A tizenötből tizenhárom vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Győri Törvényszéken, a vörösiszap-per megismételt elsőfokú eljárásának szerdai tárgyalási napján. Vádbeszédében Fejes Péter a tizenhárom vádlott büntetőjogi felelősségéről beszélt Magyarország legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófájában. Az ügyész közölte: a vádlottak, bár nem előidézői a történteknek, a vörösiszap-katasztrófa következményeit az elvárható magatartással mérsékelhették volna.
Perbeszédében az ügyész úgy fogalmazott, hogy a per vádlottjainak, a Mal Zrt. egykori menedzsmentjének felelőssége abban áll, hogy a katasztrófa előtt, 2010 nyarán felismerték ugyan, hogy veszélyhelyzet állhat elő, de azt nem előzték meg. A katasztrófa bekövetkezte után pedig nem értesítették időben sem a lakosságot, sem az illetékes szerveket – a mentőket, a tűzoltóságot, a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a polgári védelmet, önkormányzatokat, a vízügyi igazgatóságokat és a MÁV-ot. A történtek következményei így még súlyosabbá váltak. A gátszakadás után a vádlottak csak egymással beszéltek telefonon, és elmentek az úgynevezett 10-es kazettához is, ahol felismerték a katasztrófa nagyságát, de hírzárlatot rendeltek el. Tudták, hogy a gátszakadás milyen következményekkel járhat, hogy mi ömlik a kazettából, hogy emberéletek kerülnek veszélybe, ennek ellenére nem nyújtottak segítséget. Fejes Péter hozzátette: hatékony közbeavatkozással sokak sérülését és javainak elvesztését megakadályozhatták volna.
A vádhatóság képviselője kifejtette: a vádlottak tisztában voltak a Mal Zrt. területén elhelyezkedő északi fal nem egyenletes süllyedésével, illetve a 10-es kazettában tárolt vörösiszap szivárgásával – ami jelentősen hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez –, azonban nem intézkedtek. A tározóban a vörösiszap felületén túl nagy mennyiségű lúgos, maró hatású vizet tároltak, ami szintén nagyban hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez. A kazettát a józan logika alapján sem lehetett volna csordultig tölteni, valamint a cég saját biztonsági előírásai sem tették volna ezt lehetővé. Az ügyész a szükséges monitoring- és karbantartási kötelezettség elmaradását is komoly veszélyforrásnak nevezte. Fejes Péter szerint a létesítmény üzemeltetői a felelősek a katasztrófáért, bár tervezési, kivitelezési hibák is előfordultak, de ez személyre lebonthatóan évtizedek távlatában nem állapítható meg. A vádbeszédben elhangzott: közveszély előidézéséért és annak következményeiért üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásai miatt tizenegy vádlott, ezeken túlmenően hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséért négy vádlott felelős. Az ügyész a vádlottak bűnösségének kimondását különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta. Az ügyészség bizonyítottság hiányában két terhelt felmentését indítványozta, akit korábban a katasztrófa utáni értesítési, segítségnyújtási kötelezettség elmulasztásával vádoltak.
Tíz halálos áldozat, több, mint kétszáz sérült, lakhatatlanná vált házak százai
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több, mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben tizenöt ember – közöttük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A vörösiszap-per megismételt elsőfokú tárgyalása 2017. december 11-én kezdődött. Az előző eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka altalaji eredetű stabilitásvesztés volt, amely miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék határozatát és új eljárás lefolytatását rendelte el.
Forrás: MTI; Fotó: PS
dajkstra
2018-11-08 at 08:31
Libbantbolsik,most kaptam hírt a pokolból,Tiborcz nevű óvodás csinyáta az egészet!
Monika
2018-11-08 at 15:22
libbant vagy hibbant?
Monika
2018-11-08 at 05:30
” Egy állam kialakulása előtti magánbosszú már régen helyre állította volna az anyagi és erkölcsi igazságot. ”
Biztos, hogy nem.
salamander
2018-11-08 at 03:01
A vörösiszap per, a Biszku per, a deviza adósok magánjogi érdekérvényesítésének törvényi akadályoztatása mutatja a jogrendszerünk anyagi eljárási és a jogásztársadalom etikai és morális szintjét.
Az iszap perben nem vagyunk képesek kimutatni a tulajdonosok és üzemeltetők fokozot felelősségét valamint a bekövetkezett súlyos eredmény közti ok- okozati összefüggést?
2. A Biszku perben seninek nem jutott eszèbe a Radbruchi formula alkalmazásának jogossága? (Ennek alapján ítélték el a nürnbergi perben a náci bűnösöket).
