A modern világban szinte ismeretlen, hogy egy tudós társaság intézethálózatot menedzseljen, a kormány pedig akarattal sem tudná tönkretenni a magyar innovációtermelő rendszert, hiszen ez a rendszer eddig sem működött jól – írja a Makronómon Grüner György, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a UCLA professzora, aki jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsadója.
Grüner György, nemzetközileg elismert fizikus szerint megtámadhatatlan tény, hogy az akadémiai kutatóhálózatban az innováció háttérbe szorul, a szellemi tulajdon teremtése elmarad és hiányoznak a nagy globális kihívásokra való reflexiók.
Az, hogy kicsi, alap és alkalmazott kutatások határán dolgozó kutatócsoportom 2000 óta több szabadalmat termelt, mint az elmúlt évtizedben a Magyar Tudományos Akadémia, csupán egy példa arra, hogy irányváltásra, lehetőségeink kiterjesztésére szükség van
– fogalmaz cikkében Grüner. A fizikus leírja, hogy az ITM programja három fő pilléren nyugszik. Az első a kiváló felfedező kutatások támogatása. A második az innovációs lehetőségek megteremtése és az innovációs ökoszisztéma erősítése. A harmadik az ország számára fontos tudományos és technológiai területek erősebb támogatása. Grüner György ismerteti, hogy
az MTA egy tudós társaság, de egyben egy intézethálózat is. Olyan intézethálózat, amely döntő többségben alapkutatással foglalkozik. Itthon még szenvedünk attól, hogy évtizedekkel ezelőtt kialakult a tudomány felosztása: tanítása az egyetemeken, kutatása pedig a kutatóintézetekben folyt. Az MTA jelenlegi működési felállása e rendszer maradványa.
Grüner leírja, hogy az a tény, hogy egy tudós társaság intézethálózatot menedzseljen, a modern világban szinte ismeretlen.
Az ilyen társaságok általában csupán tanácsadóként szerepelnek az országot foglalkoztató fontos kérdésekben.
Grüner György elismeri, hogy jelenleg az MTA jelentős szellemi tőkével rendelkezik, de úgy véli, nem termel elég szellemi tulajdont. Azt a tulajdont, melyet szabadalmakon keresztül meg lehetne védeni és amelyekből magas hozzáadott értékű termékek jöhetnének létre.
Forrás: Makronóm
Veres Péter tört. tud. doktora MTA
2019-08-30 at 09:58
A múltbeli klímaváltozással foglakozó hatalmas külföldi szakirodalom, többek között az eurázsiai erdőtörténettel foglakozó palynológiai vizsgáltok vagy mocsártörténeti kutatás stb.,stb.., viszonylag régóta rekonstruálta nagyarányú hőmérséklet változásokat a különböző ökológiai övezetekben a holocén korban. Nemrég még a NASA is foglakozott ezzel kérdéssel. Az eddigi vizsgálatok kétségtelenül jelentős, azaz 2 C foknál jóval nagyobb változásokat mutattak ki. Ennek következtében a földrajzi zónák határai bizonyos mértékben valóban eltolódtak. De nem következtében semmiféle globális jellegűnek mondható klímakatasztrófa Földünkön, legalábbis a paleolitikum vége óta. Vagyis, amikor a jégtakaró elolvadása következtében tenger szint kb. 100 métert emelkedett. Csakhogy több ezer évvel később, az úgynevezett “kszerotermikus maxium” idején, amikor