Ha az orosz politikai életre gondolunk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Putyin kormányzó tömbjén, az Egységes Oroszországon kívül még más pártok is vannak a parlamentben. A kormányzó párt valóban elsöprő többséget szerzett az ország legtöbb választásán, de azért nem hagyhatjuk ki az ellenzéket sem, akik bár a parlament helyek alig huszonöt százalékával rendelkeznek, mégis eléggé változatos politikai alakulatok találhatóak közöttük. Ahogy a Szovjetunióról sem tudtunk sokat, úgy a mai Oroszország is egy rejtély az európai ember számára. Például valószínűleg nem a nyugati kormányok és sajtó által futtatott és favorizált Navalnij Putyin igazi ellenzéke.
Oroszországban ötévente tartanak parlamenti választásokat, a következő idén szeptemberben esedékes. A legutóbbi, 2016-os választások eredményeként Putyin pártja elsöprő többséget tudhatott a magáénak: a szavazatok közel hetvenöt százalékát szerezte meg, és háromszázharmincöt parlamenti székhez jutott. Az őket követő pártok meglehetősen homogén képet mutatnak, bár elméletben eléggé eltérő szemléletet testesítenek meg. Érdekesség, hogy a második legerősebb formáció a Kommunista Párt lett. Az oroszok MSZP-je nem titkolja a múltját, és egyértelműen a Szovjetunió örökségét kívánja folytatni. A harmadik legfontosabb politikai erő pedig az Orosz Liberáldemokrata Párt, aki nevével ellentétben nem éppen a Kelet SZDSZ-e, de akiről talán hazánkban is a legtöbben hallhattak, hála vezetőjének, az asztalcsapkodós Vlagyimir Zsirinovszkijnak.
Van-e orosz ellenzék egyáltalán?
A kérdés többek szerint azért jogos, mert a legerősebb ellenzéki pártok képviselőit gyakran éri a vád, hogy Putyin bábjai. Ez pedig nem is egészen megalapozatlan állítás. Legutóbb a Polgári Platform (a képen sötétlilával jelölve) vezetőségéről derült ki, hogy közeli kapcsolatban állnak az elnökhöz köthető gazdasági körökkel. Annyi mindenesetre igaz, hogy a parlamentbe jutott ellenzéki erők nem igazán bírálják a kormány politikáját. Ez elviekben azt is jelenthetné, hogy egyetértenek az Egységes Oroszország döntéseivel, de lássuk be, a legbelátóbb ellenzéki erők sem fogják félretenni saját programjukat, ha más irányt vesz a politika. Azért egy olyan ellenzéki erő csak van az orosz parlamentben, amely folyamatosan bírálja a kormányt: ilyen Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális-demokraták vezetője.
Zsirinovszkijt gyakran afféle “szent bolondként” emlegetik, főként szélsőséges megnyilvánulásai miatt, amelyek gyakorta nem szalonképesek. Az OLDP nevével ellentétben közel sem nevezhető liberális pártnak a szó nálunk is ismert értelmében. Zsirinovszkijék szélsőjobbos politikát folytatnak, és bár ő az a politikus, aki a leggyakrabban szembemegy a kormánypárttal az orosz parlamentben, ez leginkább annak köszönhető, hogy Putyint túl puhakezűnek és szabadelvűnek tartja. Szerinte ugyanis egy még centralizáltabb Oroszországra lenne szükség, afféle új cári berendezkedést vizionál. Leggyakrabban a posztszovjet térség nyugati országait támadja, illetve az orosz elnök velük kapcsolatos politikáját. Ő volt például az is, aki szerint az orosz-grúz háború során Oroszországnak meg kellett volna szállnia ellenfelét, majd az ukrán konfliktus kapcsán ugyanezen elv mellett kardoskodott. A “szent bolond” jelző azért akadt rá, mert sokak szerint éppen az a szerepe, hogy a kormánypárt centralistának tűnjön mellette, és kimondhassa azt, amit az elnök nem tehet. A Kommunista Párt és az Igaz Oroszország azonban gyakran összetűzésbe kerül a rezsimmel, és bár náluk is felmerül, hogy Putyin bábjai lehetnek, ez sokkal kevésbé látszik valószínűnek, mint a fentiek esetében.
Na de akkor vannak-e liberálisok Moszkvában?
