagadói.
A választás is arról szól, védjük-e a kereszténység alapvető titkát?
Természetesen a parlamenti választások, melyek jövő héten esedékesek alapvetően politikai, „evilági” témák mellett folynak. A viták, döntések is aktuális témákról szólnak, de azt állíthatjuk, hogy ezek mögött a választások mögött is világos kérdések nyugszanak: tagadjuk-e az Igazságot, védjük-e a kereszténység alapvető titkát, vagy mi is az „egyrészt-másrészt” döntések, politkai játszmák, végső soron az Igazság elkendőzésének pártján állunk. Merünk-e kiállni olyan vélemények mellett, melyek a „világ hatalmasai szemében” kellemetlenek, melyeknek megvallása, felvállalása rosszallást, politikai játszmákat von maga után, melyek elfedésére megvesztegetésre, korrupcióra, hazugságokra, ferdítésekre, „szóbeszédekre” van szükség.
Hagyjuk-e, hogy korunk „hatalmasai” akiket aztán nevezhetünk számtalan módon, találhatunk meg sok helyen Brüsszeltől az ENSZ-en keresztül ködös NGO-kig lefizessék a katonákat, hogy a nyilvánvaló igazságok helyett hazugságok és szóbeszédek egész hálózatait építhessék ki mindenki és az „egész nép” védelmében?
Egy feláldozása a Nép megmentése érdekében, ahogy Kajafás fogalmaz. Szerencsés tehát, hogy Húsvét eme „fekete-fehér, igen-nem” kontrasztjának nyolc ünnepi napja épp az idei választásokig tart, és döntésünket meghatározhatja bizonyos alapértékek alapigazságok melletti kiállás, a tiszta lelkiismeret szava. Európa, a hazánk, kultúránk, a Feltámadás titkának védelme és megvallása, melyet igazából korunk Feltámadás-ellenes szövetségével szemben kell megvallani idén és igazából 2000 éve úgy, hogy ezzel senki sem a népszerűséget és győzelmet éri el, hanem – ahogy Szent Pál fogalmaz – a zsidóknak botrányt, a görögöknek balgaságot vallva tesz hitet az Élet mellett. Mondhatjuk azt, hogy Európa a „kulturális kereszténység” sőt a szekularizáció és hitetlenség útján halad, elöregszik, kihal és az újonnan érkezők ezt pótolják. Érkezésük tehát szükségszerű, elutasításuk embertelenség, megtagadása a keresztény értékeknek.
Merjünk balgák lenni, ebben rejlik a túlélésünk!
Lehet mondani, hogy a migráció témájának „felturbózása” egyszerű kampányfogás, és ezen állításoknak is megvan a maga valóságalapja. Azon a tényen azonban ez mit sem változtat, hogy a kereszténység lényegének megvallása tulajdonképpen alapvető, a világ szemében balgaságnak vagy botránynak tűnő igazságok mentén hozott döntésekről szól. És Húsvét üzenetéhez tartozik saját gyarlóságunk megvallása is: a szétszéledő apostolok, az a félelem, hogy ezek a döntések szégyent és nevetséget hoznak ránk. És minden „egyrészt-másrészt” igazság mellett, világi hatalmasok játszmái mögött ezt jelenti a kereszténység felvállalása. Az alapvető igazságot –keresztényként – akkor is képviselni kell, ha e világ hatalmasai épp a nép érdeke, a „szükséges áldozatok” a kegyesség, a törvények, a politikai igazságok „szóbeszédei” mögé bújva akarnak meggyőzni minket arról, hogy Húsvét igazából meg se történt, Jézus nem is létezett, vagy ha igen, nem volt Isten fia, nem támadt fel, meg se halt…. Merjünk botrányosak és balgák lenni, hisz ebben rejlik a túlélésünk.
Dobó István Péter/PestiSrácok.hu. A vezető illusztráció Mathias Grünewald: Katonák Jézus sírjánál című isenheimi oltárképe (1512-1516)
Lovász Tamás
2018-04-03 at 09:46
Kereszténynek lenni annyi, mint gyűlöletmentes, tiszta szívvel fordulni minden ember felé és segíteni a szenvedőkön.
Ragnar
2018-04-02 at 23:20
Magyarország fennmaradást, kulturális fejlődését a történelem során a kereszténység és keresztyénség adta. Szinte minden Magyar családban vannak hívő emberek. Egy igazi “hívő” magyar ember ezekben a veszélyes időkben nem tagadhatja meg nemzetét, vallását. A hitehagyás bűn Isten ellen.
“Aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei atyám előtt” (Mt 10.33). Ez azoknak a vétke volt, akik azt mondták az üldöztetések idején, hogy már nem keresztények. Látjuk, halljuk mi zajlik Nyugat-Európában. Franciák, németek, svédek elhagyták hitüket. Napjainkban templomokat rombolnak le. Ezzel együtt pedig saját múltukat, kultúrájukat, nemzetük jövőjét számolják fel. Isten kirótta rájuk a büntetésüket. Mi ne járjunk így!
Gáspár Anett
2018-04-02 at 15:08
A szerző neve is misztériumot rejt.
Dobó István és Péter, aki követelte az áruló nevé. ?
Választó Polgár
2018-04-02 at 14:39
A hitnek ehhez nincs köze, hiába Jézus említése, hiába a bibliai idézet.
Istennek nincs köze a számmisztikához. És azt is kívánom ne legyen ezeknek semmi hatása a választások kimenetelére, sem a miniszterelnök karrierjére. Bár aki ezt írta, akik ezt vallják nyílván a segítségnyújtás és jó szándék vezeti őket.
A választások kimenetelében a tiszta hit és Isten segítse a miniszterelnököt, mivel ennek a választásnak ő a központi szereplője.
De ezt maga a miniszterlök is elmondta ebben a videóban.
https://www.echotv.hu/hirek/2018/04/01/orban-viktor-a-sorosistak-mind-szavaznak-legyunk-ott-mi-is
Választó Polgár
2018-04-02 at 14:50
” Nekünk Magyarország az első (…) és vannak (…) na most nem akarok senkit megbántani, de annyit biztosan mondhatok nekik nem Magyarország az első, hanem valami más.
És eközül kell választanunk. E közül választhatunk. Én csak azt tudom mondani mindenkinek akinek Magyarország az első semmiképpen ne maradjon otthon (…) menjenek el szavazni, és hozzák el minden ismerősüket akiknek fontos Magyarország jövője, és utána a jó Isten kezében vagyunk mindannyian. ”
ECHO TV, 2018. Orbán Viktor
Gáspár Anett
2018-04-02 at 15:12
Ja! Mondja az ateista: időszámításunk előtt, időszámításunk után.
De arra nem gondol a balga, hogy az időszámításunk Krisztus születéséhez igazodik.
Magyarul:Krisztus urunk születése előtt , avagy után.?
Választó Polgár
2018-04-02 at 15:19
De ez nem számmisztika.
Gáspár Anett
2018-04-02 at 13:41
18.4.8. = 1848
🙂