Magyarország nem a politikai vádaskodásban, a leckéztetésben, hanem a szolidaritásban, a valódi cselekvésben és a segítségnyújtásban hisz, és elutasítja a kettős mércét. Magyarország elfogadja, hogy “uniós szinten is rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség”, de nagyon fontos, hogy azok az alapvető uniós értékek, mint a szolidaritás, az egyenlő elbánás elve, valamint a kettős mérce kizárása érvényesüljenek, és jutalmazni, nem pedig büntetni kell azokat a tagállamokat, amelyek sikeresebbek a válság kezelésében – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán az MTI-nek.
A tárcavezető az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának videokonferenciáját követően úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélés fő témája a nemzeti és uniós fellépés volt a koronavírus-járvánnyal és annak következményeivel szemben.
A tanácskozás elején az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová megerősítette, hogy a testület dolgozik egy valamennyi tagállamra kiterjedő elemzésen, amely azt vizsgálja, hogy milyen rendkívüli intézkedéseket vezettek be
– magyarázta. Hozzátette: a bizottság alelnöke még általánosságban sem utalt arra, hogy bármely tagállam intézkedései aggodalomra adnának okot. Megjegyezte: ez az elemzés még nem nyilvános, még hivatalosan nem fogadta el a bizottság.
Magyarország álláspontja szerint a vádaskodás helyett a tényekre kell alapozni a vitát, ezért a bizottság számára megküldte a saját elemzését. Készítettek egy minden tagállamra kiterjedő táblázatot, amelyben a rendkívüli intézkedések alkotmányos kereteit, részleteit hasonlították össze
– közölte Varga Judit. Hangsúlyozta: ha már jogállamiságról van szó, nagyon fontos, hogy ezt a vitát jogi, ténybeli alapokra tereljék, hiszen elég sok politikustól hangzottak el megengedhetetlen állítások.
Még a bizottság sem jött elő a saját elemzésével, de már megelőlegezve az eredményt, egyesek “hangos politikai vádaskodásba kezdtek”. Különösen méltatlan volt, hogy a német szociáldemokrata Michael Roth megengedhetetlen hangnemben beszélt a német sajtóban korábban
– idézte fel. A miniszter elmondta: mindezt Magyarország visszautasítja, hiszen a közös értékeket nem lehet megosztásra használni. Minden tagállamnak egyaránt fontosak ezek az értékek; ezeket nem lehet megosztásra, a tagállamok közötti feszültség keltésére használni.
Ehelyett főleg a válság idején “az EU szolidaritásában hiszünk” az európai határokon belül és kívül is. Ezért Magyarország is erőfeszítéseket tett, és nemcsak uniós szomszédainak, hanem a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országoknak is lehetőségeihez mérten vitt védőeszközöket. Mi nem a politikai vádaskodásban, a leckéztetésben, hanem a szolidaritásban, a valódi cselekvésben és a segítségnyújtásban hiszünk, és elutasítjuk a kettős mércét
– fogalmazott. Varga Judit kitért rá: az európai miniszterek tanácskozása rendszerint előkészíti az EU-csúcsot, ez csütörtökön lesz, szintén videokonferencia keretében. Egyelőre nem kiforrottak még azok a keretek, amelyeken belül az európai intézmények kezelni próbálják majd a válság hosszú távú gazdasági hatásait. Elmondta, hogy Magyarország elfogadja, hogy “uniós szinten is rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség”, de nagyon fontos, hogy azok az alapvető uniós értékek, mint a szolidaritás, az egyenlő elbánás elve, valamint a kettős mérce kizárása érvényesüljenek, és jutalmazni, nem pedig büntetni kell azokat a tagállamokat, amelyek sikeresebbek a válság kezelésében.
A minőség sokkal fontosabb, jobb európai fellépésre és nem több Európára van szükség
– fűzte hozzá. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a járvány előtt zajlottak a többéves uniós költségvetésre vonatkozó tárgyalások, amelyek februárban egyfajta holtpontra jutottak.
A járványhelyzet új dimenziót adhat az új körülmények beálltával, de mégiscsak egy hét évre szóló költségvetésről van szó, így nem hagyhatják figyelmen kívül azokat az alapvető elveket, amelyekre mindig is épült az uniós büdzsé, amelyben a kohéziós politikának kiemelt szerep jut
– mutatott rá. Úgy vélte, “ezek az alapelvek most sem halványodhatnak el”, és Magyarország partner minden olyan megoldásban, amely egy kiegyensúlyozott, minden tagállam érdekét megfelelően figyelembe vevő választ fogalmaz meg a gazdasági válság kezelésére, de ez nem mehet a kohéziós politika kárára.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Namond
2020-04-22 at 22:55
Azért érdekelne, hogy:
az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová, mit mondott volna, ha Varga Judit megkérdi:
Mi az Ön személyes és a Parlament véleménye, a betegeket koruk és egészségi állapotuk szerint az ellátásból kizáró Svéd (és dél európai) gyakorlathoz?
csakafidesz
2020-04-22 at 21:58
“Ehelyett főleg a válság idején “az EU szolidaritásában hiszünk” az európai határokon belül és kívül is.”
Kedves Judit!
Kell a kutyának a szolidaritás ezektől! Én az EU szétesésében, megszűnésében hiszek, reménykedek és imáimban kérem a Teremtőt, hogy mielőbb zúzza szét ezt az embertelen liberális terrorszervezetet.
idirablo
2020-04-22 at 15:54
“Magyarország …a bizottság számára megküldte a saját elemzését. Készítettek egy minden tagállamra kiterjedő táblázatot…”
Zseniális ötlet és hatalmas munka. Gratula, Judit!
Namond
2020-04-22 at 19:30
Kívánom, hogy a vita szakmai legyen, ne kofák vircsaftja.
Vízöntő
2020-04-22 at 15:41
Ez így rendben van miniszter asszony, azonban követelménykényt kellene javasolni az EU intézményei számára az EU polgáraival szembeni felelősség és szolidaritás prioritását, valamint az EP képviselők felelőssége vonatkozásában a tagállamok, vagy azok vezetőinek sérelmére elkövetett rágalmazásért, hitelrontásért a büntetőjogi és kártérítési felelősség megnyitását.
Namond
2020-04-22 at 19:48
Vízöntő
Ön nyilván tudja, az EP képviselőket ugyanazok a mentelmi jogok illetik meg, mint az országgyűlési képviselőket.
Tehát ha a magyar országgyűlési képviselők jogai nem terjednek ki hazájuk, más tagállamok, vagy azok vezetőinek sérelmére elkövetett rágalmazásra, hitelrontásra, a büntetőjogi és kártérítési felelősségük érvényesül, az a magyar EP képviselőkre is vonatkozna.
A felelősségmentesség szerint
– nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.
Ez a mentesség nem vonatkozik a képviselő polgári jogi felelősségére (Ptk?) és a törvényben (Btk?) felsorolt bűncselekményekre (Ogytv. 73. § (1)-(2) bekezdés).
A sérthetetlenség szerint, hogy;
a) a képviselőt csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni,
b) a képviselőt csak szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. (Ogytv. 74. § (2) bekezdés)
Kérdés;
Tettenérés-e, film, videó, audió felvétel, illetve a nagy nyilvánosság előtti elkövetés?