Jó helyre áramlanak a források a magyar kultúrában? Ki oszt pénzt kinek? Hasznos-e Szakács Árpád sorozata, mely a Kinek a kulturális diktatúrája? címet viseli, és azt taglalja, hogy vajon hogyan folyhat annyi támogatás a balliberális művészek zsebébe? A jobboldali kulturális térfoglalásról zajlott éles vita a Revolution 56 sörözőben augusztus 14-én, melyben Döbrentei Kornél és Kukorelly Endre gondolatai csaptak össze Huth Gergely és Stefka István moderálása mellett.
Ez nem egy kuruc-labanc háború, melynek a szatmári béke lesz a vége
– mondta Döbrentei Kornél az egyre élesedő kultúrharc-vitával kapcsolatban.
Kukorelly Endre véleménye szerint:
A kultúra az közügy, egy politikai ügy. (…) Nagyon helyes, hogy a kultúra politikai értelmezést nyer, nekem sem tetszik, hogy beleszól a kormányzat, de minden kormányzat beleszól. Viszont a kultúrát és a művészetet csak esztétikai szempontból lehet megítélni. Esztétikai szempontból indifferens, hogy ki milyen párthoz húz.
Stefka István szerint a Szakács Árpád által elindított vitának nagyon fontos szerepe van, mert rávilágít, hogy mi van Magyarországon a kultúra területén. Ma is, a filmiparban, a színházban, mindenhol ott ülnek azok az emberek, akik keresztbe tesznek – jegyezte meg. Kukorelly Endre azonban nem értett egyet vele, szerinte amellett, hogy jó gondolatok vannak a sorozatban, alapvetően a negatív spirált erősítik és nem hasznosok a magyar kultúrának. A helyszínen megjelenő Szakács Árpádnak külön is nekiszegezte egyet nem értését.
Huth Gergely a balliberális oldal pozícióinak őrzésével kapcsolatban feltette a kérdést:
lehet-e azt kijelenteni, hogy a balliberális értelmiség az elmúlt nyolc évben egy óriási lehetőséget kapott azzal, hogy a kulturális támogatások struktúrájában érintetetlenül ott maradhatott az elmúlt húsz évet és azt megelőző évtizedeket is folytatva? Kapott egy óriási lehetőséget, hogy esztétikai szempontok alapján mérlegeljen és nem ezt tette, hanem falkaszellem alapján mérlegelt és eljátszotta ezt a lehetőséget?
A falkaszellemet illetően Kukorelly Endre is egyetértett, undorítónak nevezte, ha ilyesmi megtörténik, azonban fontosnak tartotta ismét megjegyezni, hogy nem a negatív spirálban kellene mozogni, egymással foglalkozni. A gyanakvás szövi át a teljes magyar társadalmat, ezek a folyamatok csak erősítik mindezt. Döbrentei Kornél is egyetértett a falkaszellemmel:
Nyilván mindenfajta falkaszellem van, én azonban magamból indulok ki – én semmilyen falkához nem tartozom. Én nem függök a politikától. (…) Ha a magyarságtól idegen szemléletű irodalom nyer pozíciót, az nincs rendben.
Komoly vita alakult azzal kapcsolatban is, hogy aki nem éli meg magyarságát, mennyire gazdagítja a magyar kultúrát. Kukorelly Endre szerint nekik is helyük van a palettán, felvetését azonban Stefka István határozottan visszautasította, példaként Kertész Ákost említve, aki ugyan magyarul ír, de moslékzabáló aljanépnek nevezte a magyarokat.
A beszélgetés folyamatos vitákat és szerteágazó gondolatokat generált, Döbrentei Kornél megjegyezte, hogy a magyarság örökül kapott egy vaskos homályt, történelmünket meghamisították, a másik fél pedig nem fogja elásni a csatabárdot – utalt a politikát is átszövő nemzetközi pénzügyi körökre, civil szervezeteknek álcázott tudatmódosító csoportokra:
Minden átíródik, minden meghamisul és ezt veszik alapul. Szerintem a művésznek, a költőnek – ez politikától független – a magyarság jövőjének építése a feladata.
