A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni vakcinajelöltek közül tíz már emberi kipróbálás alatt van. Az oltóanyag-fejlesztés korábban nem látott gyorsasággal zajlik. Laboratóriumok és kutatók százai versengenek régi és új technológiákat alkalmazva. A szakemberek nagyobb része szerint legkorábban 2021 elejére várható kereskedelmi forgalomban elérhető védőoltás, először sürgősségi célokra és a legveszélyeztetettebb populáció számára- derül ki az Magyar Tudományos Akadémia oldalán közölt tanulmányból.
A WHO-összefoglaló alapján a mostani koronavírus ellen jelenleg 11 DNS-vakcina van fejlesztés alatt, ebből 1 klinikai fázisban, és 17 RNS-vakcina, ebből 2 klinikai fázisban.
A világ egészségügyi szervezeteinek és vakcinafejlesztőinek korábban nem látott együttműködése zajlik a hatékony védőoltás előállítása érdekében. Laboratóriumok és kutatók százai versengenek régi és új technológiákat alkalmazva. A szakemberek nagyobb része szerint legkorábban 2021 elejére várható kereskedelmi forgalomban elérhető védőoltás, először sürgősségi célokra és a legveszélyeztetettebb populáció számára. Ez is elképesztő gyorsaság lenne ahhoz képest, hogy egy új védőoltás kifejlesztése általában 10 évig tart
– hangsúlyozta Berki Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének igazgatója az MTA tudományos cikkében.
Megvédheti-e az oltás időseket?
Külön problémakört jelent a védőoltás hatásossága az idősek körében. Az eddigi adatokból jól látszik, hogy a súlyos lefolyás és a halálozás legnagyobb kockázati tényezője a magas életkor – ám egy sor korábbi vakcinánál azt láttuk, hogy pont az idősekben működnek legkevésbé. Az immunrendszer az „öregedése” miatt az oltásra is kevésbé tud válaszolni. Olyan kísérlet is zajlik, amelybe eleve kizárólag 60 év felettieket vonnak be. Azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy még ha az oltás az idősebbekben kevésbé működne is, az sem jelenti azt, hogy értelmetlen: a többiek beoltásával el tudjuk érni, hogy az idősek is védelmet nyerjenek, mert nincs kitől megkapniuk a kórt, hiszen akivel érintkeznek, azok védettek. Ezt az indirekt védelmet szokás közösségi immunitásnak – régebbi, kevésbé szerencsés kifejezéssel nyájimmunitásnak – nevezni.
Sok a bizonytalanság
A védőoltás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ami egyszerűen abból fakad, hogy még a betegség megértésére sem volt túl sok idő. Például kulcskérdés, hogy mennyi ideig marad fenn az oltás adta immunitás, de egyelőre azt sem tudni, a kiállt betegség meddig tartó immunitást ad. Egy másik kérdés, vajon vannak-e olyan immunológiai markerek, amelyekből jól lemérhető, hogy az alany mennyire vált védetté a betegség ellen. Ilyenek hiányában vagy meg kell várnunk, amíg a próbákban részt vevő alanyaink spontán megfertőződnek, vagy szándékosan meg kell őket fertőzni. Nem tudni még, hogy az oltás a megfertőződés és a kórokozó terjesztése ellen is véd-e, vagy csak a megbetegedés ellen. Utóbbi esetben nem lesz közösségi immunitási hatása.
Példátlan gyorsaság
Látható, hogy az oltóanyagok fejlesztése hatalmas iramban történik. Hogy ez jobban érzékelhető legyen, érdemes ezt is kontextusba helyezni. Hogy csak újabb keletű oltásokat nézzünk: a hepatitis B elleni vakcina alapjait az 1960-as években írták le, és 1981-ben törzskönyvezték először az oltást, a Haemophilus influenzae b elleni vakcinához vezető munkát szintén az 1960-as évek végén kezdték, az első oltást 1985-ben, a ma használatos változatát 1987-ben törzskönyvezték, a HPV elleni oltáshoz vezető kulcsfelfedezéseket az 1990-es évek elején tették, az oltást először 2006-ban törzskönyvezték
– idézte fel a cikk szerzője.
