Felháborodott és az elsőfokú ítéletet keményen bíráló Győri Fellebbviteli Főügyészséget ekézte a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa vádlottjainak védelme a Győri Ítélőtábla mai másodfokú tárgyalásán. A büntetőper másodrendű vádlottja, Deák József védelmében ma arról beszélt Pál Helga, hogy szerinte nem az elsőfokú ítélet megalapozatlan, hanem a vádhatóság fellebbezése alaptalan. Megírtuk, a tegnapi tárgyalási napon a vádat képviselő fellebbviteli főügyészség egyértelműsítette, gyakorlatilag jogi nonszensz a Veszprémi Törvényszék ítélete a vörösiszap katasztrófa ügyében indult büntetőperben és az első fokon eljáró törvényszék hibáit csak egy új eljárás orvosolhatja.
Megdöbbentő és bántóan kimunkálatlan a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése, nem az elsőfokú ítélet megalapozatlan, hanem a vádhatóság fellebbezése alaptalan, az egyes pontjai felsorolás szerűek, indoklás nélkül – mondta védőbeszédében a vörösiszap-katasztrófa büntetőperének másodrendű vádlottja, Deák József védelmében Pál Helga. A büntető per másodfokon ma a védőbeszédekkel folytatódik.
„Senki sem menthető fel, vagy ítélhető el megalapozatlan ítélet nélkül. A 232 oldal első fokú ítélet magas szintű szellemi munka, részletes, tökéletesen megalapozott “– fogalmazott a védőügyvéd. A vádhatóság fellebbezésében kiküszöbölhetetlen megalapozatlanságra, az indoklás hiányára hivatkozik. Valójában a vádhatóság teljesen figyelmen kívül a bizonyítási eljárást, a visszavont, vagy megváltoztatott vallomásokat, a szekértői vélemények fejlődését. Pál Helga szerint a fellebbezés szövege olyan, mintha csak a büntetőeljárás első napján készült volna. Mint mondta, egy jogállamban egy független bíróságnak a vallomások változását figyelembe kell vennie, ezt kellene tennie a vádhatóságnak is, de a fellebbezés szövegéből nem ez rajzolódik ki. „A fellebbezés nem más, mint az ügyészi koncepció alátámasztása, elhagyva azokat a bizonyítékokat, amik egyértelműen cáfolják a vádlottak bűnösségét” – fogalmazott a védő. A védők 23 oldalas észrevételt állítottak össze a fellebbezés pontjaira.
Pál Helga védőbeszédében hosszasan taglalta, hogy a vádhatóság a fellebbezés során nem tesz mást, mist sorra veszi azokat a törvényi kitételeket, ami alapján egy ítélet megalapozatlan lehet, és ezeket sorolja, gyakorlatilag magyarázat, indoklás nélkül. A másodrendű vádlott védője szerint valótlan a vádhatóság azon állítása, hogy az első fokú ítélet nem állapított meg tényállást. Mint mondta, valójában arról van szó, hogy az ítéleti tényállás nem egyezik a vádirati tényállással. Ha ettől megalapozatlan egy ítélet, akkor ott vége a jogállamnak.
Pál Helga arról is beszélt, hogy az eljárás során a tanúk sorra változtatták meg vallomásukat és szakértők határolódtak el korábban adott szakértői véleményüktől. Meglátása szerint ennek az oka a kikérdezési mód, ami csak a tárgyalóteremben volt kiegyensúlyozott, az ügyészség által felügyelt nyomozás során nem.
A védelem szerint iratellenesnek sem nevezhető az első fokon született ítélet. Az ügyvédnő védőbeszédében három példát is említett. A 10-es számú kazetta északi falánál megjelenő piros foltok kapcsán megjegyezte, hogy az eljárás során bizonyítást nyert, hogy ezek a foltok nem tekinthetőek a katasztrófa előzményének. A tározó szintkiegyenlítése sem járult hozzá a védelem álláspontja szerint a gátszakadáshoz, már csak azért sem, mert a kiszakadási pont a magasítás helyétől 100 méter távolságra történt. Végül a kazetta süllyedése kapcsán hangsúlyozta, ez szintén csak szakértői feltételezés volt, ami nem nyert bizonyítást.
