Elnézést a címért, de némiképp Toroczkai Lászlótól származik, aki a minap olyan zsebkendőhöz hasonlította önmagát, amelybe Vona, illetve Vonáék belefújták az orrukat. Sneider Tamás eközben azt ígérte, elődje munkásságát folytatja, ideértve – gondolom – az orrfújási szokásait is. Toroczkai tehát vagy kilép a pártból, vagy megint zsebkendő lesz belőle. Komolyra fordítva: érik a pártszakadás a Jobbikban, ami akár magánügy is lehetne, bokszolják le egymás között. Mégsem az, mivel a felülkerekedni látszó Sneider-szárny azt folytatja majd, amit Vona elkezdett. Vagyis: a parlamentben most sem lesz konstruktív, jobboldali ellenzéki párt.
A Jobbik mostani belharcai, pártszakadás közeli állapota jócskán emlékeztet a Dávid Ibolya-féle MDF utolsó éveinek végvonaglására, amikor a kalapos nagyasszony – Herényi Károly táskahordozó fedezetében – átmanőverezte rendszerváltó pártját jobbról balra. Azokat, akik a párt természetes szövetségese, a Fidesz felé nyitottak voltak, kizárták, elüldözték, kiutálták. Sokan jutottak erre a sorsra a párt alapítójától, Lezsák Sándortól kezdve megboldogult Horváth Balázson, Balsai Istvánon és Font Sándoron át Almássy Kornélig. A kirúgásokat a Dávid–Herényi-tandem azzal magyarázta, hogy független pártot akarnak, ám eközben a vak is látta, hogy a baloldal felé eveznek, és sejthető volt, a szocialisták nem hálátlanok a manőverért… Tanácsadójuk a Gyurcsány-kormánynak is milliárdokért dolgozó Political Capital vezetője, Somogyi Zoltán volt. Az MDF harakirije a 2010-es választáson következett, amikor a néhai nemzeti párt az egykori ősellenség SZDSZ-szel szövetségben indult s bukott orra a választáson. (Jelöltjeik között olyan kiválóságok valának, mint Debreczeni József vagy Lukácsi Katalin.) Az MDF-et kinyíró Dávid Ibolya díszes kalpagjaival együtt kilovagolt a magyar közéletből, Herényi nevű táskahordozója viszont időnként fölbukkan a Népszava publi-rovatában, az ATV-ben, vagy Magyar György kampányrendezvényén.
Bár az egyetemi ifjúsági szervezetként indult Jobbik nem volt soha szövetségese a Fidesznek, 2006 táján az akkori Jobbik-vezetés távlati célja egy Orbánék felé nyitott, velük adott esetben koalícióra kész párt fölépítése volt. Innen – némi cigánybűnözés, emlékcipő-köpködés és „az iszlám az emberiség utolsó reménysége” típusú intermezzo után – tíz év alatt eljutottak oda, hogy elkezdték kiszorítani a pártból azokat,
- akik keresztbe feküdhettek volna a balra nyitásnak;
- akiknek eszük ágában sem lett volna kiállni a CEU és a „Soros Army” mellett;
- akiknek lett volna merszük határkerítést javasolni sumákolás helyett;
- akik nem hajbókolnának Brüsszel őrült diktátumainak, inkább uniós zászlót égetnének;
- akik nem az RTL Klub és a Spinoza Ház libsijeihez járnának bájcsevegni;
- akik nem a balliberális ellenzék unalomig ismert hazugságaival támadnák az Orbán-kormányt, hanem nemzeti radikális nézőpontból, konstruktívan.
Vonáék nem az igazi vadhajtásokat, a zsidócipő-köpködőket, a karikásostoros szekciót nyesegették le, hanem a ballibektől elzárkozókat, a Novák Előd-féléket. A kétkedőket pedig takaréklángra tették.
Már máma is szakadhat
A baloldali fordulat miatt tavaly sorra oszlatták föl magukat alapszervezeteik. Ám sokan kivárták a választásokat – azt remélve: a bukás nyomán nemcsak az áruló Vona, hanem sleppje is szedi a sátorfáját. És akkor a pártot visszavezethetik nemzeti radikális gyökereihez, amelyért Heller Ági néni nem korteskedne többé, viszont aggódva nyilatkozná tele a haladó nyugati sajtót. Bár április 8. elhozta a bukást, és Vona a színpadról lelépett – sleppje azonban maradt. Sőt, a szombati elnökválasztáson Vona kesztyűbábja, Sneider Tamás győzött Toroczkai Lászlóval szemben. Igaz, csupán paraszthajszállal, 42 szavazattal. Látva a Toroczkai- és Sneider-tábor ölre menő harcát, nem túlzás pártszakadást vizionálni.
