A várakozásoknál lényegesen magasabb, átlagosan 12-13 százalékos keresetemelés lesz idén a versenyszférában, a bértárgyalások a legtöbb helyen már lezárultak – írja érdekképviseleti forrásokra hivatkozva a Magyar Idők pénteki száma.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a lapnak elmondta, összességében békésen zajlottak a 2018-as egyeztetések, nagyszabású demonstrációkra, szakszervezeti lépésekre nem került sor, a vitás kérdéseket pedig a legtöbb helyen gyorsan rendezték. A kamarai vezető szerint az emeléshez hozzájárultak a kormányzati lépések, de a vállalkozások döntését elsősorban a reálpiaci folyamatok befolyásolták. Egyre kevesebb cég látja úgy ma már, hogy az olcsó munkaerő a versenyképesség titka, inkább a hatékonyságnövelésre kerül a hangsúly.
A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda várakozásai szerint is 12-13 százalékot emel idén átlagosan a versenyszféra. Ebből 10 százalék körül alakul az alapbérek felzárkóztatása, a további 2-3 százalékpontot pedig a béren kívüli juttatások, valamint a pótlékok emelése jelenti. A szakszervezeti vezető szerint közvetve a kedvező gazdasági tendenciák is jelentősen hatnak a bérekre, ugyanakkor a vállalatokat leginkább a munkaerő megtartása motiválja. A legnagyobb emelést – a tavalyihoz hasonlóan – az alacsony keresetűek kapják, de a nagyobb tudást igénylő munkakörök sem maradtak ki a felzárkóztatásból.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke kiemelte, a kisebb vállalkozások – ahol tudtak – szintén 12 százalék körüli emelést adtak átlagosan. Az érdekképviseleti vezető szerint a szakemberhiány a munkavállalókat is bátrabbá tette, ezért a vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy a konkurencia ne csábítsa el a munkavállalókat.
Az állami vállalatoknál a hároméves bérmegállapodás szerint januártól átlagosan 10 százalékkal magasabb fizetést kapnak a dolgozók
-emlékeztetett Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor kiemelte, a jelentős felzárkózás mellett a jövőben tárgyalni kell egyéb intézkedésekről is, mivel a munkaerőhiány egyéb válaszokat is megkíván. A minimálbér 8 és a garantált bérminimum 12 százalékos emelése mintegy egymillió dolgozót érint, a bérmegállapodásban ugyanakkor csak 2017-re és 2018-ra volt meghatározva az emelés mértéke. Palkovics hozzátette, az őszi bértárgyalások folyamán a legkisebb bérekről, valamint a munkaerőpiaci folyamatokról ismét egyeztetniük kell az érdekképviseleteknek a kormánnyal.
Forrás: MTI/magyaridok.hu; fotó: fiscored.com
Ferenc
2018-04-21 at 09:54
Az nyilván akkor volt, amikor a Böszme lenyult egy havit. Igaz, efftársnő?
Liliann
2018-04-20 at 10:33
A közszolgáké meg 2006 óta nem emelkedett. Én csak azt a különbséget érzem, hogy reggel 7-től este 7-ig dolgozom diplomával és 190.000,-Ft-ot keresek 35 év munkaviszony után, egy cukrászdában aki kirakja a sütiket az is megkapja ezt az összeget. Örülök, hogy Nava neked könnyebb. Tíz éve még az akkori fizetésem valóban jó volt, ma már semmire sem elég. A felelősség pedig nagy.
kalotaszeg
2018-04-20 at 09:56
Marhaság. A bérből & fizetésből élő kisemberek 99%-ának semmiféle reálbérnövekedése nem volt az elmúlt években.
Nava
2018-04-20 at 10:26
Ez a marhaság, hogy nem volt. A legtöbb ember érzi a különbséget. Ha összehasonlítom az tíz évvel ezelőtti állapotokat és a mostanit, egyértelmű, hogy könnyebb és jobb az életünk.
kalotaszeg
2018-04-20 at 10:58
Pont tíz éve világgazdasági válság volt. Fura lenne, ha akkor jobb lett volna.
anita
2018-04-20 at 13:41
Na, de pont ez a lenyeg, kalotaszeg, hogy abbol kellett a Fidesznek kihozni az orszagot.
Ezert is, ennyivel jobb, most az elet, ha nem lett volna valsag, sokkal jobb lenne most.
Magyarorszagon tudtommal 2009/2010 korul jelentkezett a valsag, a bankok szerint.