Egyetlen kapavágás nélkül több mint négymilliárd dollárt verne le egy kanadai multi Románián, az elmaradt profitjára hivatkozva. Elgondolkoztató, hogy a környezetszennyezés anyagi felelőssége elől rutinosan csődbe menekülő bányavállalatok más esetben milyen magától értetődően használják ki a befektető-állam vitarendezési mechanizmus adta előnyöket, amelyeket a TTIP és a CETA tárgyalásokból már jól ismerhetünk. A portálunk által megszólaltatott szakértő felhívta a figyelmet, hogy a multik az ehhez hasonló perekkel képesek országok zsarolására, és arra is, hogy teljesen megbénítsák egy állam törvényhozását, ahogyan Kanadai is járt.
Nemrégiben megjelent sajtóhírek szerint egy kanadai multinacionális cég, a Gabriel Resources 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól az elmaradt profitjára hivatkozva, amelyet a verespataki bánya cianidos aranykitermelésétől remélt. Mindezt a követelését az a választott bíróság és befetető-állam vitarendezési mechanizmus teszi a kanadai multi számára lehetővé, amelyet rendre előkerül a TTIP és a CETA szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalásaival kapcsolatban. A bejelentés számtalan égető kérdést fölvet, többek közt azt, hogy ilyen borzasztó árat kell -e fizetnie egy államnak, ha meg akarja óvni saját természeti környezetét egy multicég nyomulásától. Illetve megfontolandó, hogy az USA-val és Kanadával köttetendő szabadkereskedelmi egyezmények esetleges ratifikálása után a befektető-állam vitarendezési mechanizmus kihasználva ilyen perek tucatjaival zsarolhatják a nagyvállalatok Európa nemzetállamait.
A felelősség elől könnyen menekülhetnek csődbe
A multicégek hozzáállására jellemző, hogy számukra semmilyen etikai problémát nem vet fel bármilyen tényleges munkavégzés nélkül dollármilliárdokra lehúzni egyes államokat, a felelősség elől azonban gyorsan és rutinosan menekülnek el. Emlékezetes, még 2000. január 30-án az ausztrál-román tulajdonú Aurul bányavállalat katasztrofális hanyagsága miatt százezer köbméter cianid-, és nehézfémtartalmú zagy ömlött a Lápos folyóba, amely a Szamoson keresztül végül a Tiszába került. A Tisza 40 kilométeres szakaszán súlyos károkat szenvedett a folyó állatvilága. Becslések szerint több mint ezer tonna hal pusztult el, a szakemberek akkor az élővilág megújulását 10-20 évre becsülték. Jellemző, hogy bár a magyar állam mintegy 30 milliárd forintos kárigényt jelentett be, az időközben az Aurul, illetve annak jogutódja a Transgold gyorsan csődöt jelentett, és itt hazánk számára véget is ért a történet.
Milliárdos kártérítés egyetlen kapavágás nélkül
Fidrich Róbert az MTVSZ programvezetője felidézte, a per mintegy másfél évvel ezelőtt, egy washington-i választott bíróság előtt kezdődött. Az akkori sajtóhírek szerint a kanadai cég mintegy négy milliárd dolláros követeléssel állt elő a román állammal szemben. A multicég nemrégiben megjelent sajtóközleménye után azonban egyértelművé vált, hogy a követelés még ennél is magasabb, 4,4 milliárd dolláros összegről szól.
A szakértő hozzátette, a Gabriel Resources 1997-ben, azaz húsz éve jelent meg Romániában azzal a céllal, hogy 2004-től beindítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon. A civil és helyi szervezetek ellenállásának köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy a Világbank jelentős támogatást nyújtson a kitermelés megkezdéséhez, 2007-ben pedig a vonatkozó hatástanulmányok megvizsgálása után a román állam végül elutasította a környezetvédelmi engedély megadását a bányatársaság részére. A folyamatos tiltakozások hatására végül azt is sikerült elérni, hogy a román állam kezdeményezze a Verespatakot és környékét érintő UNESCO világörökségvédelmi eljárás megindítását. Pár évvel ezelőtt, a szociáldemokrata kormányzás idején ugyan megpróbálkoztak az úgynevezett Verespatak-törvény áterőltetésével, de ez jelentős társadalmi ellenállásba, hónapokon át tartó tüntetéssorozatba ütközött, amelyen mintegy 30-40 romániai település vett részt, így végül elálltak a törvény tervezett bevezetésétől.
Megfélemlített törvényhozás
Fidrich Róbert elmondta, a hasonló befektető-állam között zajló perek gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy az érintett beruházó multicégek milliárdos profitra tehessenek szert egyetlen kapavágás nélkül, pusztán az általuk vélt elmaradt profitra való hivatkozással. Tapasztalatok szerint a hasonló perek alkalmasak arra, hogy a multinacionális cégek akár egy egész állam környezetvédelmi törvényhozását is sakkban tarthassák pusztán azzal, hogy jelentős anyagi igényű perrel fenyegetik meg az országokat egyes, a multikat kellemetlenül érintő környezetvédelmi rendelkezések bevezetésével összefüggésben. Hozzátette, a befektető-állam vitarendezési mechanizmus bevezetése után kezdetben csak néhány esetben perelték multinacionális cégek profitjuk elmaradására hivatkozva az illető államot, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) megkötése óta azonban a perek száma 700-ra duzzadt.