- Sneider (aki máris kikotyogta, hogy a háttérben Vona duruzsol a fülébe) folytatni fogja a néppártosodásnak nevezett balra lavírozást (Dávid Ibolyáék nyomdokain), az engesztelhetetlen Fidesz-szapulást és a balliberális médiával való smúzolást. Ezzel szemben Toroczkaiék a nemzeti radikális nyomvonalhoz visszatérve konstruktívabb ellenzéki szerepet szántak volna a Jobbiknak, nem dörgölőznének tovább Soroshoz, és feltételek nélkül is megszavaznák a kvóta elleni alaptörvény-módosítást.
Zsebkendő
A meghasadt Jobbik két – közel azonos erősségű – tábora közötti ellentét kibékíthetetlennek tűnik. Nem véletlen, hogy Toroczkai és elnökhelyettes-jelöltje, Dúró Dóra sem zárja ki, hogy kilépnek a Jobbikból. Igaz, egyelőre azt hangoztatják, szeretnék ezt elkerülni, miként a pártszakadást is. Toroczkai László hétfő este az Echo TV-ben megismételte: nem voltak egyenlő feltételek az elnökválasztáson, ő a megbeszélt 15 helyett csak 12 percet beszélhetett, miközben Vona időkeret nélkül ellene kampányolt. Megerősítette: tényleg született olyan pártdöntés, amely alapján ezentúl árgus szemekkel figyelik majd, a fontos Jobbik-emberek mit irkálnak az interneten. A súlyosbodó belharcokat jelzi Toroczkai azon kiszólása is, hogy a frakcióból csak Dúró Dóra mert nyilvánosan odaállni mögé, pedig többen is támogatták őt. Toroczkai szerint „ez nem jó jel, és méltatlan a közösséghez”, ahová ő is tartozik. Majd bevitt egy gyomrost Mirkóczki Ádám pártszócsőnek, aki nem sokkal a választások előtti „őszödi beszédében” azt állította, az nem volt igaz, amit 2010 előtt mondtak. Toroczkai ellenben jelezte: ő szeretné ugyanazt képviselni, mint 2010 előtt. – Nem túl rózsás jövőt látok a pártban, de ha most fölállnék, a tagság többsége velem jönne, és akkor bajlódhatnának az adóssággal – panaszolta Ásotthalom vezetője, aki fölidézte, Vona 2016-ban még könyörgött neki, hogy vállalja el az alelnökséget, és most kicsit úgy érzi magát, „mint egy zsebkendő, amibe belefújták az orrukat, aztán eldobták”.
Toroczkai volt tehát a zsebkendő – a takony pedig láthatóan maga a pártvezetés, amely végrehajtotta a balos fordulatot, elárulta a nemzeti radikalizmust. Sneider már korábban megígérte: Vona nyomdokaiba lép, ő is ezt a „slejmes utat” követi majd. Kár érte. Így most sem lesz konstruktív, jobboldali ellenzék a parlamentben.
Vezető kép: mikroagresszor.hu
kerekfere
2018-05-16 at 15:59
Ha vannak, akik valóságosan konstruktív nemzeti radikális pártot akarnak kvalifikált értelmiséggel, szakemberekkel, akkor azok egyetlen egy olyan alakot sem fogadnak maguk közé, akik Vona Jobbikjában bármilyen ürüggyel a választások utánig kitartottak. Még azokat is kőkeményen megvizsgálnám, akiket április 8. után rúgtak ki, lépett ki, oszlatták fel.
Az alapítólevélbe foglalnám, hogy aki onnan jön esetleg, tag lehet, de középvezető sem lehet 10 évig minimum!
