A mohácsi csatamezőn ötszáz esztendő után fognak hozzá az elesett és kivégzett keresztény katonák maradványainak feltárásához és tudományos vizsgálatához. A tervek szerint 2026-ban méltó módon helyezik végső nyugalomra őket. Az alábbi cikkünkben Vass Krisztián, az Agrárminisztérium tanácsadójának eredetileg a Demokratában megjelent írását közöljük.
A jobb érzésű olaszok a magyarokkal, csehekkel és lengyelekkel küzdenek az iszlám ellen. Eközben a félholddal paktáló itáliai hatalmasságok rossz hírét keltik hazánknak. A Lajtától nyugatra az Európát védő Magyarországot ostorozzák a közkézen forgó újságlapok. Mohácsról ír a Newe Zeytung, az 1526-os oszmán–magyar csatáról. Nincs új a nap alatt.
Közel fél évezrede ránk tört a Vadkelet. Magyar csatavesztés: másfél órás küzdelem, mely másfél évszázadra iszlám igába hajtotta hazánkat. A közelmúltban kezdődött meg a régészeti feltárása a múlt században talált tömegsíroknak. Megrendítő a kusza emberi csontok látványa. Ötszáz esztendő után fognak hozzá az elesett és kivégzett keresztény katonák maradványainak feltárásához és tudományos vizsgálatához. Az évfordulón, 2026-ban méltó módon helyezik végső nyugalomra őket. Ennek okán gyűltek össze az érintettek a helyszínen 2019 decemberében. Tudatták, az évfordulóra bemutatóhely épül: megújul a tér.
„A múltat végképp eltörölni” – hirdette a szocialista világrend. Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerint ha nincs múlttisztelő magyar természetvédelem, akkor ma nem áll a Mohácsi Történelmi Emlékhely. Nem a nemzetköziségbe süllyedt, nemzetközömbös kommunista rendszer, hanem a szakma érdeme ez, melyre büszke az Agrárminisztérium, az államtitkársága és a nemzeti park. Tennivaló akad bőven: mintegy 3700 régészeti lelőhelyet őriznek a nemzeti parki igazgatóságok országszerte. A munka intenzitását jól érzékelteti, hogy a természetvédelmi őrszolgálat évi 50-60 eljárást kezdeményez a fosztogatók ellen. Az ott dolgozók sokat tesznek azért, hogy a tudósok felfejthessék a múlt szövedékét. A szakemberek most lehetőséget kaptak arra, hogy tovább árnyalják Mohács történelmünkben betöltött szerepét.
Nemzeti nagylétünk nagy temetőjét,
hogy Kisfaludy Károlyt idézzük.
Az esemény kapcsán tartott konferencián is ez történt. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjétől, Závoczky Szabolcstól tudom, hogy az embercsempészek nem is oly rég itt, az emlékhely előtt gyűjtötték össze Allah migránsait. Azokat, akik manapság nem karddal a kezükben, hanem demográfiai szablyával akarják meghódítani földrészünket.
Varga Szabolccsal, a Több mint egy csata: Mohács című tanulmánykötet szerkesztőjével beszélgettem a tudományos összejövetel szünetében. A történész elmondása szerint az oszmánok valószínűleg összeterelték a fegyvertelen, kifosztott és megalázott foglyokat, és csoportosan végeztek velük. Sőt, a csata után pár nappal civil férfi foglyaikkal is így tettek, hogy ne akadályozzák őket a vonulásban. Érdekes az általa is jegyzett vaskos kötet, mely 2019-ben, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gondozásában jelent meg. A mű bevezetőjében így fogalmaz:
Mohács gyászemlékként rögzült az újkori magyar tudatban… Pedig, ahogy jeleztük, alternatíva volt bőven, akár a devictus vincit (»legyőzetve is győztes«) gondolatot közvetítő szigeti helytállás stb., amely Mohács esetére is alkalmazható lett volna. Ám elődeink Világos, Trianon árnyékában újra és újra a vereség kultúrájára szavaztak… Ezért minden Moháccsal foglalkozó kutatónak, tudósnak és közéleti szerepet betöltő embernek komoly felelőssége van abban, hogy mire használja a csata emlékezetét és hagyományát.