A beszélgetés végére sem győzték meg egymást a felek, Kukorelly ragaszkodott ahhoz, hogy minden verekedés visszaütéssel kezdődik, tehát inkább azt kéne nézni, hogy békére törekedjenek, nem számít, hogy ki kezdte. A kérdés azonban továbbra is maradt, hogy a beágyazott baloldal vajon miért kap még mindig akkora teret a magyar kultúra területén.
Szakács Árpád cikke nyomán kivizsgálja az MNB, mire költötték Gulyás Gáborék a tízmilliókat
Reagálva Szakács Árpád Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozatának a Magyar Idők szombati számában megjelent részére a Magyar Nemzeti Bank a következő közlemény közzétételét kérte:
„A Magyar Nemzeti Bank a mai napon azonnali vizsgálatot indított, hogy az Art Capital Alapítvány a szerződésben meghatározott célra használta-e fel a Magyar Nemzeti Banktól kapott, kulturális célú támogatást. A Magyar Idők cikkében részletesen taglalt, 2018. júniusi A paradicsom újratervezése című fesztivál megvalósításához az MNB nem adott támogatást. A nem megfelelő célú felhasználás a szerződéstől való azonnali hatályú elállást von maga után.
Az Art Capital Alapítványnak nyújtott idei és tavalyi támogatások kizárólag kulturális célokra kerülhettek felhasználásra, az MNB semmilyen politikai célzatú, illetve migránstámogató kampányt nem támogat.” Hétvégi cikkében Szakács Árpád így fogalmazott: „Az Art Capital más intézményekhez hasonlóan művészeti vonalon egyből reagált a migrációs válságra. (…) Migránstémában idén is pazar rendezvénydömping várta a látogatókat.
Évek óta ehhez nemcsak a több száz milliós önkormányzati és állami múzeumi támogatás teremt lehetőséget, tavaly a Magyar Nemzeti Bank is átutalt harmincmilliót, és nem hiszik el, de az MNB idén a második negyedévben újabb harmincmilliót juttatott Gulyáséknak (Gulyás Gábor intézményvezető, hozzá tartozik az Art Capital – a szerk.). Parádés az anyagi helyzet, így nem volt pénzügyi akadálya a migrációt támogató újabb rendezvénysorozatnak. Júniusban nagy költségvetéssel
A paradicsom újratervezése címmel hirdettek művészeti fesztivált, ahol egy hónapon keresztül migránssorsokon keresztül érzékenyítették az oda látogatókat reggel, délben és este. Innen is kimaradt az érem másik oldala, a migrációhoz kötődő erőszakhullám. Mert az ugye nincs. A megnyitó is igen lenyűgözőre sikerült. Június 9-én 19 órakor a Duna-korzón Gulyás Gábor maga állt a rendezvény élére, ahol köszöntőjében üdvözölte a programsorozatot. De ami ezután jött, az nem semmi. Migránsválság-érzékenyítő, a nézőket a cselekménybe bevonó performansz ejtette ámulatba a közönséget.”
Polbeat minden kedden este 19 órakor élőben közvetítve a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből (Budapest, II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél). Várjuk olvasónkat a helyszínen is!
A videót készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál/PS
idirablo
2018-08-18 at 21:44
Tanulság: iszol vagy vezetsz.
idirablo
2018-08-18 at 21:47
– az újságírók előre átgondolták, milyen témákról eshetne szó és ezeket egyeztették is a két költővel (libsik érdemükkel nem arányos támogatása)
– a költőa hozzájuk fűzte saját véleményük alapgondolatait (miért tulajdonítanak túlzott érdemeket a libsiknek, ill. miért ntagadják jobboldali alkotók érdemeit). Az előkészületek során magukhoz vettek egy kis orvosságot is;-)
– ezután kezdődött a vita. Az újságírók észlelték az orvosság mellékhatását, és megpróbálták visszaterelni a költőket a megbeszéltekre
– ettől a költők (még jobban;-) összezavarodtak, és már a saját megkezdett – érdekesnek és értékesnek ÍGÉRKEZŐ – gondolataikat sem tudták folytatni, nemhogy befejezni. Ide-oda csapongtak, remélve, hogy rátalálnak a folytatásra. Mikor vitapartnerük ezt érzékelte, megpróbált “rákapcsolódni” költőtársa gondolatmenetére, de az akkorra már továbbugrott…
– és az újságírók reménytelen helyzetbe kerültek:(
idirablo
2018-08-18 at 21:51
költőa = két költő
Török Judit
2018-08-21 at 22:05
Ez nem igaz.
