A magyar kormány sikeresen lép fel az antiszemitizmus ellen – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter a német külügyi államtitkár nyilatkozatára reagálva Facebook-bejegyzésében hétfő délután.
Hivatalos levélben reagáltam Michael Roth augusztus 21-i nyilatkozatára, amelyben többek között antiszemitizmussal vádolta meg Magyarországot. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar kormány zérótoleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben és más európai országokkal ellentétben sikeresen lép fel ellene
– fogalmazott Varga Judit. A német szociáldemokrata külügyi államtitkár megnyilvánulása a kettős mérce és a megalapozatlan vádak újabb példája, amellyel a közös európai értékekre hivatkozva próbál nyomást gyakorolni több tagállam demokratikusan megválasztott kormányára, köztük Magyarországra. Most már mindenki láthatja, hogy mi várható akkor, ha a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket átpolitizálják, és homályos koncepciókon, átláthatatlan eljárásokon alapuló költségvetési szankciókat vezetnek be – írta a miniszter. Hozzátette: a német külügyi államtitkár szavai komolyan megkérdőjelezik az őszinte együttműködés iránti elkötelezettségét. Nyilatkozata nemcsak a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, hanem a szolidaritást is veszélyezteti. Németország olyan időszakban viseli az EU Tanácsának soros elnökségét, amikor az egység és az együttműködés kulcsfontosságú.
Találjunk közös válaszokat a kihívásokra, amelyekkel az Európai Uniónak szembe kell néznie. Ebben Magyarország továbbra is megbízható partnere a német elnökségnek. Az álláspontunk azonban továbbra is világos: a jogállamisági párbeszédnek tényeken kell alapulnia. Csak így vethetünk véget a politikai vádaskodás ördögi körének, ahol az ideológiai és politikai megfontolások többet számítanak, mint a tények
– fogalmazott Varga Judit. Szombaton Szijjártó Péter külügyminiszter a német államtitkár nyilatkozatára reagálva leszögezte: Magyarországon a zsidó közösség biztonságban van. Arra kérte az államtitkárt: fejezze be a magyar emberek méltatlan támadását, és ha legközelebb ilyen súlyos témában megszólal, nézzen körül saját háza táján. Vasárnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium bekérette Németország budapesti nagykövetét Michael Roth nyilatkozata miatt.
MTI
Rémusz
2020-08-24 at 22:46
Bocsánat, de a buzik mióta töbségi társadalom, vagy mióta valamiféle nemzeti párt??
Lehet, hogy énvagyok egy barom, de valahogy sehogysem fér a buksimba, hogy milyen jogon használnak egyáltalán zászlót.
Szerintem egy középületen, sem reklám, sem pártzászló, sem különböző eszement gittegylet felmosórongya nem kerülhet fel és kész.
A középületre legfeljebb a természetes MAGYAR trikolor kerülhet fel, esetleg az eus zászló és ha küldötség jön hozzánk, akkor az ő zászlaik.
Semmiféle homár, vagy mondvacsinált egyébb baromarcuak felmosóronygya nem kerülhet fel!
Rakják fel a buzeránsok a rongyaikat a saját lakásukra, oszt elvan intézve.
Az állami épületekre csak a hazánkat, illetve más haza jelképei kerülhetnek fel és semmi egyébb rongynak nincs helye és kész.
Azt a szabolcsi tirpák polgármestert és a köcsög társait jól megkell büntetni akiknek ez nem tetszik.
Nem elődöt kell barkácsolni, meg a fradistákat, hanem azt a világi barmot aki ezt megmerte tenni.
Gyerekek! Ebben az országban tényleg a rohatt, büdös kommonistáknak mindent szabad??!!
Nem volt még elég belöllük??!!
Frankón nemértem, ha kétharmad van, akkor mi a rossebet hajbókol a kormány, ahelyett, hogy jól fenéken billentené ezeket a nyomorult lipsi barmokat! Hazudoznak, fenyegetőznek, mellédumálnak, a parlamentben össze-vissza üvöltöznek, akár az eszementek, hát szükségünkvan ezekre??!!
Neharagudjatok, de Viktoron, Péteren és Juditon kívül a többi kormánytag, mi a rossebet csinál?
Esetleg malmozik, vagy fézbukozik munkaidőben??
Idejelenne már szétcsapni a lazsáló és remitens elvtársak között a szakramentumát!!
Manteufel
2020-08-24 at 19:43
Antiszemitizmus mindig volt, van és lesz amíg magukat zsidónak vallók léteznek. Ez valamiért mindig kialakul. De ma már, ha egy zsidónak ez nem tetszik szabadon alijjázhat innen. Judit foglalkozzál mással!
Namond
2020-08-24 at 18:22
Vannak korrupt nyomozók, korrupt ügyészek, bírómaffia, csaló, zsaroló és okirathamisító ügyvédek?
Ha igen, meddig? és hogy szűrik ki őket a tisztességesek közül?
oshon
2020-08-24 at 17:55
Legyen szives lepjen fel ugyan olyan sikeresen az antimagyarsag ellen is !!! Lasd a bzirongyok kifuggesztese , a Magyar zaszlo dunaba dobasa , az ugymond szegregaciok es bortonbiznisz , a sok magyargyilkolok es sztojka ciganyok magyarellenes orjongeset , a czegledy , seviep es sok sok korrupcios ugy … EZEKET tessek SIKERESEN ugy mint a zsidok ovasat … “oszt” lfsz !!!
oshon
2020-08-24 at 17:54
Legyen szives lepjen fel ugyan olyan sikeresen az antimagyarsag ellen is !!! Lasd a buzirongyok kifuggesztese , a Magyar zaszlo dunaba dobasa , az ugymond szegregaciok es bortonbiznisz , a sok magyargyilkolok es sztojka ciganyok magyarellenes orjongeset , a czegledy , seviep es sok sok korrupcios ugy … EZEKET tessek SIKERESEN ugy mint a zsidok ovasat … “oszt” lfsz !!!
"Lárifári"
2020-08-24 at 17:29
Akkor most már eredményesen lehetne foglalkozni a “szerveződő hazai kisebbségi konfliktussal” is. Lásd Ps. másik mai cikkét.
Namond
2020-08-24 at 17:26
Varga Judit hivatalos levelében kérte M. Roth leváltását, külügyi államtitkári státuszából és közéleti nyilatkozatoktól eltiltását is?
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
A nemzeti gyász és a gyászzászló használata a 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendeletben olvasható:
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott
132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet
a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről
A Kormány a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló – a 2000. évi XXXVIII. törvénnyel módosított – 1995. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Njt.) 21. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7.§.(6) bekezdése – mely 2012. január 1-én lépett hatályba – úgy rendelkezik, hogy a közterületeket nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon kell lobogózni, a rendeletalkotásra ugyanezen törvény 24. §.(5) bekezdése adja meg a felhatalmazást. A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva a fenti törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotja meg rendeletét. A törvény értelmében azokon a középületeken, melyeket a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott közfeladatot ellátó intézmények a feladatuk ellátása során használnak Magyarország zászlaját állandó jelleggel ki kell tűzni. A törvény értelmében pedig a közterületeket a nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon kell fellobogózni. A fellobogózásra vonatkozó javaslat – rendelet-tervezet – a településen részben kialakult hagyományt követve azt pontosítva, kiegészítve a lobogózás szempontjából frekventált helyeket jelöli meg annak minimális időtartamát is meghatározva. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT: Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: A nemzeti ünnepek méltó megünnepléséhez tartozik a település ünnepi fellobogózása is. A fellobogózás helyi rendjének kialakítása, betartása elősegíti a helyi közösségi összetartozást, a nemzeti kultúrához való kötődés érzését, a magyarságtudat elmélyülését, mindezekben megnyilvánul a szabályozás társadalmi hatása. Környezeti, egészségügyi következmények: nincs Jogalkotás szükségessége, elmaradásának következményei: A 2011. évi CCII. törvény úgy rendelkezik, hogy a közterületeket a nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon fel kell lobogózni. E szabályozás elmaradása esetén a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés elkövetésével a törvényességi felügyeletet gyakorló megyei Kormányhivatal a 2011.évi CLXXXIX törvény 134.§ és 137.§-ban meghatározott törvényességi felügyeleti eszközöket alkalmazza. Adminisztratív terhek, jogszabályalkotáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Adminisztratív terheket nem jelent a rendeletben foglaltak végrehajtása. Személyi feltételek adottak, a tárgyi feltételek megteremtése nagyobb megterhelést nem jelent, a költségvetésben a pénzügyi forrás megteremthető.