Nekünk Mohács kell – írta versében Ady Endre. Ha más értelemben is, mint a költőzseni gondolta, de nekünk tényleg Mohács kell. Nem tragikus kataklizma, hanem tanulság, megértés és régi-új szellem. Mohács, ahol összefogott Közép-Európa, mely kegyelettel őrzi a lángot. Nem a sokáig gerjesztett vereségtudat kell, hanem az erő, amely a csata hősies ellenállásának példájából fakad. Nekünk Mohács kell, hogy mindennap emlékeztessen nemzeti kötelességünkre: meg kell óvnunk kultúránkat és civilizációnk déli limesét. Az Orbán-kabinet ebben a szellemben folytatja tovább a munkát. Így ad kezet egymásnak a nemzeti zöldpolitika és a cselekvő patriotizmus.
Fotó: MTI
Garullus
2019-12-23 at 13:53
Na, nekem ezért nem a kedvenc költőm Ady. Nem tartom sokra. A tehetségét igen, de azt sajnos eladta az ördögnek.
Bakonyi Gábor.
2019-12-22 at 11:24
Szent István sikerrel átállította a magyar hadsereget a könnyű-lovas harcmodorról a nehéz-lovas harcmodorra. A Mohácsi-csatában viszont a nehézlovas-harcmodor csődöt mondott, a tüzérség korszaka kezdődott.
Az a tanulság, hogy folyamatosan fejleszteni kell a fegyverzetet és a harcmodort! Az a tévhit, hogy majd csak megvéd minket valaki más, a Habsburg zsarnokság után már nem tartható fönn. Magyarországnak kis mérete miatt sokkal ütőképesebb hadseregre van szüksége az önvédelemhez, mint a nagyobb országoknak!
Külön tekintettel kell lenni a hazudozásra, ötödik hadoszlopra, stb… Hatékony hazugságvizsgáló rendszerekre is szükség lenne!
Bakonyi Gábor.
2019-12-23 at 16:13
Tényleg nem vagyok jó a hadtörténetben, sok egymásnak ellentmondó dolgot összeolvastam. A honfoglaló magyarok még haditechnikai fölényben voltak, de Szent István korára ez már odalett. Úgy tudom, a számszeríjjak ekkoriban terjedtek el.
Úgy olvastam, hogy Hunyadi még sikerrel alkalmazta a nehézlovasságot, amely erős volt, viszont vesztett csatákból képtelen volt elmenekülni.
Nem nézem hülyének, de ha Szent István nem a nehézlovasságot fejlesztette, akkor Ön szerint mit tett a magyar haditechnikai fölény elvesztése után, és Ön szerint mit kellett volna tennie?
Ön szerint a nehézlovas harcmodor már Mohács előtt is tévút lett volna? Könnyen lehet, hogy igaza van!
Mindenesetre a múltkor megnéztem valami rekonstrukciót a csata menetéről, és a szerint elég eszetlenül irányították a magyar csapatot…
Valahol olvastam, hogy állítólag a király még el is volt adósodva valami Fortunátus Jakab nevű zsidó uzsorásnak, a Fugger-ház pedig a Felvidéki aranybányákat szerette volna megszerezni, az ország nemzetközi embargó alatt volt, a magyar csapat rossz ellátással és rossz felszereléssel indult hadba. Nem tudom, mi igaz ebből…
Bakonyi Gábor.
