Zrínyi Miklós (1620–1664) erős nemzeti, keresztény Magyarországban gondolkodott, és egész életével azt üzeni, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha lakói, tekintet nélkül a származásukra, összefognak – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a Somogy megyei Őrtiloson, szerdán. Németh Szilárd Zrínyiújvárnál a költő, hadvezér, politikus születésének 400. évfordulójára tartott emlékévnek a HM, a Zrínyi-hagyományok ápolásában érintett települések, múzeumok által szervezett záróeseményén hangsúlyozta: a kormány, a Fidesz-KDNP – nem kis ellenszélben – ilyen Magyarországot épít 2010 óta.
Az államtitkár jelezte: a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyhangúlag támogatta azt a javaslatot, hogy Zrínyiújvár nemzeti emlékhely legyen. Véleménye szerint ebben nagy szerepe van az általa Magyarország első számú Zrínyi-kutatójának nevezett Padányi József vezérőrnagynak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának, önkormányzatoknak, egyházaknak és a lakosságnak is.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára azt mondta: bár a Zrínyiek horvát származásúak, de magyar lelkűek és gondolkodásúak voltak, és a magyar történelem kiemelkedő alakjaivá váltak, mert sokszoros túlerővel szemben is kiálltak a nemzet és annak hagyományai védelmében.
Zrínyi Miklós költő és hadvezér a legkimagaslóbb férfiak egyike volt, egész életét a hazájának szentelte, a nemzet jövőjéért küzdött minden cselekedetével. Hadvezéri, politikusi és irodalmi tevékenysége arra irányult, hogy minél szélesebb körben hirdesse az összefogás szükségességét a török elleni harcban
– mondta a politikus. Cseresnyés Péter szavai szerint Zrínyi hitte, hogy mi, magyarok képesek vagyunk a magunk erejéből is elűzni a törököt, és megerősödve megszabadulhatunk a másik igától, a Habsburg-elnyomás alól is.
Aki akar, annak semmi sem nehéz
– idézte az államtitkár Zrínyi főműve, a Szigeti veszedelem fő gondolatát. A politikus azt mondta: a Szigeti veszedelem is azért íródott, hogy fölrázza a nemzetet; bizonyítsa, hogy még egy kis nép is képes egy birodalom legyőzésére, ha összefog és erkölcsös.
Ez a hit és akarat ma is aktuális, jelenleg ugyanezekért az értékekért kell és érdemes kiállnunk
– közölte. Cseresnyés Péter kiemelte, hogy Zrínyiújvár eleink hősi cselekedeteire emlékezteti a látogatókat. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik bármit is tettek a helyreállításáért, a nemzeti emlékhely cím eléréséért.
Ehhez a tradícióhoz, identitáshoz, nemzethez ragaszkodáshoz kell hűnek lennünk, amikor döntéseket hozunk az életünkről, jövőnkről, amikor felelősen kiállunk közös értékeinkért, ezzel is tisztelegve őseink nemzetmegtartó küzdelme előtt
– mondta.
Szászfalvi László (KDNP) Somogy megyei országgyűlési képviselő arról szólt, hogy az emlékezés mindig győzedelmeskedik a nihillel, az összeomlással szemben, és mindig továbbviszi az életet. Úgy fogalmazott:
emlékezés nélkül nincs élet, nincs megmaradás, nincs és nem is lehet jövendő.
Zrínyi Miklósról azt mondta: a költő és hadvezért egész életében a haza szeretete, a nemzeti elkötelezettsége és a nemzetért vállalt áldozata vezérelte.
Nem akármiért harcolt és nekünk sem akármiért kell a XXI. században, hanem a keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért, gyermekeinkért, magunk tisztességéért és életünkért
– fogalmazott a politikus. Szászfalvi László kijelentette, hogy ez a Zrínyi-elkötelezettség a XXI. század nemzeti stratégiája, a XXI. századi modern nemzeti program.
Mert hogyan is lehetne jobban, tartalmasabban összefoglalni a ma élő magyar nemzeti közösség feladatát, küldetését, hivatását, mint ahogy azt tette Zrínyi akkor és ott?
– tette fel a kérdést.
Padányi József Zrínyiújvár, a hadtudóshoz köthető egyetlen magyarországi épített emlék jelentőségét érzékeltetve elmondta: azt Zrínyi 1661-ben kezdte el építtetni a murai átkelőhely, a Muraköz, Stájerország védelmére, Kanizsa, mint török végvár blokkolására, a falvakat fenyegető törökök nyomás alatt tartására.
Azzal, hogy török területre építkezett, Zrínyi tudatosan provokálta a portát, azt üzenve: ennek a porladó nemzetnek, amely képes befolyásolni a mindennapokat, a török portyákat, kell, hogy legyen önbecsülése, tartása
– tette hozzá. A vezérőrnagy emlékeztetett: a hadvezér a várból vezette híres 1664-es téli hadjáratát, amellyel kivívta egész Európa csodálatát.
Az esemény végén a megemlékezés résztvevői koszorúkat helyeztek el a várvédők tiszteletére a helyszínen álló emlékműnél.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György
Bühamér
2021-05-05 at 17:46
Hessler…te szerintem falusz eredetű vagy..legalábbis kinézetre…
Bühamér
2021-05-05 at 17:40
Hát..Zrinyi Péter nem lenne elragadtatva, ha magyarnak neveznék(bekaphatja a többi usztasával együtt)
Hesslerezredes
2021-05-05 at 17:36
A horvátok meg hun eredetűek.
Akárcsak a lengyelek.
A vér nem válik/vált vízzé: a hun vitézek szép dalmát/illír, míg a szintén hun vitézek szintén szép szláv lányokat ‘vettek’, s így alakult ki a horvát és a lengyel nép.
Férfiágon minkét nép testvérnépünk.
Ennyi.
csepel
2021-05-05 at 16:23
Kár, hogy nem emlékeznek meg arról, hogy Horvátorszgból is voltak ott. Vagy nem voltak?
khm
2021-05-05 at 15:42
Kivívta európa csodálatát,meg egy “vaddisznóét” is.
Kár volt érte. Nagyszerű harcos volt,és igaz magyarérzelmű horvát.
Nescio Vulgaris
2021-05-05 at 15:25
“…Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állanék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén”
.
Petőfi Sándor, született Alexander Petrovics (Apja, Petrovics István, mészárosmester, aki magyarul jól beszélt és írt. Anyja, Hrúz Mária szlovák anyanyelvű volt…)
Szabó László
2021-05-05 at 15:15
A nemzet és az etnikum nem szinonimái egymásnak!
Ha Zrínyi magyarnak tartotta magát – márpedig annak tartotta, úgy a szigeti hős, mint a hősi eposzt szerző unokája -, akkor nekünk sem okunk, sem jogunk nincs abban kételkedni!