A Magyar Nemzeti Bank a nemrég ismertetett versenyképességi programjában felvetette az illetékszabályozás szigorítását a befektetési célú lakásvásárlások esetében, mert ez visszafoghatná a lakások drágulását – írta szerdai lapszámában a Magyar Nemzet.
A jegybank szerint Budapesten a lakásárak nagymértékű emelkedéséhez a befektetői vásárlások magas, mintegy negyvenszázalékos aránya is hozzájárul. A jegybank a befektetői lakásvásárlás illetékszabályainak szigorításával hűtené a fővárosi áremelkedést, egyúttal a fiatalok otthonteremtését támogatná az első lakástulajdon megszerzésének illetékmentességével. Az MNB a befektetési motiváció nehezítése érdekében a családi otthonteremtési kedvezmény összegének differenciálását is javasolja a már tulajdonolt ingatlanok száma alapján. Felvetik továbbá, hogy a drágulást a lakossági megtakarítások ingatlanpiacon kívülre terelésével is lehetne hűteni. A lapnak nyilatkozó ingatlanpiaci szakértők az illeték-megkülönböztetést járható útnak tartják, és elsősorban az első lakás vásárlásához kapcsolódó illetékkedvezménnyel értenek egyet. Egyikük megjegyezte ugyanakkor, hogy a befektetési célú vásárlóknak jótékony hatásuk is van, mert elősegítik a lakásállomány folyamatos megújulását.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Logikus
2019-03-13 at 08:42
Ezek szerint mégiscsak van pénze a magyar embereknek? 🙂 vagy miből fektetnek be a BALLIBEK szerint? 🙂
antilibsi
2019-03-13 at 09:46
Nem a magyar embereknek van pénzük 🙂
Naprózsa
2019-03-13 at 11:21
Nyugati befektetők vagy a strómanjaik vásárolnak, ill építtetnek. A magyaroknak nincs pénzük, őnekik a meglévő lakásukat kell eladniuk, hogy újat vehessenek. Ezért – bár egyetértek az illetékkötelezettséggel – de nemcsak az első lakáshoz jutás legyen illetékmentes, hanem, ha a Magyarországon lakó magyar család nagyobbat vesz és eladja a meglévő kisebbet, annak különbözete is, elvégre a nagyobb család nagyobb lakást igényel, így is támogatjuk a több gyerek születését.
Kétes
2019-03-13 at 08:17
Az egy folog, hogy az ingatlan biznisz pörgeti a gazdaságot. Az meg egy másik, hogy ebből az államnak ebből mennyi bevétele származik. Az pedig egy harmadik dolog, hogy mennyi forró pénzt vonz az ingatlan biznisz. Az un. “Ingatlan befektetők” pedig a cégeik (offshore cégeik) között utaztatva adó- és illeték optimalizálást végeznek. Persze ez minden másra is igaz, hogy az “állami” támogatások csak kisebb részt jutnak az eredeti cél által elképzelt okörhöz. Ez pedig a végrehajtást végző bürokrácia hibája (is).
antilibsi
2019-03-13 at 07:14
Szingapúr példáját kellene követnünk, ahol a lakások kb. 85% állami építésű, a földterület pedig nem adható magántulajdonba.
Az alapelv az, hogy a lakás élettér, és az életteret nem szabad halmozni. Bármi mást vásárolhatnak, halmozhatnak korlátlan mennyiségben, de lakást nem.
Ez a nemzeti magatartás nem akadályozza a szingapúriakat abban, hogy sokkal jobban éljenek, mint pl. a magyarok, sőt.