a jelenlegi holocén klímaperiódusban a legmelegebb volt az időjárás Eurázsiában. Mindez több ezer évvel ezelőtt történt, amióta viszont fokozott lehűlés következett be, amelyet azonban többször is, időleges lokális felmelegedési periódusok szakítottak meg. A jelenlegi klímakatasztrófát hisztérikusan hirdetők áltudományos handabandázásuk közben egyszerűen nem ismerik a vonatkozó tudománytörténetet földünk paleoklimáját illetően. Nevezetesen, hogy a múltban bonyolult történelmi folyamatok oka leggyakrabban éppen klímaromlás volt, aminek következtében jelentős népvándorlás ment végbe Eurázsiában. Mégpedig az arktikus vidékétől kezdve a szubtrópusi övezetig bezárólag. Magyarán: éppen akkor, amikor a sztyeppe övezet kellős közepén “monocentrikus” módon kialakult a nagy kultúrtörténeti jelentőségű lovas nomadizmus. Erre most rájött még a NASA is. Miután 1971/72 óta következő 50 év folyamán többször is publikáltam angolul, franciául, németül, oroszul és természetesen magyarul — erre vonatkozó koncepciómat. A klímatörténet reális adatainak segítségével ugyanis objektíven meghatározható a lovasnomadizmus monocentrikus létrejötte nyugat-szibériai sztyeppén és a közvetlenül hozzá kapcsolódó Észak-Kászpi félsivatagos vidékén. Sőt ezzel kapcsolatban megmagyarázható még az uráli őshazából a magyarok rendhagyó elvándorlásának oka is. Ez a kulcsfontosságú esemény elég részletesen rekonstruálható a magyarok etnogenezisét illetően. Ám csak akkor, ha nem tévesztjük szem elől az Eurázsiában a Kr.e. 2-1. évezredek fordulóján végbemenő, egymással szorosan összefonódó jelentős klimatikus és ökológia folyamatok hatására létrejött jelentős kultúrtörténeti változásokat. Ezt a kronológiát azonban hosszú időn keresztül nem vették figyelembe történészeink, amikor a magyar etnogenezis-kutatásban jelentős mértékben elhanyagolták az interdiszciplináris módszert. Főleg, amikor még nem ismerték a világtörténelmi jelentőségű lovas nomadizmus létrejöttének időpontját és helyét az eurázsiai sztyeppe övezet kellős közepén. Ennek következtében akaratlanul negligálták ennek az egyoldalúan specializálódott mozgékony ökotípus kialakulási kronológiájának és földrajzi helyének teljes egybeesését az ugor közösség felbomlásának, illetve a magyarság kialakulásának idejével a bronzkor végén, az ezzel párhuzamosan bekövetkező jelentős klimatikus és ezt párhuzamosan követő ökológiai változásokkal. Mindez akkor történt, amikor az eurázsiai pusztaság kellős közepén a szomszédos népcsoportokat jóval megelőzve – tipikus állattartó harcos lovas nomád néppé alakultak át a magyarok elődei. Akik a lovasnomadizmus spontán felfedezésével nagy hatással voltak a sztyeppén élő, de ott egészen a nomadizmusra áttért magyarok megjelenésig komplex, letelepült, földműves életmódot folytató iráni csoportokra, akiket Tóth Tibor véleménye szerint sikeresen asszimiláltak. Sajnos az ősmagyarok elkerülhetetlen kultúra-váltásra nem volt képes felfigyelni sem a hazai, sem pedig a vonatkozó külföldi kutatás az adott témában.
