Bizonyos cégek a munkaerőt nem munkaviszony keretei között alkalmazzák, hanem katás vállalkozóként. Nem fizetik meg a munkaviszonyt terhelő közterheket, így a dolgozóknak jelentősen kevesebb nyugdíjuk lesz, és munkajogi védelem sem illeti meg őket- mutatott rá a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Izer Norbert a Magyar Nemzetnek azt hangsúlyozta, hogy a kormány arra készül, hogy kiszűrjék a bújtatott szerződéseket, ezért a munkavállalók érdekében változnak majd a kata szabályai. A kormány igazságossá teszi a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait – hangoztatta az államtitkár a Magyar Nemzetnek.
A Magyar Nemzet szombati lapszámában megjelent interjúban Izer Norbert azt mondta, hogy több tíz milliárd forint is származhat jövőre az átalakításból. A változás egyik leglényegesebb eleme lesz, hogy ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a 3 millió forintot, akkor a 3 millió forint feletti rész után 40 százalékos adót kell leróni.
Az összeget azok a nagy cégek róják majd le, amelyek ma színlelt szerződéssel, a kata visszaélésszerű alkalmazásával foglalkoztatják az embereiket
– jelentette ki.
Az államtitkár szerint a változtatások a legtöbb katást nem érintik, de érdemben tisztíthatják a piaci viszonyokat.
A kata mértéke nem változik – közölte.
Az adónem továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb terhet jelentő közteherviselési lehetősége marad. Az egyetlen cél, hogy kizárják a visszaélés lehetőségét
– mondta.
Az államtitkár rávilágított, hogy a változtatással a munkavállalók érdekeit védik.
A probléma lényege, hogy bizonyos cégek a munkaerőt nem munkaviszony keretei között alkalmazzák, hanem katás vállalkozóként. Nem fizetik meg a munkaviszonyt terhelő közterheket, így a dolgozóknak jelentősen kevesebb nyugdíjuk lesz, és munkajogi védelem sem illeti meg őket
– emelte ki Izer Norbert.
A legfontosabb módosítás ezt a helyzetet szüntetné meg azzal, hogy bizonyos esetekben extra befizetést ír elő. Ha a katás vállalkozó és egyik üzleti partnere között az ügyletek értéke egy éven belül meghaladja a 3 millió forintot, akkor a 3 millió forint feletti rész után 40 százalékos adót kell leróni.
Fontos, hogy a pluszadót az üzletfélnek, azaz a nagy cégnek kell befizetnie. Így nem éri majd meg a bújtatott foglalkoztatás
– mondta az államtitkár a Magyar Nemzetnek.
Forrás: MTI/Fotó: MTI
Sváby
2020-06-27 at 09:43
Nos, ez egy ordas nagy hiba a kormányzat részéről. Győztek a bürokraták a józan ész felett. Most bukják 2022-őt, ebben biztosak lehetnek.
Sok ezer, talán sok tízezer olyan személyt küldd vissza a szürke vagy fekete zónába, akik korábban még a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot sem tudták fizetni és feketén dolgoztak.
A magas hozzáadott értéket előállító szolgáltatókat pedig szintén becstelenségre ösztönzi, de nekik lesz annyi sütnivalójuk, hogy reagáljanak az átalakított feltételrendszerre.
Inkább emelnék a tételes adó mértékét a duplájára, az is tisztességesebb volna és jobban védené a tényleges bújtatott munkaviszonyba szervezett munkavállalók érdekeit, hiszen akkor az ellátási alapja (pl.:táppénz) már értékelhető mértékű lenne.
Sváby
2020-06-27 at 09:57
Halló, baráti tüzet ilyen hangnemben? Normális?
Miből gondolod, hogy Nálad van a bölcsek köve és másnak nem lehet eltérő véleménye?
Nekem is van szerencsém itt és ott is “előfordulni”, ezért én nem üdvözlöm. Szó, 1:1.
Nem hiányzik ez az alpári bolsi tempó kedves KJ.