Hatalmas iramú, rengeteg küzdelmes pillanatot tartalmazó mérkőzésen próbálta kiharcolni a Bajnokok Ligája (BL) csoport harmadik helyét a Ferencváros a Dinamo Kijev otthonában. Rebrov csapata sokat tartotta a labdát, több remek helyzetet is kialakított azonban a gól végig elkerülte a nagy lendülettel játszó Fradit. Így negyedik helyen zárva, el kell búcsúzni a nemzetközi kupaszerepléstől és az Európa-Ligában a Dinamo folytathatja a mérkőzéseket tavasszal. Azt azonban már most meg kell jegyezni, hogy minden dicséret megilleti az népligeti gárdát: egy percig nem adták fel, és mindvégig nagy akaratról tettek tanúbizonyságot, valamint rengeteg élménnyel gazdagították az egész magyar sportot az ősz folyamán. Bár a Kijev elleni mérkőzések eredményei nem úgy sikerültek, ahogyan azt a találkozók képe mutatta, meg kell köszönnünk a Ferencvárosnak, amit letett az asztalra.
A ma esti Fradi-meccset csakis abban a hangulatban lehetett leülni megnézni, hogy mindenképp jár egy hatalmas köszönet a csapatnak bármi is lesz a vége. Ugyanakkor 3-3-as döntetlen, vagy győzelem esetén az Európa-Ligában további szereplés várhatott a magyarokra, ami örvendetes tény lehetett volna, mivel ritkán adatik meg egy hazai csapatnak, hogy még a tavaszi menetrendben is érdekelt legyen a nemzetközi kupában. Mindenesetre, ahogy gondolataimat kezdtem, ha ma este búcsút kell inteni: ám legyen! Simán túléljük, mert megéltük azt, hogy már nem mosolygunk azon, ha Orosz Pál azt mondja: stabil Európa-Liga csoportkörös csapat a Fradi, hanem tényként kezelhetjük, hiszen a BL-t is megjártuk. Legyőztünk több bajnokcsapatot és remekül muzsikáltunk idegenben a Juventus ellen, de még hosszan lehetne sorolni az élményeket.
Sigér Dávid ezúttal nem volt tagja kezdő tizenegynek, de bizakodó volt a találkozót megelőzően tett nyilatkozatában, hiszen csak megerősíteni tudta, hogy a kijevi csapat ellen ki-ki meccset tudnak játszani, döntő hangulat uralkodik a játékosok körében, és ez érződni fog a csapat mentalitásán. Mircea Lucesco, a Dinamo edzője meccs előtti nyilatkozatában a legfontosabb ütközetnek nevezte a Fradi ellenit, és úgy érezte elkényelmeskedték az első találkozót, így csak a győzelemre fognak koncentrálni a visszavágón. Rutinos csapatnak tartja a magyarokat, míg a kijevi gárdát fiatalnak és feltörekvőnek érzi, akik vissza szeretnének kerülni oda, ahol egykor voltak.
Az első félidőben, mindjárt a nyitó percekben, mindkét csapatnak voltak helyzetei és ahogy várni lehetett, a hazaiak nagy nyomás alá tudták helyezni időnként a Fradi kapuját. Az egyik ilyen hazai támadást követően szükség volt Dibusz Dénes bravúrjára is. A meccs első szögletét az FTC csapata végezhette el a tizedik percben, Uzuni pontrúgásából azonban nem alakult ki veszélyes helyzet. Ahogy az első negyedóra letelt, már látható volt az, amiben sokan bíztak, hiszen jóval többet tudta tartani a labdát a Fradi, mint azt a Juventus, vagy a Barcelona ellen láthattuk, sőt időnként kifejezetten szépen építette fel támadásait Rebrov csapata.
Bár a kijevi Szidorcsuk kezezett a huszonkettedik percben és kaphattunk volna egy tizenegyest, a bíró ezt nem így gondolta, így továbbra is inkább a középpályán folyt a harc, mint a kapuk előtt. Nem sokkal később a huszonhatodik percben Tokmac alakított ki magának egy remek helyzetet, de fölé csavarta a labdát. A döntőnek titulált mérkőzés továbbra is tetszetős mederben zajlott, rengeteg küzdelemmel, de sajnos kevés, igazán veszélyes Fradi-helyzettel. Később néhány labdaszerzésből alakult ki több remek támadás is, ráadásul egyre nagyobb számban, de hiába harcolt ki szögletet a magyar csapat, vagy ívelt be labdát a szélről, nem sikerült a kapu előtt embert találni és gólt rúgni. A félidő utolsó perceire felívelt labdákból próbálkozott a Kijev is, de akkor sem alakult ki olyan szituáció, amitől Dibusz Dénesnek félnivalója lett volna, majd érkezett is a bírói sípszó, ami véget vetett az első játékrésznek.
Az első félidőt sikerült uralni, jó tempóban futballozni és még a labdát is sokszor színvonalasan járatta a Fradi, helyzetet azonban nem alakított ki eleget, úgyhogy ebben kellett újat mutatnia Rebrov mester játékosainak a második etapban. Ehhez képest inkább az ellenfél változtatott, hiszen nagyon magas fordulatszámon kezdték a második játékrészt. Aztán az egyik ukrán játékos eljátszotta, hogy nagyon megsérült, két percig állt a játék emiatt, így saját maguk lendületét törték meg, ami azt eredményezte, hogy átvette az irányítást a Ferencváros. Jött is egy Zubkov helyzet egészen közelről, de egy kijevi védő jó ütemben menteni tudott. Az ötvenötödik percre még nyomasztóbb fölényt tudott kialakítani a Fradi, és Tokmac előtt egy nagyon komoly lehetőség tárult, de a kapusba lőtte a labdát.