Veres Péter
2019-03-11 at 14:56
Az általam itt elmondottak lényegét, miszerint ökológiai okok következtében az eurázsiai sztyeppe közepén éppenséggel a magyarok fedezték fel a nagy művelődéstörténeti jelentőségű új ökotípust, folyamatosan publikáltam külföldi szakfolyóiratokban is. Minthogy sajnos a keserű igazság az, hogy a MTA eddig valóban nem biztosította a szabad kutatási és publikálási lehetőségeket. Annak ellenére, hogy tudományos fokozattal rendelkező, külföldön elismert kutató vagyok, négy nemzetközi folyóirat szerkesztőségi tagsággal. Sajnálatos módon az objektív igazság az, hogy Akadémián eddig jól megszervezett klikkek uralkodtak. Aki nem volt tagja “baráti körüknek”, nem kapott publikálási lehetőséget, támogatást. Bizony ez a szomorú valóságos helyzet. Vásáry István, Paládi-Kovács Attila akadémikusok, valmint Sudár Balázs, Szentpéteri József és Fodor Pál a Magyar Őstörténeti Témabizottság vezetői, irigységből és inkorrektségből kizártak a MŐT-ból. Mi több direkt kitolásként többszöri ismételt kérésemre sem engedélyezték előadásom magtartását a magyarság honfoglalás előtti lovas-nomadizmusának a jelentőségéről az MTA által szervezett Őstörténeti Konferencián. Miközben olyan kollégák is szerepeltek ott előadással, akik soha eddig nem foglalkoztak komolyan a magyar etnogenezis bonyolult problematikájával és vgül nem is koldták be harmat gyenge előadásuk szövegét. Sőt több publikációval rendelkezem az adott témakörben, mint Magyar Őstörténeti Témabizottság (MŐT) vezetősége együttvéve. Sudár Balázs turkológus úgy lett a MŐT titkára — Fodor Pál főigazgató és Palád-Kovács Attila akadémikus személyes döntése következtében, hogy kinevezéséig egyáltalán nem is fogalakozott a magyar őstörténettel. Jellemző, hogy mennyire elfogultak munkásságommal kapcsolatban, hogy mint nemrég véletlenül kiderült, mindhárman nem is ismerték, vagyis egyszerűen nem olvasták el könyveimet és több mint száz publikált tanulmányomat a magyar etnogenezissel kapcsolatban, amikor megalapozatlanul és jogtalanul kizártak a Magyar Őstörténeti Témabizottság tagjai közül és nem engedték előadásom megtartását MTA által szervezett Őstörténeti konferencián. Ez bizony durva tudománytörténeti tény, ami viszont jellemzi az Akadémiát elavult szervezeti struktúráját. Isten nem ver bottal!
Dr. Veres Péter
Dr. Veres Péter
2019-03-11 at 13:32
Interjújában Lovász László saját bevallása szerint egykoron Aczél támogatója volt, amikor a matematikai professzori kinevezéseket származási alapon osztogatták Budapesten. Amikor kebelbarátja, Pálinkás József volt az MTA elnöke, udvariasságból bevittem hozzá megjelent könyvemet. Ebben többek között bizonyítottam, hogy különleges ökológiai okok következtében az eurázsiai sztyeppe közepén éppen a magyarok ősei fedezték fel a kiemelkedő kultúrtörténeti jelentőségű mozgékony új ökotípust – a lovas-nomadizmust. Monográfiámat, amelynek címe: “Mérföldkövek a magyar őstörténetben” azonban nem az MTA adta ki. Jóllehet csaknem 50 éve ott tevékenykedtem tudományos főmunkatársként, ráadásul főleg éppen ebben a témakörben. Viszont kutatóintézetünkben az egyetem elvégzése után elhelyezkedő csinos lányok semmitmondó szakdolgozatait könyv alakban rögtön előszeretettel publikálták. Sőt erre való hivatkozással kitüntetésekkel halmozta el őket az Aczél által önkényesen, hatalmi szóval kinevezett 17 éven át egyfolytában uralkodó igazgató, egykori munkásőr, aki jellemző módon, egyetlen idegen nyelvet sem tud akadémikus létére. Arra persze bőven akadt akadémiai pénz, hogy igazgatói bürokratikus levelezését vastag kötetben teljesen feleslegesen kiadják. Másnap, amikor megint az MTA Elnöki Titkárságon jártam, mert megkezdődött az Őstörténeti Konferencia, amit Pálinkás nyitott meg. Mások által megírt megnyitó beszédében kiemelten hangsúlyozta: “rendkívül fontosnak tartja tudományos szempontból a magyar etnogenezis kutatását”. A szünetben könyvemet, amelyet előzőleg titkárnőjének – tiszteletem jeléül számára átadtam, amely disszertációm anyagát is tartalmazta — legnagyobb megdöbbenésemre a ki, a szemétkosár tetején, a kidobott régi újságok között találtam meg. Az egyik interjúban később elmondta Pálinkás, hogy neki otthon összesen csak öt könyve van. Az én könyvtáram viszont 15 ezer kötet tartalmaz, mivel én nem atomfizikával foglalkozom, sőt nem voltam még kultuszminiszter sem. Mi több szeretem a könyveket, melyek az én kutatásaimhoz igencsak nélkülözhetetlenek.