A védőbeszéd kitért a katasztrófavédelmi tervre, s ezzel szemben a vádlottak cselekvésére, majd a települések védelmi tervére és a polgármesterek véleményük szerinti egyértelmű felelősségére. Pál Helga ismertette a katasztrófavédelmi terv azon részét, miszerint katasztrófa esetén először a körülményeket kell felmérni, lezárni a területet, biztosítani az eszközöket a mentéshez, megállítani a katasztrófa eredményének fokozódását, és csak az utolsó pont a hatóságok riasztása.
A védelem szerint teljesen normális, hogy a vádlottak amikor értesülnek a gátszakadásról, először kimennek a helyszínre, hogy tájékozódjanak, mert csak így tudtak érdemi információkkal szolgálni a mentéshez. Az ügyvédnő a települések védelmi tervére is kitért, ami mint mondta, kísértetiesen előre jelezte, hogy egy katasztrófa esetén, mely területek kerülnek veszélybe, mely utcákat önti el az iszap, Devecsert a feltételezésekhez képest 28 perccel később érte el az ár, még sem cselekedtek a védelmi terv szerint. Ennek előzménye, hogy a védelmi terv tekintetében csak egy dokumentum készült el, nem volt kiképzés, nem voltak gyakorlatok, működő mentési eszközök. A védő szerint, ha a települések vezetői a védelmi terveik szerint cselekedtek volna, az enyhíthette volna a katasztrófa eredményét.
A védőbeszéd második felében Pál Helga a társadalom tévhiteiről beszélt, ami véleménye szerint meggátolja, hogy az emberek elfogadjanak egy megalapozott igazságos ítéletet. Ilyen tévhit szerinte az, hogy a 10-es kazetta engedély nélkül épült és működött. Ezzel szemben bizonyítást nyert, hogy a tározó minden szükséges engedéllyel rendelkezett és környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzése mellett működött. Szintén tévhit a védő szerint, hogy a kazetta túl volt töltve, több folyadék volt rajta a megengedettnél, mivel a tározó tetején a maximális vízmennyiség a dokumentációkban, engedélyekben nem volt meghatározva. Ugyan ilyen tévhit, hogy a kazettát eredetileg száraz technológiára tervezték, hiszen a 60-as évektől alkalmazott a Bayer-technológia, és kizárólag a nedves technológia volt engedélyezve. Szerinte ugyancsak tévhit a tározó szerkezeti hibája, mert a katasztrófát talajtörés eredményezte, aminek semmilyen előjele nem volt – sorolta a védő.
algohun
2017-01-31 at 17:17
Ez a gyönyörű kép még a magyar Web Gallery Of Art on is szerepel.
Azonban elvtársak és elvtársnők ÁVÓsok és pufajkások a hazudozásnak már lehet véget vetni.
Ugyanis a Greenpeace magyar szóvivőjétől megtudtuk hogy a vörösiszap pHja 13.4. volt.
Ez bizony alig kevesebb a maximális értéknél ami 14. A lúg maró égető életveszélyes vegyanyag és egyszerűen megeszi elmarja az összes szövetet legyen az nyelőcső bőr tüdő vagy szemhártya – akkor megvakulsz – de ha csak a bőrfelületet támadja meg ha az az egész bőrnél a felénél is több akkor halálos.
Ha a biró nem hiszi igyon meg egy deci oltott mészt vagy nátrium hidroxid NaOH lúgot. Sok szerencsét. Vagy dugja kezét az oltott mészbe ami Ca(OH)2 ha jól emlékszem. Ennek a pHja lehet hogy csak 13 de az is elég. Csak csont csonkot húz majd ki és arcra spriccelve megvakul. Jó étvágyat.
