Egészen különös konferenciát szerveztek keresztény-konzervatív gondolkodású politikusok kedden az Országház Felsőházi termében. “A közös otthonunk a teremtett világ” című rendezvényt a “teremtésvédelem” eszméje hívta életre, amely a keresztény gyökerű környezetvédő törekvés új fogalma. A konferencia apropóját Ferenc pápa Áldott légy! – Laudato Si’ című első enciklikájának magyar nyelvű kiadása adta, amely a Szent István Társulat gondozásában jelent meg és amelynek a címe Szent Ferenc a természet és az ember kapcsolatára utaló mondatát idézi. A találkozón Áder János államfő, Kövér László házelnök, a Fidesz választmányának elnöke, Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is felszólalt, ahogyan Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és az ötletgazda Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő is. Hölvényit videóinterjúban kérdezte a PestiSrácok.hu.
A konferencia kezdetén Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke olvasta fel Ferenc pápa üzenetét a konferencia résztvevőinek. Az üzenet szerint a pápa imádkozni fog azért, hogy “ez a kezdeményezés bátorítsa a magyar társadalom minden tagját, hogy a legjobb gyakorlatokat támogassák, ösztönözzék az új utakat kereső kreativitást, és előmozdítsák a személyes és kollektív kezdeményezéseket”. Elősegítve így nemcsak Magyarország, hanem a nemzetközi közösség javát is, “a szolidaritás és a közjó melletti elköteleződés példáját mutatva” – hangzott el.
Erdő Péter Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű enciklikáját ismertetve kiemelte: a pápa tanításában fontos elvként jelenik meg “minden teremtmény önmagában való értékessége”. Ezért beszél Ferenc pápa az enciklikájában mindig a “teremtésről”, nem pedig pusztán a természetről. A teremtés ugyanis a zsidó-keresztény hagyományban több, mint a természet: “Isten szeretettervéhez van köze, ahol minden teremtménynek értéke és jelentősége van” – idézte Ferenc pápát a bíboros. Kitért arra: Ferenc pápa enciklikájában “szellemi emelkedettséggel fogalmazza meg a hit jelentőségét környezetünk védelme szempontjából”. A kérdés ugyanis az, hogy van-e jelentősége, jelentése, értéke az emberiséget körülvevő univerzumnak. Ha ugyanis mindez a véletlen terméke vagy tágabb összefüggésben teljességgel megismerhetetlen, akkor az egész probléma arra a kérdésre szűkül, hogy az embereknek vagy egyes csoportoknak és egyéneknek mi a kellemes és mi a hasznos – mondta Erdő Péter. Hozzátette: “brutális egyszerűséggel merülhet fel a kérdés, hogy miért jobb, ha létezik az emberiség, mint ha nem létezik”. Vagy miért jobb, ha nagyon sokáig fennmarad, mintha egy-két évszázad alatt eltűnik a kozmoszból. Ugyanígy felmerülhet az a kérdés is, hogy az állati és növényi fajok gazdagságának van-e más értéke, mint a pillanatnyi hasznosságuk az ember számára. Erdő Péter rámutatott: a környezetért való felelősség tehát elválaszthatatlan a jövőért érzett felelősség kérdésétől. A jövő viszont felveti az emberiség létezése értelmének problémáját.
Áder János köztársasági elnök arról beszélt: a klímaváltozás időzített bomba, ha így folytatjuk, néhány év múlva már arra sem lesz szabadságunk, hogy eldöntsük: a saját, a gyerekeink, vagy az unokáink életében robbanjon-e. Áder kiemelte: “A klímaváltozás tagadása, a közömbösség és a piac mindenhatóságába vetett hit egyaránt tévút. “Csak magunknak tehetünk szemrehányást, ha a környezet védelmében cselekvők erőfeszítéseit romantikus álmodozók által okozott kellemetlenségnek, vagy leküzdendő akadálynak tekintjük”. Az államfő idézte a pápai üzenetet, miszerint “elfelejtkezünk arról, hogy mi magunk is föld vagyunk. Testünket a bolygó elemei alkotják, annak levegőjét lélegezzük be, annak vize éltet és frissít fel bennünket”. Áder János azt mondta: a Föld nem a birtokunk, és most bajban van. A baj nem rajtunk kívül álló okok miatt történt, a baj okozói mi magunk vagyunk.”
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a konferencián kijelentette: a természet rendje nem tartható fenn a társadalom rendje nélkül. Úgy fogalmazott: a természeti rend záloga az emberi felelősség, s az önmagunk iránti, elődeink és utódaink iránti felelősség az emberi erkölcsből fakad. Kiemelte: akik az emberek erkölcseit, illetve az ezeket meghatározó közösség – azaz családi, hitbéli, nemzeti – önazonosságát rombolják, azok a környezetet és a természetet is rombolják. Hozzátette: a társadalmi rend alapintézménye az állam. Akik erőfölényükkel visszaélve, saját egyoldalú, vélt vagy valós hasznukra az államokat akár a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok akár valamely embercsoport vagy eszme, vallás totális uralma, vagy a Thomas Mann-i “barbárság vívmányai” nevében szétrombolják, azok káoszba taszítják a társadalmakat, káoszba sodorják az emberiséget. Szerinte ennek ma számos tünetét látják a Közel-Keletről Európába tartó népvándorlás, a felhalmozott adóssághegyek súlya alatt összeomló kormányzatok, polgárháborúk, vagy kiskirályként uralkodó drog- és más maffiák formájában. Kövér László rámutatott: a rend igazi alapja nem valamilyen absztrakt, filozófiai igazság, hanem az elfogadás, az elköteleződés, a kölcsönös ígérettétel.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kritikával illette az Európai Unió parlamentjének zöld pártjait. Szavai szerint ezen tömörülések ideológiája a természet védelmét hangsúlyozza, ugyanakkor az ember és társadalom vonatkozásában hallani sem akarnak a természet rendjére való hivatkozásról. Ezzel szemben a kereszténydemokraták azt vallják, hogy a család egy férfi és egy nő házasságára, kapcsolatára épülő természetes közösség, vallják a természet rendje szerint az élet szentségét, a fogantatástól a természetes halálig. A zöld párti ideológia az abortusz és az eutanázia alapján ezeket támadja, s hasonlóan ellentétes állásponton vannak a drogliberalizáció területén is – mutatott rá.
PESTISRÁCOK.HU – MTI
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS