Tavaly decemberben egy hosszú küzdelem végén döntő ütközetet nyertünk. A jogállamisági furkósbottal fenyegetést akkor a legmagasabb szintű politikai megállapodás szintjén tudtuk visszaverni – jelentette ki Varga Judit a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn reggel. Az igazságügyi miniszter hozzátette: azonban nem engedhetjük, hogy a jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály hatályban maradjon, ezért Lengyelországgal együtt az Európai Unió Bírósága előtt támadtuk meg a kondicionalitási rendeletet.
Varga Judit hangsúlyozta: nem lehet a nemzeti identitás, szuverenitás sérelmével zsarolni. Magyarország és Lengyelország március 11-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló jogállamisági feltételrendszerről szóló uniós rendelet miatt. Varga Judit közölte: a jogbiztonságot Magyarország és Lengyelország védi; nem lehet hagyható, hogy a jogállamiságot sértő uniós norma maradjon hatályban. A kereset azzal érvel, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletnek egyrészt hiányzik a jogalapja, másrészt nem egyértelmű, kiszámítható, hiszen a jogállam fogalma nemzetközi szinten definiálhatatlan, végül pedig elfogadhatatlan az uniós alapszerződések megkerülése egy alacsonyabb szintű jogszabállyal – mondta a miniszter.
A jogállamiság egy elérendő vágy. Célja, hogy az állami szervek kiszámítható elvek alapján működjenek, ám ez országonként eltérő módon történhet. E téren is létezik nemzeti identitás, a jogállamiságnak nem tudunk egységes definíciót adni – fűzte hozzá. Varga Judit szerint vannak az unióban olyanok, akik frusztráltak azért, mert a magyarok a többségtől eltérő módon viszonyulnak olyan alapvető kérdésekhez, mint például a család vagy a migráció. Ezt a frusztrációt próbálják jogállamisági köntösben ránk önteni. Nem ilyen Európához csatlakoztunk, akkor a tagállamok, nemzetek közti egyenlőség volt az egyik alapelv. Elmondta azt is: az egyik uniós biztos nemrég arról beszélt a rendeletről szólva, hogy végre van egy eszköz, amellyel a megfelelő álláspontot kikényszeríthetik. Most már az Európai Unió Bíróságán a sor, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba – tette hozzá Varga Judit.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Bakonyi Gábor.
2021-03-15 at 18:14
A jogállam azt jelenti, hogy a nagy tömegben előforduló, egymáshoz hasonló ügyeket előre rögzített és kihirdetett módon intézik. Egy jogállamban viszont mindenkinek alá kell vetnie magát a törvényeknek, elsősorban a bíróknak! Amennyiben a bíróságok önkényeskedve átértelmezik a tényállásokat, a törvényeket nyelvészkedve kicsavarják, akkor az is a jogállam vége. Ugyanakkor rengeteg olyan ügy lehet, amelyre nincs szabályozás, ezek kívül esnek a törvényeken, és jól is van így. Ha mindent merev szabályok rögzítenének, akkora szabadságjogoknak nem maradna tér.