Kisül hogy a formula helyes és a pHja 12.5+-
A NaOH pH ját viszont nem találom de találtam valami mást ami fontosabb ugyanis ezt az iszonyatosan erős maró lúgot használják különféle Al aluminium
reakciókra.
Tehát most megtudtuk miért olyan iszpnyatosan lúgos 13.5 a vörösiszap – mert
valószinúleg fő összetevője a NaOH a legerősebb lúg. Nahát.
Tehát ezek a lángeszek NaOHt tároltak iszonyatos mennyiségben mint vörösiszap folyadékot egy vacak földgát mögött három falu felett.
Ezek tények a többi mese és mellébeszélés szerecsenmosdatás.
Bűnük egyre iszonyatosabbnak tűnik a vegyanyagok ismeretében.
Az ügyész hány orvost vegyészt organikus vegyészt alkalmaz?
Hogy megmagyarázzák a biróknak mi a vitathatatlan háttere a vörösiszap tragédiának.
Maga a kifejezés is mellébeszélés mivel az iszap nem folyik mert nem folyékony. És a vörös semmit nem jelent.
A helyes neve az volna hogy maró lúgos mérgező árviz.
Tehát ilyen iszonyatos a lúg.
algohun
2017-01-25 at 10:14
Én nem hazudok mint a hamis biró vagy a timföld vörösiszap lúgos méreg tárolói tulajdonosai vagy az őket zavaros hablattyal kimosni igyekvő hazug védőügyvéd és betartom szavam.
Tévedtem nem olasz festő hanem flamand de a tippeilt időpontban tehát a korareneszánszban 1498ban készült a hamis birót elevenen megnyúzó kép.
Angolul Flaying of the false judge.
Gerard David: Judgment of Cambyses.
Ez a történet szintén Herodotus ból van akár a még hiresebb Candaules mese.
A megnyúzott biró neve Sisamnes.
Az ókorban nem sokat teketóriáztak elvenen megnyúztak kibeleztek keresztrefeszitettek
olajba főztek máglyán elégették kitolták a szemeiket kardjukba dőltek és egyéb finom szórakozások.
Világos mivel a biró az igazságszolgáltatás csúcsán van az ő felelőssége sokkal nagyobb mint egy sima gyilkosé vagy gyilkos rablókapitalistáé vagy aluminium gyárosé.
Ezek a gyalázatos hulladékok mulasztással nemtörődömséggel aljassággal emberek életét vették el pontosan tiz embert öltek meg ami kedves drága angyali jóságú védőügyvédke
nem koncepciós ügy hanem gyilkosság!!!
És az első biró nem is vérbiró hanem részese egy igazságtalanságnak szerecsenmosdatásnak.
Emberi hiba emberi bűn emberi rossz döntések mulasztások és aljasságok sorozata gyilkolt.
Gát szakadt folyadék haladt aki a gátat épitette és megtöltötte folyadékkal ami nem veszélyes kedves Morva Krisztina hanem méreg halálos méreg.
Csak egy védőügyvéd hazudhat annyira és lehet annyira buta hogy nem tudja hogy a folyadék nyomást gyakorol a gátra és ha nagyobb a nyomás mint megengedett és gyengébb a gát akkor gátszakadás történik.
A viz pHja 7 a sav pHja 1 a lúg pHja 14.
A savnál sokkal veszélyesebb mérgezőbb halálosabb a lúg.
A lúg coagulation necrosis t okoz ami a szövetek sejtek összeolvasztása és ami a tűznél
fagyásnál sokkal de sokkal fájdalmasabb. Még az eleven megnyúzásnál is.
A gyilkosok halálbüntetést érdemelnének bár holtbiztos hogyha el is itélik őket csak pár havi felfüggesztett büntetést kapnak majd. És a birót sem fogják minimum kirúgni maximum őt is megbüntetni.
A per és a kár költségeit a bűnösökkel kell megfizetteni. Az sem fog megtörténni és még ezek a hazug bitangok merik azt állitani hogy ez nem egy jogállam.