Amúgy az újságíró feladata a téma, a kérdés felvetése. A többi a riport alanyok dolga, hogy mire futtatják ki a beszélgetésüket, vitájukat. S ebben a témakörben bizony nem szabad őket korlátozni. Nagyon jól kezdte a történelmi vonulat felvázolásával Kukorelly, de hát nem hagyták elmondani az utolsó mondatokat, belefojtották. Így járt a reflexióival Döbrentei is, majd végül mindketten, egyszerre.
Az pedig nem “mederbe terelés”, hogy saját monológokat ad elő mindkét riporter, majd a két költő feje felett átbeszélve folytatnak hosszú vitát egymással. Ez legkevesebb, hogy otrombaság. Remélem, elgondolkodtak rajta azóta.
Nehogy már két újságíró írja felül egy ilyen sarkalatos vitában, hogy merre vetüljön a két kvalitásos író-költő közötti párbeszéd. Ha ezt nem tudják értelmezni, nem érzékelik, nincs rá antennájuk, akkor nem szabad belefogni. Akkor csináljanak interjú beszélgetéseket a tomcatokkal meg toroczkaikkal.
Már megbocsáss.
gyozo2018
2018-08-16 at 22:41
https://magyar.film.hu/filmhu/hir/varja-a-tortenelmi-filmterveket-a-filmalap.html
Borítékoljam, hogy kik fogják rendezni?!
Borítékoljam, hogy milyen típusú és stílusú forgatókönyveket várnak?
Borítékoljam, hogy olyan lesz a történelmi értelmezésük, hogy a magyaroknak a fal adja a másikat?
Csak azt ne adja az Úristen és Vajna, hogy a kötelezően magyar – és kereszténygyűlölő kijelentéseket tett, Oscar-díjasok közül rendezzen valamelyik egy amerikai stílusú gányolást, hogy azt is odaragasszák a homlokunkra, mint
a “Mindenki” című, az ötvenes évek propagandafilmjének a forgatókönyvét, alaptörténetét másoló gyalázatot!
.alma.
2018-08-16 at 22:56
Ahhoz, hogy ez másképpen legyen nemzeti érzelmű emberek kellene megalkossák.
Török Judit
2018-08-17 at 15:49
Megalkották! Azzal az ürüggyel dobják vissza mindannyiszor, hogy nem megfelelő a forgatókönyv. Ha a szerző nem engedi, hogy Hoolywood-i stílusú egyentakarmányt csináljanak belőle, ragaszkodik a magyar hagyományokhoz , stílushoz, a regényhez, a történelmi hűséghez, lesöprik.
Ha a hazafias érzelmekre, intellektualitásra
, történelmi hűségre apelláló filmet akarasz, esélyed sincs!
Nem beszélve arról, hogy magyar rendezőnek még úgy sincs esélye, hogy megbízást kapjon, ami a művészi és történelmi hűséget garantálná.
Ezer milliárdokat dobnak ki a pénzünkből idegen, addig sosem hallott üdvöskéknek, osztogatják nekik a díjakat( melyek ugye a további támogatásokat garantálják számukra), s ők kötelező penzumként köpnek a szemünkbe, gyaláznak minket.
Két lehetőség van:
1. Meghirdetik, majd széttárják a karjukat, hogy nincs megfelelő forgatókönyv.
2. Megrendeztetik valamelyik gyüttment üdvöskével, s olyan “történelmi filmet” kapunk, amiről majd azt fogjuk gondolni, hogy inkább bele sem fogtak volna.
Mint pl. a Honfoglalás c. amatőr westernfilm, vagy a Szabadság, szerelem, amitől az akkor még élő válogatott tagok is elhatárolódtak.
.alma.
2018-08-16 at 21:59
A műsor összességében jó volt, remélhetőleg folytatás is lesz további részek formájában.
Stefka István és Huth Gergely fontos, hogy ott volt, jól szerepeltek, és fontos, hogy beleszóljanak, mert megfelelő időben avatkoznak bele a beszélgetésbe.