A hatvanadik percben aztán jött a hidegzuhany, mert a kijeviek szinte a semmiből szereztek egy gólt, persze úgy teljes a kép, hogy szabadrúgásból és ebből kialakult fejesből érkezett a találat, de a második félidőben erre a gólra semmi jel nem utalt. 1-0. Fájdalmas volt látni ezt a jelenetet és így fél órája maradt Rebrovéknak arra, hogy Európa-Liga továbbjutást érő eredményt érjenek el. Uzuni mindjárt az ukrán gólt követően megpróbált egyenlíteni, de épphogy mellé ment a lövése. A labdabirtoklási fölénye a magyar csapatnak a kellemetlen pillantok, percek után is megmaradt, de ez nem sok örömre adott okot, annak viszont örülhetünk, hogy a küzdeni akarás az továbbra is látszott a csapaton.
A hetvenedik perc után mindkét csapat cserélt és Szerhij Rebrov támadó szellemű játékosokkal – Baturina és Isael érkezett – próbálkozott tovább, remélve, hogy valaki végre betalál a Dinamo Kijev kapujába. Ennek meg is lett az eredménye még, ha ez a cseréket követő percekben gólokban nem is mutatkozott meg, de a Fradi továbbra is próbált helyzeteket teremteni. A mérkőzés utolsó perceire mindkét csapat tarsolyában maradtak még lövések, de ezek elkerülték a kapukat. A végső bírói sípszóig tovább folytatta a harcot a gólért a magyar csapat, de sajnos nem sikerült a bravúr, pedig rengeteget próbálkoztak, így a Dinamo Kijev csapata jutott az Európa-Ligába. Ettől függetlenül jár a köszönet a sok élményért, a komoly eredményekért és a magyar sportért tett teljesítményért a Ferencváros csapatának. Köszönjük Fradi, Szép volt fiúk!
Vezető kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Királytigris
2020-12-09 at 17:29
Mire ez a hozsanna? Nekem úgy tűnik, mintha a Fradi kiesett volna, nem de?
Ragnar
2020-12-09 at 12:06
Barcelona elleni hazai vereség után már egyértelmű volt, hogy ki jut tovább. Az ukrán edzőnek csak jól kellett keverni a lapokat, ezzel a csak nyomokban magyart is tartalmazó csapattal és néha haza is szeretne látogatni. Csak győzni nem volt szabad a volt csapata ellen és ez sikerült neki. Ne legyünk naívak. Még meg is dícsérik sokan itt is meg az nso-n. Nálam ez a meccs a totón és a tippmixen is fix 1 volt és be is jött. Ettől függetlenül jó edző és tud valamit mert eljutott idáig.
Schenkhyalfonz
2020-12-09 at 11:39
Az igazsághoz tartozik, hogy az ukránok nem igazán erőltették túl a dolgot az első félidőben, de szép volt eljutni egyáltalán eddig is.
Osvald
2020-12-09 at 11:19
Mert csalók!
Tony Kukocs
2020-12-09 at 10:58
A meccs összképe alapján a döntetlen igazságosabb lett volna. Bár azzal sem jutott volna tovább a Fradi. A Fradinak több ( ha nem is ajtó-ablak) lehetősége volt, ezen kívül nem kapott meg egy jogos 11-est. nem értem a WAR-szobából miért nem szólta rá a bíróra.
nemzeti
2020-12-09 at 10:27
Sajnos kell egy összevásárolt felturbózott csapat, mert jövőre
már a többi magyar csak a KONFERENCIA LIGÁBAN indulhat.
Szép új trend a sportban is.
nemzeti
2020-12-09 at 10:24
Haratin mosolya!!!!!?????
Uncle Ment
2020-12-09 at 09:20
Dicséret és köszönet?
6 meccsből 1 pont.
Ami nem biztos, hogy baj,de miért csapjuk be szegény fiúkat?
khm
2020-12-09 at 06:57
Fel a fejjel,jövőre újra meg kell próbálni.
moliere
2020-12-09 at 00:47
Van azért poén is a mai napon. A román negyedik játékvezetőt szerencsétlent tönkretették egy életre, mert azt merte mondani a bírónak, hogy “azt a feketét állítsd ki”. Most megbánták a Hateganék, hogy az idióta Micu Clein túltolta a latinosítást. Milyen jó is lenne, ha románul úgy mondanák a feketét, hogy mondjuk fechete, vagy ciornu, vagy esetleg şuarţe. Nem pedig “negru”, mert azt a “negru” elítélt is értette. Öt percig üvöltött, hogy ki a negru?! Ki a negru?!
😀
Képzelem, hogy lemegyek a 6:20-assal Kinshasába, és amikor az utcán rám mutogatnak, hogy “némá egy fehér”, csinálok egy tíz perces cirkulációt, hogy “KI A FEHÉR?! KI A FEHÉR?! KIT NEVEZTÉL TE FEHÉRNEK?!”