MTAzizitop
2019-02-15 at 10:44
Nem értem. Kiváló tudós és ennyire leegyszerűsítve látja az itteni helyzetet. A szabadalomhoz nem csak ötlet és tudás kell, hanem pénz is. A szabadalom fenntartása óriási összegeket igényel, a fenntartás nélkül szabadon használható. A szabadalom még mindig nem jelent semmit, a lényeg az, hogy termék legyen belőle. Ehhez pedig kockázati tőke kell, ami az alapkutatási eredmények felhasználásába fektet és nem túlárazott, és még abból is ellopott beruházásokba megy. Az MTA intézeteinek megszüntetésével, vagy akár csak ilyen mértékű átszervezésével semmit sem nyer az ország, az innovációs helyzet nem fog erősödni, sőt az ellenkezője fog bekövetkezni. A létbizonytalanság miatt a fiatalok el fognak menni. Tessen már gondolkodni, nem csak gyűlölködni. Hány középiskolás tanulmányi versenygyőztes vagy diákolimpiai helyezett tehetség maradt itthon? Segítek: az ELTÉ-n pl. egy sem. Tessék csak nyugodtan gyűlölködve szétverni az intézeteket, pórázt és szájkosarat tenni a maradékra, és egy-két év múlva nem csak használható szakmunkások (ők már elmentek), hanem gondolkodni tudó és merő értelmiség nélkül is marad az ország. Nem baj, majd egymás között lehet fröcsögni másokra, miután a rabszolgamunkából hazatértetek.
Nahát
2019-02-11 at 17:08
Heller Ágnes az MTA rendes tagja. Tamás Gáspár Miklós az MTA Filozófiai Intézetének főmunkatársa. Meg a rokonok, barátok és üzletfelek (Ld. Micimackó). Kell még valamit mondanom, Ildikó?
Magd@
2019-02-11 at 16:21
“Az MTA jelenlegi működési felállása e rendszer maradványa.”
Sokan ragaszkodnak még a “konchoz” a nekünk az jár alapon.
Besenszky
2019-02-11 at 16:19
A helyben toporgó, meleg szobás kutatgatás lár pur lár alapon egy életen át kis, vagy zéró eredménnyel felelősség nélkül? A mai világban? Na neee!