Ezért a jelen biróknak azonnal megróni és megbüntetni kéne őket. MIt keresnek a biróságon hogyha nem tartják a jogállam eszközének?
Abban igaza van Morvai Krisztinának hogy abszurdum hogy egy ügyész áll szemben husz harminc negyven vedőügyvéddel és hamis hazug aljas tudatlan kontár ál szakemberrel.
Az egész ócska csürhét a MTA vagy az egyetemek jogi korcsait akik megvédték ezt az aljas és hamis és igazságtalan itélet hamisitványt azonnal ki kell rúgni és nyugdij nélkül szélnek ereszteni. Menjenek közmunkásnak arra sem alkalmasak nemhogy jogi véleményt kialakitani.
Sajnos megnyúzatásukra nincs sok esély.
tehát
Gerard David: Judgment of Cambyses . The flaying of the false judge Sisamnes.
kasu
2017-01-25 at 09:22
Jogi eset, ezzel behintjük a szemünket. Vagyis mindenki szemét, széttárják a kezüket: gyerekek, nem tudtuk, véletlen, nem számítottunk rá, Isteni akarat volt.
Pedig sokkal egyszerűbb: valakik üzemeltettek egy műszaki létesítményt, aminek meg van a szabálya, hogyan kell. Aminek vannak változásai, amit folyamatosan figyelni kell. Nem történt atomtámadás, olyan földrengés, ami fatális lett volna, olyan változások voltak, amelyek elvezettek a szakadáshoz és az emberáldozatokhoz, a kárhoz. Akik üzemeltették, tudniuk kellett volna 1. mi a helyzet? 2. milyen veszélyek vannak? 3. ha felelősséggel üzemeltetik, akkor folyamatosan vizsgálva kiderült volna, mi várható. 4. ha csak feltételezzük mi a várható, akkor időben el kellett volna hárítani, hogy ne következhessen be.
Aki ott volt és ezeket nem tette, az a dolog súlyának megfelelő bűnt követett el. Nem mondom, hogy AKARTA a bajt, de ők voltak ott, akiknek tudniuk kellett volna -ha nem tudták azért hibásak- ha meg tudták, akkor a kellő intézkedések elmaradása miatt hibásak. A kiváló ember és egyetemi tanár, becsületes családapa is hibás, ha nem jól választotta meg a sebességét az autójával és halálos balesetet okoz.
Matyko-X
2017-01-24 at 19:48
Nehéz ügy úgy ítélkezni, hogy nem tudni a részleteket. Jó nagy iszapot lapátoltak rá erre az egészre – ha jól érteni, itt a környezetvédelmi igazgatót akarják elsikálni?
Ez nekem eleve egy vaskos melléfogásnak látszik.
khm
2017-01-24 at 17:21
A társadalom eshet abba a tévhitbe is,hogy maguknak nem jár több fizetés,hiszen,NEM a társadalom érdekeit képviselik.
khm
2017-01-24 at 17:17
…a társadalom tévhiteiről beszélt, ami véleménye szerint meggátolja, hogy az emberek elfogadjanak egy megalapozott igazságos ítéletet…
És kedveskéim maguk ott a társadalom ellen szoktak ítélkezni? Annak nem lesz jó vége. Én szóltam.
Gonda Péter
2017-01-24 at 13:14
Ez az egész vörösiszapügy tökéletesen példázza a magyar demokrácia és igazságszolgáltatás állapotát.
Szégyen és gyalázat.
Kutyakomédiának viszont nagyon rossz mert tíz ember életébe került.
Miért nem lehet ebben az országban példásan elítélni, mondjuk 50 év kényszemunkára az olyan gazembereket akik ezt okozták ???
Miért tartunk ott, hogy rafinált és gátlástalan ügyvédek kimosdathatják ezeket ?
Tessék Kínárólpéldát venni.
Ott nem vacakolnak sokat hanem bitóra küldik a bűnözőket.