2019-12-27 at 09:26
Elnézést: Fortunátus Imre…
kamcsatka
2019-12-22 at 08:53
azt ne felejtsük el, hogy az oszman 1526ra mindenkivel megnemtamadasi szerződést irt alá…igen a keredzteny hatalmakkal.
es 1526 januarjaban Ferenc francia kiraly levelet irt a Padisahnak, hogy az tamadja meg teljes erejebol a Magyar Kiralysagot. a muvelt nyugat. mar akkora ezredszer árultak el minket. mar tul vagyunk a kiralyink hercegeink meggyilkolasan, mar elloptak a Koronankat..
bl
2019-12-21 at 20:27
A “Nekünk Mohács kell”-nek sok olvasata van.
1. Hülyék vagyunk és nem tanulunk semmiből, folyton csúszni fogunk lefelé az időnk végezetéig.
2. Eleresztjük magunkat és csak akkor kapaszkodunk amikor nagy a baj, de akkor már legtöbbször késő.
3. Ahhoz, hogy pótoljuk az előrelátást meg kell tapasztaljuk a dolgokat.
4. A defenzív, védekező logika csak a vészben erősödik fel vagy még akkor se.
STB.
5.
Andromeda
2019-12-21 at 21:01
Nagyon jó. Ez van, ez 2019 valósága is, az emberek az önfeladást és Ö megsemmisítését választották.
Nonvideor
2019-12-22 at 05:56
Anno a jobbágyokat is kaszára, kapára lehetett bírni, ha a szűkebb, tágabb szülőföldjéről van szó, mert konkrétan is és tágabb értelemben is a föld=élet, megmaradás, amiért a vérét is képes volt adni.
Ma a csökött agyú és lelkű, belpesti újproli karakternek semmihez nincs kötődése, még
önmagához sem. Nem is érezne
veszteséget, ugyanis nem az övé, tálcán
kínál fel mindent.
Bese
2019-12-22 at 08:36
Nagyon Nagy igazságot irtál. A magyar össztartásnak javulni kell. De hogy lehnt ezen javitani, ha Egy magyar az útlevelének a meghosszabbitására (kinnt lakom) másfél évet vár
Anonymus
2019-12-21 at 19:28
A megvásárol Leopárdok a Zrinyi 2016 a záloga annak hogy sem Mohács sem Trianon többé nem valosul meg.
Ehez viszont szùkséges a Dobrev,Donáth Cseh Katinka Fegyör s a többi hazaárulo féle szörnyek kiiktatása.
Nonvideor
2019-12-22 at 05:49
Mi a sznak a törvényeink, ha nem tartatjuk be, nincs következmény?
A felsoroltak, és még több száza, folyamatosan hazát árulnak az EU-ban, világszerte.
Rakovszky István
2019-12-21 at 16:22
A 16. sz. elején Fugger Jakab mindent megtett, hogy a magyar királyság elgyengüljön, mert az neki üzleti érdeke volt‼
Ma Soros/Schwarz György tesz ugyanazt‼
Lehet, hogy II. Lajos nem is a csatatéren halt meg, hanem elmenekült és A Fuggerek emberei később meggyilkolták, ezért nem egy oszlásnak indult holttestet, hanem egy eléggé friset találtak‼
A Habsburgok nagyon el voltak adósodva a Fugger-háznak, így őket azok a kezükben tartotték. Ezért is kellett meghalnia a királynak ott és akkor, hogy egy Habsburg király üljön a magyar trónon, aki nekik kiszolgáltatott, így a Fuggerek azt kaparinthatnak meg amit akarnak.
yindzsang19
2019-12-21 at 17:39
A Habsburgok ügyes házasodási politikával szereztek maguknak egy elővédet…így akarva-nem akarva rá lettünk kényszerítve a megvédésükre-ez volt akkor-de 2026-ban
igencsak félő hogy egy keresztény-muzulmán összeborulás(te is rabszolga-ém is rabszolga)keretében lesz az a nyugalomra helyezés…
dajkstra
2019-12-21 at 15:56
Nem jósolok,csak évek óta izgat:a kerítés ellen többezres támadásnál lövés dördül,magyar kézből,ránk ront az egész NATO,még Merkel mutti is géppisztolyt ölt/tölt.