Azonban a a lényeg kijött a beszélgetésben, az egyik fél az alkotást a történelemmel köti össze, a másik szétválasztja függetleníti.
Az egyik nemzeti költő a másik pedig magyar nyelven író alkotó.
Ez nem sértésnek, és nem tapintatlanságnak szántam.
Hiába nyomták el a nemzeti költőket eddig, hiába nem voltak ismertek sokak által műveik, az egyik legstabilabb pontként mindenkinek tudnia kell, hogy a magyar nemzet hangja, a Magyar Himnuszban van rögzítve, az egy biztos pont.
Jöhetett, és jöhet bármilyen modern költészet.
Vagyis nem tudom elhinni, hogy versek nélkül nem tudod mit jelent a haza, az, hogy magyar, az, hogy nemzet, a Magyar Nemzet.
Török Judit
2018-08-17 at 19:09
Nem értek egyet veled.
Ezt a vitát a köztelevízióban kellett volna lefolytatni szakszerűen, egy kvalitásos moderátor által levezetve.
Nem pedig egy rétegtévében, az ismert tragikus levezetéssel.
Ha ezek után Döbrentei Kornélt az egyik legnagyobb kortárs költő-írót, esszéistát valaha valaki rá tudja venni, hogy még egyszer
kilépjen a nyilvánosság elé és a vitát lefolytassa, azon nagyon csodálkoznék.
Porig alázták. Ha ez volt a cél, akkor sikerült.
Ignácz Erzsébet
2018-08-16 at 20:13
Miért hívták meg ezt a két művészt? Hogy megalázzák őket?!
Egyik sem fejthette ki a gondolatait, mert a két riporter szinte minden mondatukba belevágott és mondta a magáét. mintha róluk szólt volna a program és nem a két művész gondolatcseréjéről.
Mindketten beléjük fojtották a szót, végül átbeszéltek Döbrentei és Kukorelly feje felett, az egymás közti vitájukra. Nem a riporterek megnyilatkozására voltunk kíváncsiak, azokat ismerjük, hanem a két magasan kvalifikált, valóban értelmiségi író-költő párbeszédére. Döbrentei Kornél hosszú évek óta nemigen hajlandó megnyilatkozni, és megvan rá az oka, hogy miért. Ami történet, a nemzeti oldal újságírásának a szégyene.
S ha ezt most törlik, akkor ahelyett, hogy megfontolnák, levonnák a következtetést, vastagon alá is húzzák. Ne tegyék. Ahogy fent Török Judit hozzászóló írta, “ez a vonat már elment”. Megfosztottak minket egy kultúrtörténeti jelentőségű párbeszédtől, amelyben sok minden tisztázódhatott volna, esetleg valamilyen út is megnyílhatott volna a szélesebb körű párbeszéd felé.
.alma.
2018-08-16 at 22:44
Ha megengedi.
Szerintem tisztázódott. Számomra világos. Bár az én kommentem kitörölték, alaptalanul. Most újat írok.
A magyar kultúr piacon szétválasztott a a szabad irodalmi alkotás, a történelmi nemzeti indíttatású alkotásoktól.
A költészet az körítés, nem attól fog egy ember szíve magyarul dobbani.
Azonban vannak költők akik a nemzet védelmében és építésére alkotnak, és vannak akik az alkotás öröméért.
Engem a kortárs művészet nem szólít meg.
Csámpás Marcsa
2018-08-16 at 00:45
“A Magyar Nemzeti Bank a mai napon azonnali vizsgálatot indított, hogy az Art Capital Alapítvány a szerződésben meghatározott célra használta-e fel a Magyar Nemzeti Banktól kapott, kulturális célú támogatást.”
felvetődik a kérdés, hogy mi kell ahhoz, hogy egy alapítvány támogatást kapjon az MNB-től. Ki volt a “nagybácsi”, aki által szabaddá vált a kapu?! 😉
Török Judit
2018-08-16 at 00:34
DÖBRENTEI KORNÉL: A TEHETSÉG JELLEM IS.
Ennyi.
Benedek Károly
2018-08-16 at 00:06
Kukorelly úr!
Attól valóban nem lesz szegényebb a magyar kultúra, ha vannak, akik elmondják, hogy ők nem tartják fontosnak, hogy “magyar meg nemzet”.
