A Sanghaji Együttműködés Szervezetének szeptember elején lezajlott csúcstalálkozóján elfogadott szamarkandi nyilatkozat kitér a Nagy Eurázsiai Partnerség gondolatára. Ebben a Sanghaji Együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a dél-kelet-ázsiai ASEAN államai, illetve más érdekelt országok és szervezetek vehetnének részt – írja a XXI. Század Intézet elemzése. Mint hozzáteszik, a világban lezajló változásokról és a sanghaji országok közötti együttműködés kiterjesztésének fontosságáról szóló gondolatokat Hszi Csin-ping kínai államfő is megerősítette a csúcstalálkozón tartott felszólalása során, kiegészítve azzal, hogy meg kell akadályozni azt, hogy külső erők „színes forradalmakat” provokáljanak ki a térségben.
Az elemzés felidézi: szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját. A nagyjából az emberiség felét képviselő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának egyik fő témája az együttműködés területi és tartalmi bővítése volt.
A Sanghaji Együttműködés kezdetei 1996-ra nyúlnak vissza, maga a szervezet 2001-ben alakult meg. Az együttműködés egyik fontos szempontja, hogy a régió országai külső közvetítők – elsősorban az Egyesült Államok – nélkül rendezhessék vitás kérdéseiket. A Sanghaji Együttműködés Szervezetének alapítói Oroszországon és Kínán kívül Közép-Ázsia államai voltak: Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a kezdetektől, 1996-tól részt vett az együttműködésben (ezek az országok alkották a Sanghaji Ötök csoportját), Üzbegisztán pedig a szervezet megalapításakor csatlakozott. Azóta két újabb teljes jogú tagja lett a szervezetnek, India és Pakisztán 2017-es felvételével.
A nyolc jelenlegi tagállam összterülete 34,3 millió km² (a Föld szárazföldi területeinek 22,9 százaléka); összlakosságuk 3,21 milliárd fő (a Föld lakosságának 41,3 százaléka); nominális GDP-jük összege 25,9 ezer milliárd dollár (a világ GDP-jének 24,9 százaléka). A vásárlóerő-paritás szerint számolt GDP alapján viszont már a világ GDP-jének 30,3 százalékát teszik ki (az IMF adatai alapján). A nyolc tagország közül négy is – India, Kína, Oroszország, Pakisztán – atomhatalom, Peking és Moszkva pedig az ENSZ BT állandó tagjai.
A csúcstalálkozó második napján a Sanghaji Együttműködés Szervezetének országai elfogadták a szamarkandi nyilatkozatot, az esemény záróokmányát, amely egyben a szervezet gyakran nagyon is eltérő érdekeltségű tagjai közti közös kapcsolódási pontokat illetően is eligazítást nyújt. A tagállamok közül elsősorban Oroszország számára lehet fontos az, hogy a nyolc tagország által kiadott dokumentum szerint a nem az ENSZ BT által jóváhagyott, egyoldalúan kivetett szankciók negatív hatással vannak a harmadik államokra és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra, és nem összeegyeztethetőek a nemzetközi joggal.
A tagállamok – a kezdeményezésből kimaradó India kivételével – megerősítették a kínai Egy övezet, egy út (OBOR vagy BRI) kezdeményezés támogatását, és az Eurázsiai Gazdasági Unió és a kezdeményezés összehangolásának folytatását. Ezzel összefüggésben a nyilatkozat kitér a Nagy Eurázsiai Partnerség gondolatára. Ebben a Sanghaji Együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a délkelet-ázsiai ASEAN államai, illetve más érdekelt országok és szervezetek vehetnének részt. A világban lezajló változásokról és a sanghaji országok közötti együttműködés kiterjesztésének fontosságáról szóló gondolatokat Hszi Csin-ping kínai államfő is megerősítette a csúcstalálkozón tartott felszólalása során, kiegészítve azzal, hogy meg kell akadályozni azt, hogy külső erők „színes forradalmakat” provokáljanak ki a térségben.