Garullus
2019-12-23 at 13:47
Kedves Királytigris!
Amint arról hiteles történelmi források beszámolnak, Szapolyai Jánost Erdély védelmére küldte a király. Hová is küldte volna az erdélyi vajdát? Majd a Temesköz felől kellett biztosítania. Mindez azért, mert bár időben ismert volt a török támadás ténye, annak iránya vagy irányai, nem. Nem lehetett tudni, hogy Szulejmán egyben tartja-e hadait vagy több részre osztva támad. Utóbbira ékes példa az 1552-es török hadjárat, amikor egyszerre támadtak Erdély, a Temesköz, és Horvátország felé is, hogy az Ali budai pasa székhelyéről kiinduló negyedik hadtestről már ne is beszéljünk. Szóval, Szapolyai parancs szerint járt el. Ő volt az, aki – amikor hírét vette, hogy a király meg fog ütközni a török sereggel a Duna mentén – futárt küldve a király táborába, kétségbeesetten igyekezett lebeszélni erről. Nyomatékosan kérte, hogy addig, amíg ő a hadai élén meg nem érkezik a király táborába, meg ne kíséreljék az ütközetet. Azután, amikor arról értesült, hogy a király elutasítja tanácsát, és néhány órán belül csatát vállal, számolva azzal, hogy az egész seregének már nincs ideje odaérni, azonnal nyergeltetett és sereg nélkül vágtatott Mohácsra, mert nem nézhette ölbe tett kézzel a fejleményeket.
Szapolyai János valóban sokat tett azért, hogy a legbefolyásosabb személy legyen a magyar politikában. Azt is mondhatjuk róla, hogy ezirányú ambícióinak alávetett cselekedetei jóval meghaladták a józan politikusi, vagy államférfiúi képességeit, de hogy hazaáruló lett volna az a mohácsi csatával kapcsolatos viselkedéséből biztosan nem következik. Erről, mint említettem hiteles források számolnak be. Mint ahogyan arról is tudunk, honnan és kik terjesztették a csata után a Szapolyaival szembeni vádakat. A válasz nem nehéz. Az akkori Brüsszel sem nézte jó szemmel a magyar önrendelkezésre irányuló törekvéseket, érdekükben állt a Habsburgoknak valakit bűnbakként beállítani, a jól ismert antidemokratikus-populista, Putyin-pincsi szöveggel, ami akkor a törökkel való összejátszást, a keresztény Európa elárulását, a legitim királlyal szembeni merénylet előkészítésének emlegetésében fogalmazódott meg. Te, Jóisten! Akár újra lehetne írni az egész akkori történetet mai szereplőkkel és kifejezésekkel… Félelmetes!
Királytigris
2019-12-26 at 15:12
Igen ezt a változatot én is olvastam Szapolyairól.
A Szulejmán sorozat mohácsi csatát bemutató részében, még jóval a csata előtt az eszéki hídverés előtt Szulejmán összehívta a Dívánt és ott a felvonulás, valamint a csata előkészületeiről folyó megbeszéléseken azt kérdezte Szulejmán az egyik pasától: Mi újság Szapolyaival? Elfogadta ajánlatunkat, hogy maradjon távol a csatától?
Persze ez csak egy tv sorozat, nem tudományos bizonyíték, azért érdemes lenne a török történelmi levéltárakban ennek utánanézni!
Ezen kívül az egyértelmű tény, hogy később Szapolyai, csak török segítséggel tudott I.Ferdinánd ellenében hatalmon maradni, és így Szulejmán vazallusa lett.
Királytigris
2019-12-21 at 14:43
Szomorú a mohácsi csatavesztés, de le kell vonni a tanulságokat, tanulni kell belőle, hogy soha többé ne fordulhasson elő ez Magyarországgal! Persze nem csak maga a csatavesztés, hanem az előzmények, és a hozzávezető út. Mert igaz, hogy a török egy világbirodalom volt, de azért az akkori uralkodó osztály is mindent megtett, hogy a tragédia bekövetkezzék.