Ha a közelmúlt tüntetéseire gondolunk és a hazai példákból indulunk ki, akkor azt hihetnénk, a nyugati erők által támogatott Navalnij lehet az orosz liberálisok vezéralakja. Oroszország esetében viszont nem indulhatunk ki hazai példákból. Navalnij bloggerként kezdte, majd előbb szélsőjobboldali politikát folytatott, az etnikai kisebbségeket a fogszuvasodáshoz hasonlítva, majd mikor látta, hogy ebből a vitorlából Zsirinovszkij kifogta a szelet, hirtelen nyugatbarát lett, korrupcióellenes és liberális. De ez főként csak retorika. Ha magyarországi példát keresnék, akkor azt mondanám, hogy inkább Jakab Péter ő, mint Fekete-Győr András. Az orosz liberálisok vezetőjét nem benne kell keresnünk, ez a pozíció egyértelműen Grigorij Alekszejevics Javlinszkijt illeti.
Javlinszkij pályafutását a Szovjetunió utolsó évtizedeiben kezdte, nem is akárhol. 1989 előtt, alig negyvenévesen tagja volt annak a gazdasági szakemberekből álló csapatnak, akik kidolgozták a peresztrojka rendszerét Gorbacsov megbízásából. Annak ellenére, hogy már jóval korábban teljesített politikai megbízásokat, a pártba csak 1985-ben lépett be, saját bevallása szerint soha nem volt kommunista, és ez megnyilvánulásaiban, illetve tetteiben is igazolódni látszik. Elkötelezett híve a magántulajdonnak és ellenzője az autoriter rendszereknek, amolyan klasszikus liberális, amiből manapság eléggé nagy hiány van a világban. Javlinszkij 1993-ban alapította meg két társával a Jabloko nevű politikai tömörülést (a jabluko szó oroszul almát jelent, a párt neve szójáték az alapítók neveinek összetételéből: Javlinszkij-Blodirjev-Lukin), és azóta az összes orosz választáson indult elnökjelöltként, az alakulás évében pártja saját frakciót is alkothatott az állami dumában, azonban 2003 óta (ebben az éveben választották meg Putyint) nem sikerült bejutniuk a parlamentbe. Javlinszkij politikáját leginkább antiautoriter és antikommunista jegyek jellemzik. Semmiféleképpen nem nevezhető tehát kommunistának (ismét egy ellentét a nyugati liberálisokkal szemben).
Putyin nyugatos ellenzéke is elkötelezett Oroszország nagyhatalmi státusza mellett
Azonban nem csupán nyugati társaiktól való eltéréseik miatt érdekesek az orosz liberálisok. Javlinszkij egyáltalán nem nevezhető Putyin támogatójának, de bábjának sem, egyértelműen ellenséges hangnemet üt meg a kormánypárttal szemben, viszont inkább konstruktív véleményformálóként jelenik meg a politikai életen kívül. Nem barátja Putyinnak, de elismeri érdemeit. Itt jön talán a leginkább érdekes megnyilvánulása, amire nemrégiben került sor személyes weboldalán. A Jabloko vezetője ugyanis élesen bírálta Navalnijt és támogatóit, kitért a politikus nyugati támogatottságára, múltbéli tetteire, és általánosságban meglehetősen lesújtó véleményének adott hangot a “csodaellenzéki” kapcsán. Javlinszkij szerint ugyanis Navalnij tudatában volt annak, hogy amint hazatér, letartóztatják, ezért nagy nyilvánosságot kapott vesszőfutása csupán egy politikai hack, amivel figyelmet és újabb külföldi támogatókat kíván nyerni magának. A politikus írásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani oroszországi tüntetések sem nagyságukban, sem egyéb jellemzőikben nem térnek el az elmúlt tíz év megmozdulásaitól, attól függetlenül, hogy nagyobb médiavisszhangot kaptak, még nem fogják megváltani a világot.
Oroszország politikai berendezkedése a nyugati szem számára talán nehezen érthető. Igen, autoriter ország, de nem diktatúra. Az orosz nép megválasztotta Putyint és elismeri a hatalmát, mert neki köszönhető, hogy kilábaltak a kilencvenes évek összeomlásából, Oroszország végre túllépett az évtizedes megaláztatáson és újra nagyhatalommá vált. Ezt az ellenzék is tudja. Putyin valódi politikai ellenfelei tisztában vannak az elnök népszerűségével, és ha nem is elégedettek vele, de tudják, hogy a választásokat nem tüntetéseken nyerik majd meg.