Bár radikális újdonságot sem a dokumentum, sem a résztvevő állam- és kormányfők felszólalásai nem tartalmaztak, a szamarkandi találkozó rávilágított arra, hogy Oroszország és Kína februári közös nyilatkozata nem csupán Moszkva és Peking elképzeléseit tükrözi, de az azokban megfogalmazott gondolatok jelentős részét a keleti államok többsége is magáénak vallja. Akárcsak a pekingi közlemény, a szamarkandi nyilatkozat is hangsúlyozza a sanghaji országok elkötelezettségét egy többpólusú világrend kialakítása és a kulturális-civilizációs sokszínűség megőrzése mellett.
A teljes elemzés itt olvasható.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev
hivő
2022-09-21 at 08:00
Ez a legfontosabb hir amit
mostanában olvastunk.Central
Ázsia fejlesztése minden
SCO tagnak biztositja a
fejlődést mint ahogy a GDP
most is mutatja.
A gazdaság politizálása,szankciok
a politikai célok elérésére
csak az elszegényedést biztositja.
Logikus
2022-09-20 at 20:31
Remélem, hogy Magyarország kapva kap az alkalmon és szoros gazdasági kapcsolatot épít ki ezzel az új formációval! Semmi nem indokolja, hogy csak az EU tagállamaival kereskedjünk! Sőt az EU tagállamai is kereskednek EU-n kívüli országokkal! Nekünk is példát kell venni róluk és minél több szervezettel, minél több országgal kereskedni kell és szoros gazdasági kapcsolatokat kiépíteni!!!
khm
2022-09-20 at 19:13
Ha jól gondolom,akkor az a Világ lakosságának NAGY TÖBBSÉGE. És nem az USA-EU vonal tetszik nekik.
Orientál
2022-09-20 at 18:19
Ami itt ebben a hírben a lényeg hogy az USA-t mint mindenhol csak a balhékat előidézőt kihagyni minden helyi állami politikai ügyből. – Ilyenekkel együtt mint a briteket is jobb kihagyni.
Patriot
2022-09-20 at 17:29
Hál’Istennek már a fél világ tudja mit művelnek ezek a Friedmann féle férgek és tesznek is ellene meglehetősen hathatós eszközökkel. Azzal nem számoltak a meregkeverők,hogy nem az USA mellé állnak a nagyok,Kína ,India,hanem az oroszok mellé. Meg az összes reszli ország. Sajnos a levét majd mi Európaiak isszuk meg a zsizsik banda méregkeverésének. A nagy terv eme része megvalósulni látszik. Európa letérdeltetése.
TS
2022-09-20 at 17:11
matu, a legjobb, hogy ez a Fridman csak vigyorog az egészhez. Érdemes megnézni, amikor nyilatkozik. Na jó, leugatok valamit a kis gojoknak. Nyilván nem az ő otthonát lövik szét, és nem is fog nyomorogni. (Egyébként kb. Harari hozzáállása is hasonló).
TS
2022-09-20 at 17:03
Ők igen, de a kicsi jenkik?
Matu
2022-09-20 at 17:01
Földrajztudós2022-09-20 at 16:27
Erre már egy Friedmann nevű amerikai tanácsadó is rájött és arra is rájött, hogy ha Eurázsia békésen együttműködik olyan gazdasági hatalommá válik, hogy az USA a kanyarban sem lesz. Tehát el kell vágni Európát Ázsiától, ilyen-olyan konfliktusok kirobbantásával, amiben az amerikaiak látszólag nem vesznek részt, de finanszírozzák. Erre alkalmas terepnek látta például Ukrajnát. Ismerős? És ezt szépen elmondta nyilvánosan 2015-ben. (Még jó, hogy nem az első elképzelése valósult meg, mert abban nagyjából a V4-ek lettek volna benne, kiegészítve a románokkal és a bolgárokkal…bár azt hiszem, ezt sem felejtették el teljesen!)
Földrajztudós
2022-09-20 at 16:27
Európa közelebb van Ázsiához és Afrikához mint Amerikához. Miért ne pont ezeket a kapcsolatokat erősítsük?