Fentiek fényében érthető, miért elképesztő, hogy fél év alatt egyáltalán bármi is létezik, amit emberen próbálnak már ki, nemhogy 10 különböző vakcinajelölt. Mindezek ellenére, bár olvasni híradásokat, miszerint már idén lesz vakcina, ez – ha elméletileg nincs is kizárva – nagyjából a csoda kategóriájába tartozna a szakemberek szerint.
A realitás sokkal inkább 2021, ha nem 2022, és akkor még feltételeztük, hogy az összes fenti buktatót sikerült elkerülnünk. Ráadásul, ha sikerülne is hatásos és biztonságos oltást találni, annak milliárdos nagyságrendben való gyártása és eljuttatása az emberekhez hatalmas technológiai és logisztikai nehézségekkel jár
-világított rá Ferenci Tamás biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök tudományos cikkében.
Forrás: mta.hu/Fotó:MTI-Komka Péter
Greg
2020-06-16 at 10:46
Kiváló szórakozást nyújt mindannyiunknak, ahogy egy olyan grafomániás főokos próbálja itt görcsös igyekezettel más néven újra eladni magát, akit az első mondata alapján azonnal felismerünk. Azt is mindannyian tudjuk, kiről van szó.
Sokkal élvezetesebb ez, mint a legjobb kabaré.
Hajrá, csak így tovább, kedves mókamesterünk!
Namond
2020-06-16 at 10:25
T Moderátor
Szükséges lajos és csaba zoltán közti hm. méregetési vita közzététele?
Csaba Zoltán
2020-06-15 at 19:37
Kicsi amőbasalak!
Dobd csak ide ki is az, aki pandémiát hirdethet és milyen előfeltételek megléte esetén?
(ne terelj! a konkrét kérdéseket, konkrét válaszokat írd meg)
Aztán, amikor rájössz, hogy megint sz@p@rolleren vagy, és sokadszor alázod magad porrá, akkor menj csak vissza abab a bizonyos erdőbe és tátsd ki még jobban a szád XDD
Namond
2020-06-15 at 15:48
ha nem tévedek, egy régebbi cikk szerint a Moderna Corp (Bill Gates és trs) már az év első negyedével átadta vakcináját az US hadseregének kipróbálásra.
De mit mond Ő maga, Bill Kapu (by Reaper Man);
https://www.gatesnotes.com/Health/Pandemic-Innovation
Csaba Zoltán
2020-06-15 at 20:56
Szia!
A kínaiak kelég gyorsan közzétették a vírus génszekvenciáját. Ennek segítségével minden ország képes volt elkülöníteni a vírust és vizsgálatok alá vetni (ezért hatásos 95% feletti arányban a PCR teszt is a Covid-19 kimutatására). Karikó Katalin és kollégái hozták létre az ún. mRNS technológiát. A hölgy ma is a német Biontech vállalat egyik vezetője, akik e hónapra ígérték saját megoldsáukat. Ugyanezt a technológiát használja fel a Moderna is. A technikával a vakcinafejlesztés idejét drasztikusan le tudják csökkenteni. Nagyjából az történik, hogy a vírus örökítőanyagából az mRNS (vagy hírvivő RNS) nevű rövid szakaszokat fecskendeznek a páciensek véráramába. Ennek hatására beindul a gazdasejt fehérjetermelése, és legyártja azt a fehérjét, amely elengedhetetlen a vírus fertőzőképességéhez.
Ezért tudták már március közepén elkezdeni a teszteket. Itt aztán jöttek a konteósok, hogy biztos kiirtásunkra készülnek, mert hogy lehet ilyen hamar. Nos így. Arról már nem beszélve, hogy az vakciakísérletek lezárultának határideje 2021. a Moderna általközzétett anyag szerint június vége. Ezért beszéltek a virológusok a vakcina jövő őszi bevezetéséről. Ennél hamarabb csak akkor lehet, ha a szabályok alól felmentést adnak. Ezért lehet pl. Oroszországban már augusztusban törzskönyvezni és szeptemberben használni azt az orosz lakosság körében.
Most a harmadik fázis kezdődik el a Modernánál, ahol már idős önkénteseket is oltanak. Az engedélyezésektől függően 2021 folyamán várja a vakcina piacra dobását az amcsi cég.