Dr. Oláh Zoltán Sándor
2019-02-11 at 15:45
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/palkovics-olyan-teruleteken-kell-kutatni-ami-noveli-a-versenykepesseget-2476194 „A magyar tudóstársadalom kevés szellemi tulajdont termel” – Grüner „amerikai-magyar” fizikus/vállalkozó Palkovics tanácsadója, de a 1981-1997 tapasztalata lejárt szavatosságú, 9-11 és a 2008-as világválság fényében, miközben Kína világhatalommá vált, az USA pedig – .com ide vagy oda – eladósodott. Magam 1989-2004 között lettem élettudományi USA-szabadalmak birtokosa, alapkutatási eredményeimet a „vasfüggönyön” át a morfin leváltó Molekuláris Idegsebészet klinikai kipróbálásáig vittem. „Magyar-amerikai” szemszögből kellene most MTA tudományosságunkat átszervezni, hiszen 09-11 és 08 olyan határvonalak, amelyek Grüner agyából törlődtek, pedig a .com, amelyet ő még most is nagyra tart, mára már a múlté, a világ pénzbősége oda. Mi akkor a KFI teendő? A DEMOKRATA következő számában válaszomból:
Ennyi előzmény után Palkovics Miniszter Úrnak mit kellene mégis tenni? Az általa megfogalmazott 4 tudományterület: i) agykutatás, pl. KOKI, Freund kilépésével, ii) a vízgazdálkodás folyamszabályozástól napjainkig elhibázott magyar gyakorlatával, iii) mesterséges intelligencia/digitális jólét, az „okos városok” fejlesztésének elmaradásával, valamint iv) a bölcsészet önpusztító pályára állásával, fönntarthatatlan. Ezért indokolatlan ezermilliárdok ezekbe fektetése. Különösen, hogy az EU Fölzárkózási Alapjainak mintegy 20ezer milliárd forrása búvópatak módjára eltűnt a belépésünket követő 14 év alatt, miközben újak fakasztása 2020 előtt nem is várható.
1. Az MTA-tól szabadalmak továbbra sem várhatóak. Megmondó embereik, az ugyancsak minisztersége mellett akadémikus Palkovicsnak kinyilatkoztatták: Ne adjon többet a kormány, viszont az évi 50-60 milliárdot továbbra is úgy akarják magukra költeni, a kutatói szabadság hangoztatásával, ahogyan eddig
2. Nem akarnak Max Planck, Helmholtz vagy más nemzetközi tekintélyekből összeállított átvilágító tudományos testületeket a nyakukba venni – amire Palkovics KFI-miniszterként válaszolt: „Eddig, és ne tovább!” – de, a csata folytatódik
3. Mi jégkorszakokon átívelő agglutináló anyanyelvünkkel, folytonos műveltségünkkel és észjárásunkkal az alapítók nyugalmával tesszük a dolgunkat. Lehetőleg minden versenyből ki akarunk maradni úgy, megelőzünk mindenki mást a piacnyitásban (pl. génszabadalmaztatási botrány, biológiai pokolgépgyártás stb.)
4. Minimális import fölhasználásával maximális nemzetgazdasági hasznot hozó államkapitalizmust akarunk multidiszciplináris tudás-alapú KKV-inkkal elérni. Ebben a világelsőség esélye a tudományos szakcikkek és szabadalmak szövegbányászatával érhető el, elsősorban az élet- és nem a mérnökitudományokban. A poszt-genomikai előnyünket, akár alapozhatnánk az USA NIH élettudománytámogatási modelljére, amely 1925 óta működik. Ebben Horváth Ildikó emberi erőforrás államtitkárnak és prof. Kásler Miklósnak, és több hazatért „USA-NIH veterán” orvosnak, molekuláris biológusnak máig kihasználatlan gyakorlata van.
5. Felejtsük el, hogy nekünk magyaroknak a „való világ mérnökeinek”, idegen multi-összeszereldéknek kellene „versenyzőket képezni”, ráadásul „befektetési arkangyalokkal” vagy egyetemi spinoff cégekkel – ahogy Grüner javasolja. Ennek az amúgy nemtelen versenynek a megnyerésére, a neoliberális egybenyitott világban esélyünk sem lenne. Inkább használjuk anyanyelvünk időtlen kombinatorikus algoritmusait, ha már eddig független magyar tudósként nem ment el a józan eszünk. Az egészségügy feltámadása – https://www.youtube.com/watch?v=DaUGoJobtqc
Magd@
2019-02-11 at 16:19
Tisztelt Uram!
Az a terület amelyet a hozzászólása felölel több tudósnak is elég lenne és nagyon átfogó.
Észrevételei és javaslatai, remélhetôleg nem süket fülelkre találnak és az álló víz akár folyóvá is válhat, ha rést ütnek rajta.
Reménykedhetünk.