A magyar kormány okafogyottnak tartja a csütörtökön ismertetett főtanácsnoki indítványt, hiszen a tranzitzónák már nem működnek – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek csütörtökön.
A tárcavezető felidézte, hogy Priit Pikamäe, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön tette közzé indítványát a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet az Európai Bizottság a Magyarország által a menedékjog iránti kérelmek benyújtása céljából a magyar-szerb határon létrehozott tranzitzónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben indított.
A bíróság egy másik ügyben, május 14-én hozott ítéletében, ellentmondva a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egyik korábbi ítéletének, már úgy döntött, hogy a tranzitzónában történő tartózkodás őrizetnek minősül
– fűzte hozzá.
A most ismertetett indítvány követi a bíróság ítéletét, újdonságot e tekintetben nem tartalmaz
– jelentette ki Varga Judit, hozzáfűzve, hogy a bíróság ítéletét követően a kormány a tranzitzónák bezárásáról döntött.
A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók kialakulását
– hangsúlyozta a tárcavezető. Jelezte, hogy az egyes külképviseleteken biztosított a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztésének lehetősége.
Magyarország Alaptörvénye értelmében csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak saját országukban együtt élni. Ezt a döntést helyettük más nem hozhatja meg. A magyar kormány ennek az álláspontnak a képviseletéhez a nemzeti konzultáción keresztül is kéri a magyar emberek erős felhatalmazását
– emelte ki Varga Judit.
A magyarországi tranzitzónák működését, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat érintő magyar jogszabály jelentős része sérti az uniós jogot – közölte az ügyben vizsgálódó, úgynevezett főtanácsnok álláspontját a luxembourgi székhelyű EU-bíróság csütörtökön.
Az Európai Bíróságon az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a menedékjog iránti kérelmek benyújtására a magyar-szerb határon létrehozott tranzitzónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben. Az uniós szerződések betartásának őreként is fellépő brüsszeli végrehajtó testület azt rója fel Magyarországnak, hogy megsértette a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, a menedékkérők tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásához és az unión kívüli országok jogellenesen az EU-ban tartózkodó állampolgárainak kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciákat.
Indítványában Priit Pikamäe észt főtanácsnok közölte, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására a szerb-magyar határon létrehozott tranzitzónába való belépési kötelezettség, valamint a belépésre jogosultak számának drasztikus korlátozása “akadályozza, hogy a kérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket”. Véleménye szerint az úgynevezett befogadási irányelv értelmében őrizetnek minősül az, ha a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata alatt az érintettet bármely tranzitzónában helyezik el. Az pedig, hogy valamennyi menedékkérőt tranzitzónában helyezik el, sérti a befogadási irányelvet.
Pikamäe kijelentette, hogy a nemzeti eljárásra vonatkozó magyar szabályok nem tartják tiszteletben a határon folytatott eljáráshoz kapcsolódó azon uniós követelményt, amely szerint a nemzetközi védelmet kérelmezőket nem lehet négy hetet meghaladóan a tranzitzónában tartani. Emlékeztetett arra, hogy az uniós jog lehetővé teszi az eltérést a határon folytatott eljárástól, amennyiben a nemzetközi védelem iránti kérelmet egyszerre benyújtó, nagyszámú nem uniós állampolgár vagy hontalanok tömeges érkezése válsághelyzetet okoz. Véleménye szerint azonban a jelen ügyben nem alkalmazható a jogszabálytól való eltérés, és Magyarország erre vonatkozó érvét el kell utasítani.
A főtanácsnok azt is közölte, hogy Magyarország a vonatkozó uniós irányelvet nem ültette át helyesen a nemzeti jogába, ugyanis a magyar szabályozásból nem derül ki világosan és egyértelműen, hogy a menedékkérőket ténylegesen megilleti-e az a jog, hogy kiutasításuk elleni fellebbezésük elbírálásának ideje alatt a tagállam területén maradhatnak. A magyar jogszabály tehát a menedékkérőket megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól, ezért sérti az uniós irányelvet. A felsorolt indokok alapján a főtanácsnok azt javasolja az uniós bíróságnak, hogy adjon helyet az Európai Bizottság keresetének. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot; az ügy érdemi tárgyalása csak ezután kezdődik, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik az ügyek előzetes vizsgálatával megbízott főtanácsnokkal.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: Demokrata
Bakonyi Gábor.
2020-06-25 at 20:17
A jog véget ér, ha a bíróságok a tényállásokat sem állapítják meg helyesen. Az EU gyakorlata pedig jogi alapelveket is sért, azaz a jogállam szétverésén dolgozik.
Az EU csatlakozáskor pedig a népszavazás előtt azt a kérdést tárgyalták, hogy, akar-e az ember cukrászdát nyitni Bécsben, arról nem volt szó, hogy az EU semmibe véve a jogi alapelveket, bírói diktatúrát vezet be, amely a tényállásokat elferdítve az igazságtalanságot emeli mindenek fölé. Ha egy bírói ítélet nem függ a tényektől, és rögzített szabályoktól, hanem a bírák kénye kedvétől, akkor annyi esélye van Magyarországnak, mint egy zsellérnek az úriszék előtt…
Az EU-ból ki kellene lépni. Egyáltalán jogszerű volt-e a belépés? Valami formai hibát nem tudnának találni benne?
Bakonyi Gábor.
2020-06-25 at 20:57
A tanzitzóna jogszerű megoldás volt, de a bírói ítélet hibás volt. A jelenlegi gyakorlat sokkal inkább támadható, tehát a bíróságra akkor kellett volna ráborítani az asztalt, amikor fogvatartásnak minősítették a nyílt tranzitzónát.
Még nem késő: újra kell nyitni a tranzit-zónákat, de nemzetközi járatokat kell biztosítani a migránsok távozásához. Bárhová mehetnek, csak Magyarországra nem! Ez akkor sem fogvatartás, ha tök hülye és részrehajló a bíró!
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-06-25 at 12:35
Egy kicsit elavult kottából játszik a (most jóindulatú leszek) félhüje [sic] tanácsnok. Legközelebb kötelezettségszegéssel vádol bennünket, hogy nálunk baloldali közlekedés van. Ha valaki felhívja rá a figyelmet, hogy egyrészt máshol is van, és mi pedig legalább 80 éve áttértünk a jobboldali közlekedésre, legfeljebb azt mondja, mint a tekintetes Ambipur [sic] amikor hazugságon kapta Szíjjártó Péter: “tényleg? Erről nem tudtam.” Egyébként mi dolga a világon egy ilyen tanácsnoknak? No nem a vers szerint küzdeni ereje szerint a legnemesbekért, hanem lihegve kiszolgálni a gazdát.
KI KELL LÉPNI A FASISZTA EU-BÓL
2020-06-25 at 12:44
Ezeket a tetűket nem érdekli.
Szakmányban futtatják az aktákat.
Nekik mindegy, hogy van-e oka, nincs-e.
Az eljárást akkor is végigviszik.
Akkor is elítélnek.
KI KELL LÉPNI EBBŐL A FASISZTA SZARTENGERBŐL!!!!!!!!!!!!!!!!!
Rakovszky István
2020-06-25 at 12:57
Ideje lenne megalapítani az “Európai szabad, Szuverén Nemzatek Szövetségét” (ESzSzNSz) angolul az “Federation of the European Sovereign Free Nations” (FESFN) kereszténydemokraciai alapon‼ Ehhez talán még az UK is csatlakozna.
Talán több tagja lenne, mint a maradék EU-nak, mely aztán el is tünne‼