Forrás: Yavlinsky.ru/Ria.ru/Yabloko.ru; Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Feri
2021-03-10 at 20:57
Molnár!
Ott a piros pont.
MJF
2021-03-10 at 10:44
Minden kedves kommentelővel, teljes mértékben egyet értek!!!!!!
Beszélgetéseim során, elszoktam mondani, hogy nekem nagyon jó barátom
Putyin úr (mindenki nagyot néz), csak Ő ezt nem tudja!!! Tisztelem, becsülöm, felnézek rá, és kívánom, hogy Oroszországnak még, sokáig Ő legyen az elnöke!!! Én úgy gondolom, hogy Putyin urat nagymértékben Jelcinnek köszönhetjük! Nagyon jó érzékkel, előrelátással választotta ki azt a személyt és támogatta, aki kemény kézzel, vas akarattal, képes volt elindítani, egy soha nem látott fejlődési irányba Oroszországot!! Geopolitikailag nem vagyunk kimondottan kedvező helyen, mert Magyarország és Oroszország kötött van Ukrajna, ennek okán úgy gondolom, hogy Szerbia lehetne egy áttételes “híd”, országaink között, de ez lehet, hogy a vágy kategóriába tartozik.
MJF
2021-03-10 at 10:07
Osztom a véleményed!!!!!!!!!!!!!!!
Hesslerezredes
2021-03-09 at 13:13
Nekünk, fegyelmezett, katonás, józan konzervatívoknak az egyetlen megmaradt reményünk mára: Oroszország!!!
Én Oroszországot a mi egyetlen, igazi szövetségesünknek tekintem.
És nem az ún. “NATO-szövetségeseinket”
Hesslerezredes
2021-03-09 at 13:09
Vannak egyáltalán liberálisok Oroszországban? – reméljük soha nem is lesznek!
csakafidesz
2021-03-08 at 13:53
Wezuv 2021-03-08 at 11:11
Putyinnak mások a lehetőségei. Arrafelé a hatalom az hatalom és gyakorolják is. Ha egy tüncikét betiltanak az be van tiltva. A parlament előtti rendőrt leköpdösőket nem demokratikusan viszik bíróság elé, hanem a rendőrségre viszik és ott addig verik őket amíg jól meg nem tanulják, hogy rendőrt leköpni nem szabad..
Wezuv
2021-03-08 at 11:11
Orbán tanulhatna Putyintól!
molnar
2021-03-07 at 21:00
Putyint többre értékelem becsülöm mint az összes korrupt-kriminális brüsszel parazita diktatúra mafíát!
Liberális = mocsok kriminális terrorista !
A sok naiv ostoba még nem érzékeli ,hogy brüsszel egy totális Centrál-IV Bírodalmi DIKTATÙRÀT épít európában!
NEM neked hanem mindent ellened !
A szólásszabadság korlátozása beszüntetése CENSÙRA -Fuckbuuk- Twitter stb!
A korlátozások szabályok tömege ! Nem neked hanem ellened !
Adat-bázisok létesítése mint régen a német GESTAPO !
Mint a nácik “szelektálnak” és politika nézeted szerint kategoria csoportokba sorolnak tárolnak !
Mobil-teló a név-kártyád a közmédia kommented a politika nézeted ! “KZ” nem “KZ”
Hajrá Putyin !
hivő
2021-03-07 at 20:41
Oroszország stabilitása
nagyon fontos lesz az
elkövetkező években.
Ha nincsenek
nyugatias liberálisaik
vagy az ő liberálisaik tudják
hogy a hazájuk ellen harcolni
az egy ..zéro sum game..akkor
az oroszok nagyon szerencsések.
egon samu
2021-03-07 at 19:42
Vannak egyáltalán liberálisok Oroszországban?
Persze!
A szibériai munkatáborokban…
Így van ez jól.
stollarmiki
2021-03-07 at 18:39
Vannak egyáltalán liberálisok Oroszországban?