A multik Kanadát már sakkban tartják
Fidrich Róbert megjegyezte, szélsőséges esetben a perek sokasága teljesen lelassította, vagy befagyasztotta a környezetvédelmi jogalkotást, ez Kanada esetében a legszembetűnőbb. A környezetvédelmi törekvések iránt elkötelezettként ismert állam annak ellenére nem vizsgálta felül a kereskedelmi egyezmények hatását a környezetvédelemre, hogy Kanadát eddig mintegy 30 alkalommal perelte már be multinacionális cég, amely emiatt több mint 170 milliárd dollár kártérítést fizetett ki az adófizetők pénzéből, a szintén jelentős perköltségek megfizetését nem is számolva. Justin Trudeau miniszterelnök ugyan előszeretettel tetszeleg a „jófiú”, azaz környezetvédelem iránt érzékeny politikus szerepében, a gyakorlatban azonban pont ő erőlteti a befektetési bírósági rendszert is tartalmazó EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadását.
A szakértő arról is beszélt, Kanadához hasonlóan Mexikó is mintegy 200 milliárd dollárt fizetett ki eddig kártérítés gyanánt, és látható, hogy a dél-amerikai országok gazdaságilag sokkal érzékenyebbek és kiszolgáltatottabbak a multicégeknek hasonló perek esetén. Ennek is köszönhető, hogy Ecuador teljesen felfüggesztette szabadkereskedelmi egyezményeit, mivel a kártérítési igények megközelítették az ország éves egészségügyi kiadásainak felét.
A perek több mint felét a multik nyerik
Portálunk kérdésére, hogy milyen eredményre számíthat a román állam a Gabriel Resources által indított perben, Fidrich Róbert elmondta, nem szívesen bocsátkozna előzetes jóslatokba, reményei szerint a társadalmi és civil ellenállás képes lesz befolyásolni a választott bíróság döntését. Ugyanakkor megjegyezte, a hasonló perek mintegy 60 százalékát a multinacionális cégek nyerik meg. Az utóbbi öt évben már évente 50 pert indítottak a multik az államok ellen, 2015-ben már 70 per indult a kormányokkal szemben.
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: foecanada.org
Kaktusz
2017-07-07 at 00:14
Remélem, hogy Románia észnél lesz és nem fog a semmiért fizetni. Örülök, hogy Európa nem írta alá sem a TTIP-et sem a CETA-t.
richardcoeurdelion
2017-07-06 at 19:37
Ez a Gabriel Resources már nevében is gyanús ugyanis az angolszász világban nincs ilyen hogy Gabriel viszont a magyar Gábor név forditása. Tehát ez a hulladék gazember
gyanús hogy magyar lehet.
Remélem a román biróságnak lesz vér a pucájában és megbünteti többszáz millió dollárra ezt a fanton gazember bűnbandát hogy miért mert a biróság elé vinni egy nemlétező gyalázatot mármint hogy a profitjának elmaradása miatt bárki más is felelős lehet mint ő maga.
Az ilyen jobb államokban halálbüntetést kap ezért és a teljes perköltség árát kifizetteti a biróság a bandita cégével.
Pár uncia arnyért ezek a hulladékok képesek volnának egy egész tájat elpusztitani.
Ekkora környezet rombolás halálbüntetést követel érdemel.
Bikkmakk
2017-07-06 at 23:10
Te szerencsétlen szrkeverő ‘richardcoeurdelion’, aki mindenáron magyarokat akar bűnbakként belerángatni a történetbe … a Gabriel egy héber eredetű név és a mai napig igen elterjedt és favorizált a judaista közösségekben és az angolszáz területeken.
“From the Hebrew name גַבְרִיאֵל (Gavri’el) meaning “God is my strong man”, derived from גֶּבֶר (gever) “strong man, hero” and אֶל (‘El) “God”. Gabriel was one of the seven archangels in Hebrew tradition, often appearing as a messenger of God. In the Old Testament he is sent to interpret the visions of the prophet Daniel, while in the New Testament he serves as the announcer of the births of John to Zechariah and Jesus to Mary. According to Islamic tradition he was the angel who dictated the Qur’an to Muhammad.
This name has been used occasionally in England since the 12th century. It was not common in the English-speaking world until the end of the 20th century.”
Szóval szépen megkérlek te álmagyar, hogy húzzál a picsába és ne gerjeszd nekünk itt a fesztivált.
Anna
2017-07-07 at 10:04
Bravó Bikkmakk! Igaz és jogos a hozzászólása!!!
bölcsuhu
2017-08-23 at 16:39
Ez a Gabriel egy tősgyökeres román! Gabriel Timis a neve.