Májusban, amikor virágzik a mák, Afganisztán műholdképe rózsaszínbe borul, ami jelzi, hogy a helyi parasztok abban az évben is keményen dolgoznak a földeken. Az itt termelt mák igen jó minőségű, és nagy a kereslet rá a világpiacon. Ebbe az idilli, színpompás környezetbe érkeztek meg már több, mint tizenöt éve az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseinek csapatai. Céljuk az volt, hogy virágzó demokráciát teremtsenek. Ez még várat magára, ám az afganisztáni ópiumtermelés valóban felvirágzott, és időközben elérte az évi 9000 tonnát.
Az afgán birodalom az 1700-as években India, Pakisztán és Irán egyes részeit uralta, és délen elérte Delhit, India mai fővárosát. Aztán megjelentek az angolok, akik sorozatos háborúkban legyőzték őket, és fokozatosan elveszítették az ország területének nagy részét. A britek meghúzták az úgynevezett Durand-vonalat, amely a mai Afganisztán államhatára. De ez régen volt; a mostani történet 1973-ban kezdődött. Uralkodott ugyanis akkoriban egy Zahir nevű sah, akinek a mostohatestvére, Daud kán volt a miniszterelnök. Ez a Daud egy szép napon megpuccsolta a testvérét és kikiáltotta magát uralkodónak. A szomszédos Szovjetunióban felfigyeltek a zavaros helyzetre és elkezdték támogatni az Afgán Demokratikus Néppártot, amely 1978-ban átvette a hatalmat és Daud kán egész családját kiirtotta. Ez az új kommunista kormány aztán testvéri segítséget kért és kapott a Szovjetuniótól és ennek folyományaként az orosz tankok elözönlötték az országot. A hidegháborús stratégiának megfelelően 1979-ben az Egyesült Államok kormánya (Jimmy Carter elnök és Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó idején) titokban megkezdte a kormányellenes mudzsahedek felszerelését és kiképzését a pakisztáni titkosszolgálatot (Inter Services Intelligence – ISI) használva eszközként. A történet innentől kezdve már ismerős. A szovjetek hatalmas vereséget szenvedtek, ami az egyik kiváltó oka volt a Szovjetunió felbomlásának. A mudzsahedek (akiket akkoriban már gyakran talibánoknak neveztek) megszerezték az ország irányítását. Igazi iszlám államot rendeztek be, kegyetlenül üldözték a más vallásúakat és szorgalmasan termelték a mákot.
A terrorellenes háború
Aztán következett 2001. szeptember 11.-e, amikor ledőltek a New York-i ikertornyok. George W. Bush akkori amerikai elnök azt az álláspontot alakította ki, hogy ezért a merényletért a feltehetően Afganisztánban élő Oszama Bin Laden felelős. Ebbe most ne menjünk bele, hogy ez valóban így volt-e, mert a lényeg az, hogy az amerikaiak ezek után bevonultak Afganisztánba, alig tíz évvel a szovjetek távozása után. Azóta tart a háború, amely az amerikaiak számára nem sok sikert hozott. Lényegében csak az ország fővárosát, Kabult tartják ellenőrzésük alatt. Sőt, pontosabban csak a város egy részét, a repülőtér környékét. Az áldozatok száma egyes becslések szerint 100 ezer fő, és a katonai beavatkozás költsége eléri a 600 milliárd dollárt. (Sokak szerint a tényleges kiadások ennél jóval nagyobbak.)
Trump kivonulna, de nem hagyják
Donald Trump jelenlegi elnök kampányígéretei közé tartozott az Afganisztánból való kivonulás. Elnökké beiktatása után elkezdte ennek a módját keresni, de olyan ellenállással találkozott, hogy végül elállt a szándékától. Sőt, az elnök menesztette Steve Bannont, akkori vezető tanácsadóját, aki az afganisztáni kivonulás legaktívabb szószólója volt. Hiába reménytelen és értelmetlen az afganisztáni kaland, a befejezéséhez az amerikai katonai elit és a mainstream politikai erők nem járultak hozzá. De a globális problémák csak sokasodnak, és újabb válságok alakultak ki. Gondoljunk csak a koreai atomhelyzetre, vagy az éppen most kialakuló venezuelai krízisre. Az USA ennyi helyre egyszerre nem tud koncentrálni, és nincs hozzá elég pénze és embere. Valahol engedményeket kell tenni és csökkenteni a költségeket, mert az egyébként szupergazdag ország sem tudja azt kifizetni. Erre a problémára igyekeznek megoldást találni Rand Paul és Tom Udall szenátorok, akik beterjesztettek egy törvényjavaslatot. Ahogy fogalmaztak:
Hamarosan olyan katonákat fogunk küldeni az afganisztáni háborúba, akik még meg sem születtek, amikor a háború elkezdődött. Miért kell Sam bácsinak fizetnie mindent? Ez az egész helyzet sérti az amerikai adófizetők érdekeit.
A háborús célt elérték
Az Al-Kaida gyakorlatilag már nem létezik és Oszama Bin Laden már halott, vagyis akár kijelenthetik, hogy sikerült elérni a háborús célt. Paul szenátor felsorol néhány olyan „nemzetépítő építő projektet” Afganisztánban, amelyek a nevetségességbe fulladtak. Több luxusszállodát épített az amerikai állam az unatkozó katonáknak Kabulban. Vagy megkezdték a tálibok ellenőrzése alatt lévő területek villamosítását. Ezért a szenátorok azt javasolják:
Fontos tudni, hogy mikor kell kinyilvánítani a győzelmet és félbehagyni a háborút. Ennek ideje már rég lejárt.
