A XXI. Század Intézet elemzésben vizsgálta meg a 2015-ben kezdődő migrációs válságot és annak berlini-brüsszeli kezelését, utóbbi esetében főképpen a bevándorláspárti és az azt ellenző erők közötti politikai feszültségre koncentrálva, amely napjainkban sem szűnik.
Az elemzés főbb megállapításai a következők:
- Magyarország és bevándorlásellenes szövetségesei 2015 óta folyamatos küzdelmet folytatnak a migrációt ösztönző föderális szervekkel szemben.
- Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket.
- A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt öt év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, hazánk a következetes álláspontjával egyre több partnerre tett szert az unión belül.
- A bevándorlás pozitív hatásait egyre nagyobb szkepszis övezi, a vezető európai államok is egyre inkább idomulnak a magyar állásponthoz.
- Mindezek ellenére Brüsszel tovább próbálkozik: az Európai Bizottság november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is.
- Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehet számítani a bevándorlás ügyében.
A jelenlegi Európai Bizottság tovább folytatja tehát azt a bevándorláspárti politikát, mint amit 2015 óta láthatunk, annyi eltérés van csupán, hogy megpróbálják kommunikációs szinten eladhatóbbá tenni a javaslatokat. A válság kezdete óta a magyar kormány következetesen kitart amellett, hogy az EU külső határait kell megerősíteni, és létre kell hozni olyan úgynevezett hotspotokat az EU-n kívül, ahol a menekültügyi eljárást lefolytatják, így olyanok, akik nem jogosultak rá, be sem tehetik a lábukat az EU területére. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az EU nyugati felének többsége továbbra sem hajlik a magyar megoldás felé, így a bevándorlás ügyében további politikai küzdelmekre lehet számítani
– írják az elemzés összegzésében. A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján elérhető.
Fotó: Jeff J. Mitchell/Getty Images
prolitológus
2020-12-17 at 17:17
amit migrációnak hazudnak az valójában erőszakolt(olykor erőszakos)amerikai betelepítés-mint minden birodalom saját képükre akarják formálni a világ általuk MEGSZÁLLT részét
kbandi1
2020-12-17 at 14:06
Hogyan lenne vége a migrációs válságnak, amikor az EU felkentjei fokozzák és támogatják az inváziót, jogállamisági hazugságot faragva belőle? A liberalizmus nem engedi, hogy vége legyen.
khm
2020-12-17 at 12:41
Ez a kép nagyon hasonló lehetett ahhoz,amikor a török hadak bevonultak Magyarországra.
Csupán a haditechnikát hordozó seregtestek maradtak le a képről. Megjegyzem a hátizsákokban szétszerelve,akár egy piszkosbombának az alkatrészeit is behozhatták ezek.
csakafidesz
2020-12-17 at 10:01
Soha nem lesz vége. Megnyitották a zsilipeket és a világ teljesen haszontalan, tanulatlan, primitiv fölös embertömege elkezdett beáramlani Európába és ezt már többé nem lehet megállítani, csak fékezni. Olyan embermilliárdok akik a nevüket sem tudják, nemhogy leírni, de valóban nem tudják, ha egyáltalán van nevük. Egy részük semmiféle nyilvántartásban nem szerepel, mert minek is jelentené be a törzsi néger a huszadik gyerekét, ha az előző 19 születéséről sem értesítette a hatóságokat. Biometrikus azonosítókkal bajlódunk itt, mig világszerte legkevesebb 3-400 millió ember egyáltalán “nem létezik”, mert a születésük sem lett soha sehol bejelentve.