Kit érdekel? Kétlem, hogy hiányoznának ott valakinek.
bl
2021-03-07 at 17:44
A föld anyácska a gyökerekhez való ragaszkodást, a cár atyuska pedig a közösséghez való ragaszkodást fejezi ki. Ezt kellene csinálnia mindenkinek. Ragaszkodni a gyökerekhez és ragaszkodni ahhoz, hogy eggyek vagyunk, közösséget alkotunk. Ha ez megvan, akkor jöhet a liberalizmus. De csak utána és menetközben sem térhet le erről az alapról.
JG
2021-03-07 at 17:15
CSAK ÍGY TOVÁBB!
Putyin legnagyobb bűne, hogy nem engedte a Deep State -nek kirabolni Oroszországot.
Putyin elzavarta Hodorkovszkijt és a háttérhatalom kollaboránsait, így a befolyásuk jelentősen csökkent.
Soros civiljeit is megfékezte és a nyugati agymosodákat is korlátozta.
ÉN SZURKOLOK NEKI!
Poppy
2021-03-07 at 16:44
Vannak, csak egy lélegzetvételnyi időre, oszt hore.
Hajrá Putyin!
Lárifári
2021-03-07 at 15:14
@ Pósa Zoltán
A németek részéről már megkezdődött. Egyre több német települ át, vesz tanyát Magyarország mellett Oroszországban is. Nem csak nyugdíjasok, hanem középkorúak, családostól ott kezdenek el önellátó gazdálkodást folytatni.
Nahát
2021-03-07 at 12:43
Nekünk sincsenek liberálisaink, csak bolsevikjaink vannak, akik szeretik magukat liberálisnak nevezni, de ha megkérdezzük tőlük, egyetértenek-e Gyurcsánnyal, aki megígérte, hogy felmondja a Vatikáni szerződést (következmény: katolikus egyház eltiprása, katolikus iskolák ellehetetlenítése, szerzetesek szétzavarása), egyetértenek vele. Nem tűrik az ellenkező véleményt, és hatalomra kerülésük esetén beszántanák a jobboldali médiumokat. A legfőbb pedig: mindenképpen külföldi kizsákmányoló elnyomók uralma alá hajtanák Magyarországot. Ez nem liberalizmus, ez kommunista diktatúra.
Kerekferke
2021-03-07 at 12:28
csakafidesz 2021-03-07 at 12:03!
&
Tetszett a kép, ahogy a beszökött “bevándorló” barbárok szépen, libasorban, katonásan, kezüket a tarkójukra téve, 4 fegyveres “védelmében vonultak “szálláshelyükre”, kihallgatásra, hogy aztán mint a szomszéd macskáját, visszavágják őket a kerítésen.
Hát ehhez előbb nagyhatalomnak kell lenni.
Az viszont nem tetszik, hogy az eu-s határvédők visszavonultak, és máris ezrek tolakodnak a déli kerítésnél. Földinek adok igazat, hogy körbe kell keríteni a határokat.
K
2021-03-07 at 12:27
USA-ban sokkal rosszabb a helyzet, mert úgy mint a Demokrata Párt, és a Republikánus párt liberálisokkal elárasztva ugyanazt szajkózzák.
Oroszország még demokratikusabb mint az USA autoriter 2 párt rendszernek hazudott egy párt rendszere.Oroszországban legalább 4 párt van az országgyűlésben.
Kerekferke
2021-03-07 at 12:20
Hát nálunk a liberális “centralista”= magához vonzza, foglalja az ultraliberálist, a kommunistát és a nyilast az MSZP-től az LMP, Együtt, Párbeszéd, Momentum, DK, Jobbik, MiHaM pártokon át az ISZOM- fazom pártokig oda-vissza és átellenben, vizavé, fönek meg lenek, keresztül-kasul.
csakafidesz
2021-03-07 at 12:03
Van egy rossz hírem. Még b.zik is vannak Oroszországban, de arrafelé ezzel nem szoktak dicsekedni..
LACIKA
2021-03-07 at 11:58
Hajrá oroszok!!!
Torockó
2021-03-07 at 11:32
A kérdés felesleges. Hiszen sehol sincsenek “liberálisok”. Olyan dogmatikus akarnokok vannak, akik liberálisnak nevezik magukat, de az intoleranciájuk minden másét felülmúlja…
A “liberalizmus” diktatúrája, korunk átvedlett kommunizmusa.
Pósa Zoltán
2021-03-07 at 10:44
Most már Oroszországba kellene disszidálni, ha muszáj lenne! KI hitte volna ezt 1990 előtt?