Kimondják, hogy a tálibok az ország területének több, mint felét ellenőrzik, és ezen nem tud a hadsereg változtatni. Ezért javasolják, hogy a szenátus vonja vissza a 2001-ben háborúra adott engedélyt, és az amerikai csapatokat egy éven belül vonják ki. Ez nyilván nem fog megtörténni, de a törvényjavaslat jelzi, hogy már az amerikai eliten belül is nagyon unják az afgán háborút. És így vagy úgy, de muszáj lesz valamit csinálniuk.
anonymus
2019-03-14 at 16:47
Szun-Cu meg röhög és a térdét csapkodja valamelyik felhőn – ő tudja, mi lesz a vége…
yindzsang19
2019-03-13 at 15:52
‘amikor ledőltek a New-York-i ikertornyok’-nagyon ügyes fogalmazás-mert a közvélemény
,a tömegek soha nem fogják megtudni hogy mitől és miért-a zusák hadsereg a kínai
behatolás réme ellen-megelőzés céljából-tehát nem valódi ellenség ellen-luggatta az
afgánok földjét-hogy a közvélemény előtt igazolják(szokás szerint) bevetettek némi
trükköt(és mellesleg legitimitást gyártottak a kijelölt(meg nem választott) ifj.Bush
elnökszerűségnek.
Hesslerezredes
2019-03-13 at 15:34
A szojjetok 1989. február 15-ig kivonultak Afganisztánból (53 magyar nemzetiségű szovjet katona is meghalt a harcok során, Isten nyugosztalja őket!). Az amerikaiak 2001-ben vonultak be. Ez nem alig 10 év, hanem több, mint 10 év, helyesen: 12 évvel később vonultak be, mint a szojjetok (sic!). Afganisztán konkrétan elfoglalhatatlan: tele van hegyekkel és minden hegy egy-egy erőd. Semmit nem érnek a tankok, a tűzérség, a repülők, helikopterek: talán 10-15 millió (!!!!!!!) állig felfegyverzett gyalogos katona el tudná foglalni az ország harmadát, de csak úgy, hogy közben nekik is a felük otthagyja a fogát. Atomfegyver is szart ér: a hegyek felfogják a sugárzást és a lökéshullámot is. Ja és a harmadot is csak úgy lehetnek megtartani, hogy az ott élő összes afganidot korra-nemre tekintet nélkül kiirtják. Nem csoda, hogy a nagyhatalmak közül sem Kína, sem India, és még atomhatalomként Pakisztán sem gondol még csak az afgán határ közelébe sem menni. Elvileg egy értelme lenne az ott tartózkodásnak: az új fegyverek gond és felelősség nélküli kipróbálása/tesztelése. Más értelme nincs. (A természeti kincsek más tészták, de hát azokhoz nem lehet hozzáférni az előbbi okok miatt.)
Hazádnak
2019-03-13 at 19:44
A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből. Georg Wilhelm Friedrich Hegel.
***
Az úgynevezett “nyugati civilizációs értékek”, kétségtelenül magukban hordoznak számos valóban nagyszerű vívmányt, sajnos azonban ahogy a valamikor volt legnagyobb emberi civilizáció a RÓMAI elfajzott, és végül ennek köszönhetően ELVESZETT, ennek a mai végének is csak egy idióta nem látja a jeleit !!!
A sors iróniája, hogy mi akik bele születtünk a történelem egyik legrohadtabbb diktatúrájába a KOMMUNISTÁBA, mi MOST abban reménykedhetünk, hogy legalább a gyerekeinknek, unokáinknak így esélyük van arra, hogy túléljék ezt a civilizációs kataklizmát ami -erre mérget lehet venni- elsodorja majd a nyugatot.
Újra kell építeni a “Vasfüggönyt”, és új alapokra kell helyezni a régi együtt működést !!!
zolatiguszti
2019-03-14 at 22:40
A szovjetek anno jobban haladtak. Amikor kijött az akkor új MI-24-es repülő tank és erre alapozva helikopterrel ledobott specnaz egységekkel sikeresen irtották ki a mudzsahed alakulatokat a hegyekben. A kollaboráns helyi Afgán elit gyerekei mind Moszkvában tanultak kb félig túszként is és kapták a lét is ezzel megvolt az a hírszerzési bázis is ami a minimuma a sikeres Afgán háborúnak.Ráadásul a Szovjetek a legtöbb nagyvárost kézben tartották.A sok tank nem frontális támadás miatt kellett hanem mert a konvojokat védték a városok között.Költségben is jobbak voltak a Szovjetek , mert ugye nem egy óceán másik feléről kell odahordani mindent, ember anyaguk és döntési lehetősége is sokkal több volt mint az USA-koknak,a jó olajár miatt még a pénzük is meg lett volna a sikerre.
Ennek tettek be az USA Stinger rakéták és fegyversegély.
Ehhez képest az USA szart se ért a nagy technikájával.
Egyébként ha győzni akarnának az első amit be kellene vetni nem a hadsereg hanem a légierő.Abból is a vietnami gyormirtó permetező egység.
Virágzik a mák? Kiváló.Lepermetezni az egészet minden évben a fenébe.10 év alatt 10 permetezés és e se vonulok.Oszt’ megnézzük utána mit esznek?
csak ugye nem a háború megnyerése volt a cél…