Attól szegényebb, hogy azok irányítják a magyar kultúrát és szorítják ki azokat, akiknek bizony nagyon fontos a “magyar meg a nemzet”
Török Judit
2018-08-15 at 23:58
Kukorelly úr!
Az a “kultúrharc” alapja: hogy akik esztétikailag “rendben vannak”, mégsem mondhatják el, ha ők magyarok, nemzetiek.
Török Judit
2018-08-15 at 23:49
Tehát: Hóman, Vass, Remenyik, Nyírő stb. rehabitálása mellett érvel?!
Fogjuk szaván!
Török Judit
2018-08-15 at 23:45
Kukorelly Endre:
“…a kultúrát csak esztétikai szempontból szabad megítélni”
Rendben. Megérkeztünk az egyik feltett kérdésemhez: szempont lehet-e a szerző világnézete annak megítélésében, hogy tehetséges, hogy milyen művet alkotott.
Csakhogy: a kultúrvita (legyen háború) lényege és alapja az, hogy Magyarországon változatlanul nem esztétikai alapon, hanem világnézeti alapon ítéli meg egy szűk szubkultúra, hogy ki kaphat a megjelenéshez támogatást, egyáltalán, ki jelenhet meg!!!
.alma.
2018-08-16 at 21:43
Kedves Török Judit, igen szempont számomra a szerző világnézete annak megítélésében, hogy milyen művet alkotott, abban nem szempont, hogy tehetséges e.
.alma.
2018-08-16 at 22:33
Kányádi Sándor 1929 – 2018.
Tiszta kiforrott nemzeti költészetet alkotott.
Török Judit
2018-08-15 at 23:32
Elnézést kérek, de ha meghívnak két ilyen magasan kvalifikált művészt, mint Döbrentei Kornél és Kukorelly Endre, akik láthatóan egymást is messzemenően nagyra becsülik, akkor csak egy moderátor közreműködésével kellett volna a kettejük vitáját levezetni.
Végre kultúrtörténeti jelentőségű vitát rendeztek, de -ahogy Döbrentei Kornél is megjegyezte és Kukorelly Endre is jelezte-, belevágtak a szavukba, amikor a legfontosabb és legérdekesebb gondolataikat fejtették volna ki; volt hogy a két riporter átbeszélt a feje fölött és egymást között cseréltek gondolatot. Ez mindkettejüket frusztrálta, s hiszem, hogy nemcsak engem.
Ezt nem lett volna szabad.
Mikor lesz lehetőségünk, hogy érdemi vita részesei lehessünk, ha mi magunk sem vagyunk képesek frusztráció mentesen szóhoz jutni őket. Sajnálom. Én nem erre számítottam. Az a baj, hogy ezzel elfutott a vonat. Még egyszer ilyen lehetőség nem lesz. Őszintén sajnálom.
Benedek Károly
2018-08-15 at 23:20
Tisztelt Stefka István úr!
Csurka darabjait azért nem játsszák, mert a gyereki letiltatták örökösödési vita miatt.
Informális beszélgetésen hallottam, ha igaz, hogy a három közül az egyik liberális kötődésű képzőművész, és rajta múlik, hogy feloldják-e, vagy sem.
Jóvátehetetlen bűnt követ el, aki letiltja Csurka műveit, s most már legalább két generáció műveltségéből maradt ki az életműve.
Az antikváriumokban vadászom a műveit. Most már Csurkát is szamizdatként lehet csak olvasni. Gyalázat!
És itt az állam, a kormány felelőssége is! Fel kellene vásárolnia a nemzeti kincseinket, egyes alkotók életművét védetté nyilvánítani, hogy ne tudják letiltani.
Akkor hiszek Orbán Viktor miniszterelnök úr által meghirdetett térfoglalásnak, ha sorozatokat indítanak a köztévében a 100 éve alatt mellőzött, elhallgatott, letiltott, megbélyegzett, megtiport, meghurcolt magyar alkotóknak!
Itt az idő, hogy a méltó helyükre emeljék őket!
Bakay Kornél professzor felkereste Fekete Györgyöt, az MMA elnökét, hogy rehabilitálni kellene Hóman Bálintot és még másokat is. Fekete leantiszmitázta, lefasisztázta és kirúgta. Aki nem hiszi, kérdezze meg a Professzor urat!