A Dózsa féle parasztháború már egy hatalmas felkiáltójel kellett, hogy legyen, de nem volt az!
yindzsang19
2019-12-21 at 16:10
-1526-ban is és ma is a világuralomért folyik a harc-és nem állunk jól…2026-ban???
-félő hogy az már egy keresztény-muzulmán(ráerőltetett)összeborulás jegyében…
Garullus
2019-12-21 at 16:11
Kedves Királytigris!
A helyzet azért ennél sokkal bonyolultabb, de egyszerűbb is egyben. Utóbbi igazolására csak hadd utaljak a jelen politikai állapotokra. Vajon a mai uralkodó osztály (nem uralkodó pártot, hanem osztályt mondtam), hogyan vizsgázna hasonló helyzetben? Egyáltalán eljutna-e a vizsgáig?
Ami pedig a bonyolultabb részt illeti – a miniszterelnök úr is utalt már rá – magyarnak lenni olyan foglalkozás, amelyben soha nem dőlhet hátra az ember. Nekünk mindig résen kell lenni, mert olyan nincs, nem volt még, és valószínű, hogy nem is lesz, amikor nem fenyegeti veszély a függetlenségünket. Mohács annak a mintapéldája, mi történik akkor, ha nem áll erős, felkészült vezető az ország élén. Mátyás király uralkodása után politikai, gazdasági, társadalmi válságba zuhantunk. Hasonló veszély ma is fennáll. Nem is írnék róla szívesen többet, de pontosan tudjuk mire számíthatnánk a mai ellenzéktől. Szóval, az a bizonyos uralkodó osztály már akkor is két pártból állt. Érdekes, hogy a nemzeti alapú politizálás éppen ezekben az években születik. Ekkor kezdik már “nemzeti pártként” emlegetni a szuverenistákat, Werbőcziéket, Szapolyaiékat. Velük szemben álltak a nyerészkedők, félrevezetettek, européerek vagy azok, akik egyszerűen csak élni, jól, stresszmentesen élni szerettek volna, akiket nem a végeláthatatlan viták (ezek máig nem múltak el), hanem a saját vidéki gazdaságuk állapota motivált. Ebben a belpolitikai helyzetben váltak háttér(fő)szereplővé a XVI. század Soros elvtársai, a Fugger család, akik üzleti és egyéb érdekeiknek már régen megnyerve a Habsburgokat, a Vatkánt, de még talán a Portát is masszívan beavatkoztak a magyar belpolitikába. A parasztháború ugyanaz volt, mint később 1918-19 vagy mint ma a tüntikézés. A lényeg a központi hatalom gyengítése. Vigyázzunk tehát, mert Mohács bármikor megismétlődhet! Egy óriási különbségre azonban fel kell hívjam figyelmét. Akkor amikor eljött az igazság órája, az 1526-os uralkodó osztály lóra ült, kardot ragadott és egységesen vonult fel a csatatéren, hogy vérét áldozza a hazáért. A sisak alatt nem volt különbség nemzeti fő vagy hedonista fő között, mindannyian megértették, mit követel meg a haza és a becsület.
márton margó
2019-12-21 at 17:34
Tiszteletre méltó hozzászólás.
Királytigris
2019-12-21 at 18:33
“Az 1526-os uralkodó osztály lóra ült, kardot ragadott és egységesen vonult fel a csatatéren, hogy vérét áldozza a hazáért.”
Kivéve Szapolyai János erdélyi vajdát, aki az erdélyi had élén Szegednél várakozott. Ez hazaárulás volt, mert nyilván számunkra hátrányosan érintette a csata kimenetelét. Ezért le kellett volna fejezni, nem pedig később királlyá koronázni!!!
A többivel egyetértek.