Dragon
2018-05-16 at 14:33
Parasztvakítás kamu szakadás. Győzőnek igaza van. Arra megy ki a színjáték,hogy Tóth Laca visszahozza az elpártolt radikálisokat,Sneider tartja a balról lehúzottakat és a következő választás előtt megjelenik a csodálatos nyagyformátumú karizmatikus Vona és Allah segítségével kibékíti a kibékíthetetlent és még lehet hogy a bort is vízzé fogja változtatni. Elképzelhető ,hogy annyi szakadárt produkálnak hogy külön frakciójuk lesz Dúró Dóra vezetésével a vidéki szevezeteket lemutyizzák egymás között. Más lehetőségük nincs igazán a bővülésre. A Tóth Laca féle banda valószínűleg a Magyar Radikális Párt nevet fogja viselni vagy Magyar Nemzetiradikális Párt de tök mindegy kamu az egész csürhe.
kerekfere
2018-05-16 at 15:53
Pontosan!
Naprózsa
2018-05-16 at 12:38
S mi hiányzik a kilépéshez, annak aki nem ért egyet? Talán a gerinc?
zizu
2018-05-16 at 12:33
Lépjenek már ki! Minek mindennap eljátszani ezt a “lehet hogy kilépek” bohóckodást???
Különben meg mindegy.
Aladin
2018-05-16 at 12:01
Már látszik, hogy Toroczkai és Duró kezdenek silabizálni, hogy csak maradnának mert ha a parlamentben ülnek akkor nagyobb a pénz. Az egész jobbik már nem törödnek az elvekkel a pénz fontosabb minennél.
Tajti Zoltán
2018-05-16 at 11:32
Ezt a magasztosan nagyképű és öntelt plakátot sosem felejtem el . Egy ember ekkora arccal és ekkora pofával bukta el még a pártja valamikor stabil szavazóit is. A most megválasztott új vona-pótló vezetőtől nem is írok egyetlen sort sem . A párt vele bukik még tovább. A hiteltelenség hiteles megtestesítője.
János Szabó
2018-05-16 at 10:33
Zazrivecz eszméi sosem érdekeltek !Pont !
Kiss László
2018-05-16 at 12:54
Vannak neki olyanok? Ez új! Eddig úgy tudtam, az “eszme” olyasmi, amihez ragaszkodik az ember, nem pedig az, amit minden nap cserél. Az az alsógatya.
Gyula doktor
2018-05-16 at 10:25
Ha szakadnak, ha nem mindegy, mert konstruktiv, nem ballib ellenzék (aki
érdemi ellensúly lehetne a parlamentben) salynos most sem alakul belőlük.
Pedig a mai főleg külső megitélés miatt is nagyon fontos lenne.
Ferenc
2018-05-16 at 08:41
Amibe az előd belebukott, azt bizony folytatni kell! Igaz, Sneider efftárs?
Netta
2018-05-16 at 08:40
“akiknek eszük ágában sem lett volna kiállni a CEU és a „Soros Army” mellett;”
Ja!
Vuszont Toroczkai, megkoronázván addigi pályafutását együtt tüncikézett Gyurcsánnyal.
Szó nincs MDF párhuzamról.
Itt egy mesterségesen kettészakított pártról van szó, melyből két testvérpárt születik, akik összedolgoznak, ugyanazok ellenőrzése alatt állnak, nehogy megerősödhessék egy valóságos nemzeti radikális párt. nélkülük.
gyozo2018
2018-05-16 at 08:13
A felsoroláshoz, “akik keresztbe feküdtek volna”. Nos, hát nem feküdtek, nem szólaltak fel, maradtak, végig társtettesként violtak hazaárulók Vonát erősítve.
gyozo2018
2018-05-16 at 08:08
Színjáték az egész!
Vona nem akarja kiengedni a markából a szakadárokat.
Ennek előkészítése folyik: Toroczkait, akit Vona “ellenzékeként” heroizálnak.
Minden bizonnyal szakadnak, sőt, mesterségesen elő is segítették azzal, hogy egy tucat csoportot kizártak.
Ez lesz a magja annak a pártnak, aminek a vezetőjéül Toroczkait szánjáj.
Dórika és Novák szerepe még képlékeny. Maj eldől, melyik megy Toroczkaival fogóemberként.
Nemzeti radikálisok átverése 0.2 folyamatban.
Vona-Toroczkai-Dúró-Novák-Sneider stb. mind egykuta, együtt, egymást támogatva árulják a hazát!
Sebaj Tóbiás
2018-05-16 at 07:57
Jó cikk, “teccik”!
olszal
2018-05-16 at 07:57
Falsa tempore ac spatio vanescunt.