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 24/2016. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
Budapest főváros fellobogózásáról
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése az 1. § és a 2. § vonatkozásában a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 1. § és a 3-8. § vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Budapest főváros közigazgatási területén
a) a 2. § és 3. § tekintetében a közterületekre,
b) a 4-8. § tekintetében a közterületekre és – a vallási szertartásokra szolgáló épületeken kívül – a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában, használatában vagy kezelésében lévő minden lakó- és vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületre (a továbbiakban: középület)
terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki a reklám-, vagy hirdetési célú zászlókra, lobogókra.
2. Magyarország zászlajával, lobogójával történő fellobogózás
2. § (1) Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepen (a továbbiakban: nemzeti ünnep) az 1. melléklet szerinti közterületeket Magyarország zászlajának, lobogójának elhelyezésével, kitűzésével kell fellobogózni.
(2) A nemzeti ünnepen a fellobogózás végrehajtásáról a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal gondoskodik és viseli költségeit.
(3) A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal a nemzeti ünnepet megelőző napon 12.00 óráig lobogózza fel a kijelölt közterületeket, és a nemzeti ünnep elteltét követő 12 órán belül köteles leszedni a zászlót, lobogót. A Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Főpolgármester hosszabb vagy rövidebb időtartamot is meghatározhat.
(4) Közterületeken álló épületek, építmények fellobogózásakor a zászlótartó szerkezetek felszerelésének módját és időpontját a tulajdonossal, a kezelővel egyeztetni kell.
(5) Közterületeken álló egyéb létesítményekre, így különösen a köz- és díszkivilágító berendezésre, forgalomirányító jelzőlámpára zászlótartót csak úgy szabad felszerelni, hogy az a létesítmény üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza vagy balesetet ne okozzon, és a közúti közlekedést se veszélyeztesse.
3. § A nemzeti ünnepen az 1. melléklet szerinti közterületeken a 2. § (1) bekezdésben foglaltakon túl Budapest főváros zászlaját, lobogóját is el kell helyezni, ki kell tűzni.
3. A Budapest főváros zászlajával, lobogójával vagy egyéb zászlóval, lobogóval történő fellobogózás
5. § (1) A Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Főpolgármester határozza meg azokat a közterületeket, amelyeket a rendezvényszervező kérelmére fel kell lobogózni a következő rendezvények időtartama alatt:
a) Budapesti Tavaszi Fesztivál,
b) CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendezvény időtartama alatt Budapest főváros zászlajával, lobogójával, és a rendezvény zászlajával, lobogójával történő fellobogózás végrehajtásáról a rendezvényszervező gondoskodik és viseli költségeit.
6. § A Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Főpolgármester az 5. §-ban foglaltakon kívüli egyéb események, rendezvények alkalmával is elrendelheti a teljes vagy részleges fellobogózást az esemény jellegéhez illeszkedő zászlóval, és meghatározza azokat a közterületeket, amelyeket fel kell lobogózni. Elrendelés esetén a fellobogózásról a rendezvény megtartásáért felelős vagy az azt kezdeményező szervezet köteles gondoskodni és viselni a költségeket.
Zia
2020-08-24 at 16:38
Nem úgy van! Ha fellépnének, akkor már rég lapátra tették volna az összes antifa, balliba söpredéket. Azoknál nagyobb zsidógyűlölő nincs!
Qrcsányipiktor
2020-08-24 at 16:37
Milyen antiszemitizmus, könyörgöm??!! Itt ebben az országban GYAKORLATILAG nincs semmiféle antiszemitizmus!!! A hadházy (= lóf.a.s.z.) nem foglalkozik itt a zsidókkal!!! És ez így van rendjén.
Tudományos libsizmus
2020-08-24 at 16:33
Esetleg az eszeveszett b.zipropaganda ellen is fel lehetne már végre lépni. Amikor Szent István királyunk ünnepén provokálják az ország népét közhatalmi intézményekre kihelyezett b.zizászlókkal és erre a kormánynak egy szava nincs, akkor ne gyertek már a százezerszer lerágott antiszemitizmus elleni harc gumicsonttal, hanem lássatok végre munkához. Azért kaptatok kétharmadot.