Csámpás Marcsa
2018-08-16 at 00:22
Hülye.
Héja
2018-08-16 at 12:47
Kacor koma, nagyon műveltnek hiszed magad.
Tipikus libbbant duma összemosni szerzőket, korszakokat, hiteket, stb.
Nem mellesleg hitványság, hogy a 23 kötetes Döbrentei technikus végzettségét szóba hozod. Netán Berzsenyi, Petőfi, Sinka István, stb. szerzők diplomátlanságát is fölemelgethetnéd.
A kacskaringós Jobbiknak köze nincs a beszélgetéshez.
A jelek szerint – óriási pofádon kívül – neked sincs közöd hozzá.
Látom, a libsi agymosás, az eredendő sznobizmus és a hőség súlyosan megártott.
Na menj szépen hűsölni.
bbjnick
2018-08-16 at 14:29
Kacor, és mi legyen azokkal, akik ’45 után felesküdtek a kommunista hatalomra? Őket, valamennyiüket, is törölnünk kell a történelmünkből?
Török Judit
2018-08-16 at 19:55
Kacor király!
Ez Döbrentei Kornél egyik legmegrázóbb, legcsodálatosabb verse!
Benedek Károly
2018-08-15 at 23:11
Az a baj, hogy a nemzeti-konzervatív/keresztény művészek nem fognak össze. Nem olvassák egymást. Ha olvassák, nem írnak egymásról. Nem gondoskodna egymásról.
Nem fognak össze, nem tömörülnek egy “céhbe”, s követelik a nemzeti-kereszténykormánytól a befogadóik támogatásával a kiemelet megjelentetést, kiállításokat, fordítást, tévét, rádiót.
Akkor hiszem el, hogy elkezdődik valami, ha a Pröhle-L.Simon-Szőcs-Fekete-Balog stb. klikket leváltják.
A PIM a magyar irodalom szervezője nem lehet ultraliberális kézben!
Az MMA sem! Fekete György mint adminisztrátor intézményvezető lehetett megfelelő, de átadta az egészet a liberálisoknak.
Attól tartok, hogy abból a “térfoglalásból” nem lesz semmi.
Kukorelly értelmes és figyelemre méltó. Bár olyan lett volna mindegyik liberális értelmiségi/művész, mint ő.
De sajnos militáns, ultraliberális fasiszták nyertek tért, akik kinevezték magukat “elitnek”. A pröhlék meg azonosulva, cinikusan köpnek a magyarok szemébe.
Benedek Károly
2018-08-15 at 22:46
Miért törölték, hogy nem hagyták szóhoz jutni az elején sem Kukorellyt, sem Döbrenteit?!
Ez tény.
Benedek Károly
2018-08-15 at 22:40
Miért n em hagyták folyamatosan kifejteni a gondolataikat?
Értem én, hogy Stefka úr is tudja, hogy miről beszél Kukorelly úr és Döbrentei úr. Nagyon érdekes és fontos kultúrtörténeti tényeket vázolt fel Kukorelly. Miért kellett belevágni?
Nem azért hívták el őket, ők, maguk fejtsék ki a gondolataikat?!
Mindannyiszor megakasztják őket, s nem érzik, mikor kellene végighallgatniuk.
Huth Gergely úr is akkor akasztja meg Döbrentei Kornélt, amikor a legfontosabb
gondolatig futott volna ki. Ezt nagyon nem lett volna szabad.
Mindkét művészt frusztrálta ez a módszer.
Döbbenetes. 🙁
Csámpás Marcsa
2018-08-16 at 00:19
Te Gyárfás- Lakatos T. módszerére utalsz.
De itt nem ez a módszer volt érvényes, hanem az, hogy a riporter a magánvéleményével “belegázolt” a riportalanyba.
Endrei Szabolcs
2018-08-15 at 20:41
A Kukorelly most jött a Marsról?!
GenderVona
2018-08-15 at 18:55
Vesszenek a genderkretének! Írjuk alá minél többen!
https://www.citizengo.org/hu/ed/165203-tamogatom-gender-szakok-megszuneset
Janos Szabo
2018-08-15 at 17:46
ÉLJEN SZAKÁCS ÁRPÁD SOKÁIG !