3. A devizaperek esetében: mindenki tudja, hogy semmilyen módon nem igazolható az a hitelezési gyakorlat ami öriási társadalmi kárral járt és rengeteg -rendkívül alulfizetett – embernek elnyomorította az életét.
Nem értettük volna meg, hogy létezik clausula rebus sic stantibus? Nem tudtuk volna azokat a megoldásokat alkalmazni, amit Izland, Horvátország, Lengyelország? Tényleg nem lenne ennek az egész kérdésnek sem igazi felelőse, kitalálója megalkotója és abból hasznot húzója? Nem tudunk – akár jogtudomànyi szinten – egyetlen megnyugtató választ sem adni? Tényleg nincs válasz?
Persze hogy van.
Azonban a Feltárásához NINCS JOGÁSZI AKARAT!
Súlyos kimondani (jogászként különösen), hogy jelenleg egy ócska jutisztokráciában élünk. Amire a jogásztársadalom nem akar vagy nem tud válaszolni, arra ma nincs válasz!
A jog uralmának rendszere elvette a józan eszét az igazságszolgáltatásnak. Pitiáner emberek, ócska bizonyítási eljárásokat, mindenféle szakèrtőket lefizetve igyekeznek rendkívül korrupt rendszerben az igazukat keresni: láthatöan sikerrel.
Egy komolyabb költségvetési csalás kinyomozása és a büntetőeljárás évtizedekig is elhúzódhat!
A vörösiszapperben szintén a jogászi bénázás magasiskolàját láthatjuk, ahogy a questor ügyben is: képtelenek a hivatásrendek és a bíróságok hatékony és megnyugtató eredményre jutni. Egy állam kialakulása előtti magánbosszú már régen helyre állította volna az anyagi és erkölcsi igazságot.
Ez a “modern” pandekta típusú római-germán kontinentális jog teljesen kifordításra került, s így nem kèpes betölteni azt a szerepet, amire létrejött: a gyengébb fél védelmére és az elbillent egyensúly helyreállítására.
Van mit tenni!
Klárika
2018-11-09 at 01:00
Igaza van, egyetértek.
De hogy lehet az, hogy minél nagyobb az ilyen emberek büne, vétke annál kissebb a büntetésük!? Mint az is, hogy csak most került sorra ez az ügy.
Benedek Károly
2018-11-07 at 23:22
Hanyagság, nemtörődömség miatt tömegszerencsétlenséget, természeti katasztrófát okoztak, cserbenhagyták az áldozatokat, nme intézkedtek az előzetes elhárítás és a bekövetkezett katasztrófa enyhítése érdkében sem. több halálos áldozat szárad a lelkükön.
Minimum 20 év.
Végvári Margó
2018-11-09 at 16:09
KEVÉS!!!!! Minimum életfogytiglan!
Végvári Sándorné
2018-11-09 at 16:10
KEVÉS!!!!! Minimum életfogytiglan!
Netta
2018-11-07 at 23:16
Fejenként összesen ÉLETFOGYTIGLANT A GAZEMBEREKNEK!!!
Monika
2018-11-07 at 20:38
” A törvényszék szerint a katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, amely miatt a töltés tönkrement. ”
Pedig az alapvető hiba ez, a személyi felelősség ugyan a tervezést illetően megelőzi, és folytatódik az üzemeltetés terén.
” Tudták, hogy a gátszakadás milyen következményekkel járhat, hogy mi ömlik a kazettából, hogy emberéletek kerülnek veszélybe, ennek ellenére nem nyújtottak segítséget. Fejes Péter hozzátette: hatékony közbeavatkozással sokak sérülését és javainak elvesztését megakadályozhatták volna. ”
Valamint a közbeavatkozással a rájuk vezethető felelősség is nagyon nagy mértékben csökkent volna.
Mélységesen sajnálom, hogy nem így tettek, és az áldozatokat.
Monika
2018-11-08 at 05:37
A legalapvetőbb felelősség az államon van, azon a kormányon, amely a vörösiszap üzem létrehozását lehetővé tette, mert egy ilyen üzem, ha süllyed a talaj, ha nem, okozhat lakott terület közelében katasztrófális károkat.
A megelőzés a jövőre vonatkozóan ilyen üzem működtetését lakott terület közelében teljesen kell, hogy tiltsa.
kbandi1
2018-11-07 at 19:57
Arról is szeretnénk hallani, hogy kik okozták a 8éve történt katasztrófa felelőseinek igazságszolgáltatási eddigi elmaradását.
A múltat nem lehet eltörölni, főleg, ennyi európai fék és ellensúly megléte esetén. Fel kellene adni az érinthetetlenség ideáját.